Hírek : "A határon kívüli magyarság helyzete Szlovéniában a legkedvezőbb" |
"A határon kívüli magyarság helyzete Szlovéniában a legkedvezőbb"
2008.02.07. 13:41
2008.02.07. VajdaságMA - A múlt év októberében Lendván (Lendava) tartott szlovén-magyar együttes kormányülés egyik legnagyobb eredménye, hogy ősztől ismét tanulhatnak szlovéniai magyar diákok a magyarországi egyetemeken, főiskolákon - mondta el a magyar kisebbség ljubljanai parlamenti képviselője az MTI-nek adott interjúban.
Pozsonecz Mária úgy látja: a négy hónappal ezelőtti megbeszéléseken nem kapott elég hangsúlyt a vasútépítés ügye, pedig Szlovénia szorgalmazná a Rédics és Lendva közötti vonal újbóli megépítését. Reméli, hogy sikerült tudatosítani ennek a fontosságát, és már nem tervezik Magyarországon a rédicsi vasútvonal megszüntetését.
"Négy ország, vagyis Ausztria, Magyarország, Horvátország és Szlovénia mezsgyéjén meg kell indulnia a vérkeringésnek" - vélekedik a kisebbségi politikus. Magyar oldalon 6, Szlovéniában 11 kilométernyi vasútvonalat kellene építeni, és ezzel az összeköttetéssel Ljubljana, valamint a szlovén és a horvát tengerparti kikötők is elérhetők lennének.
A muravidéki magyarság gondjai közé tartozik a jelentős kamionforgalom, amely a rédicsi átkelőn keresztül zajlik. Pozsonecz jelentős eredménynek tartja, hogy az eredetileg tervezett 2013-as határidőt módosítva már az idén elkészül a magyarországi M70-es autóutat és a 86-os főutat Ljubljanával összekötő szlovén autópálya.
Az elmúlt 15 évben először a balkáni háborúk, majd az Európai Uniós csatlakozás miatt hatalmas mértékben megnövekedett teherforgalom ellen a helyiek számtalan alkalommal tiltakoztak. A tarthatatlan helyzetet felismerve hozták előrébb Szlovéniában a sztrádaépítést.
A magyarság helyzete a nemzetiséget képviselő politikus szerint Szlovéniában kedvezőbb minden más határon túli, magyarok lakta területtel összehasonlítva. Pozsonecz Mária szerint ez annak köszönhető, hogy a szlovén állam 1991-es függetlenségének kikiáltásakor jól sikerült alkotmányt készítettek.
A politikus 1990-ben, vagyis az egykori Jugoszlávia fennállása idején lett a magyarság parlamenti képviselője, és részt vett a nemzetiségek jogait is rögzítő szlovén alaptörvény létrehozásában. Ma mintegy 50 olyan törvény létezik, amely a nemzetiségek helyzetével foglalkozik. Két jogszabály pedig, a kétnyelvű oktatásról és a nemzetiségi közösség helyzetéről alkotott törvény, kizárólag a kisebbségekről szól.
Pozsonecz Mária megítélése szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatásra. A magyarok lakta vidéket jelentő 28 településen kétnyelvűek az iskolák, de a nyelvhasználatot illetően a tanárok magyarországi továbbképzésére, felkészítésére nagyobb szükség lenne. Ezért tartja kiemelkedő eredménynek, hogy a magyar állam ismét ösztöndíjjal segíti a Szlovéniából érkező hallgatókat.
A 2000-ben történt legutóbbi népszámlálás adatai szerint mintegy 6800 fős a magyar népesség Szlovéniában. Pozsonecz Mária ennél optimistább számításokra hivatkozik. "Nagyon sok a vegyes házasság, ahol például nem a szlovén nyelv dominál. Az iskolai beiratkozásnál mégis szlovénnek tüntetik fel a gyerekeket, pedig anyanyelvükként beszélik a magyart is" - ad magyarázatot arra, hogy miért becsüli 12 és 15 ezer közöttire a muravidéki magyarság számát.
A megtartásra irányuló lépések közül a legfontosabbnak tartja a gazdaság fejlesztését a régióban, továbbá a kulturális, művelődési lehetőségek biztosítását. A Lendván működő nemzetiségi művelődési ház gazdag kínálatot biztosít magyarországi művészeti és színházi előadásokból, de a finanszírozást eddig nagyrészt a helyi önkormányzat biztosította.
Most törvénymódosítás készül, amelynek révén a szlovén állam anyagiakkal is részt vesz a működtetésben, elismerve ezzel, hogy helyi jelentőségén túlmutató intézmény működik a Muravidéken - közölte a politikus. Meglátása szerint a művelődési ház mellett nagy szerepe van a magyar identitás ápolásában a Muravidéki Magyar Rádiónak, amely napi 18 órában sugároz, valamint a televíziónak, amely az országos közszolgálati csatornán hetente kétórányi anyanyelvű műsorral jelentkezik.
Pozsonecz úgy ítéli meg, hogy a szlovén állam minden lehetőséget megad anyagi értelemben is a muravidéki magyarság számára. Összegszerűen nagyon nehéz lenne meghatározni, hogy mennyi pénz jut erre a célra, de emlékeztetett arra, hogy a szlovén-magyar kormányülésen szóba került a viszonosság is a két ország között.
2008 őszén Szlovéniában ismét parlamenti választások lesznek, Pozsonecz Mária még nem döntötte el, hogy újból jelölteti-e magát. Azt határozottan állítja, hogy egy esetleges kormányváltás ezúttal sem hozhat semmiféle rosszabbodást a muravidéki magyarság körülményeiben.
Kulturális autonómiáról réges-régen nem kell beszélni, hiszen megvan, területi autonómia pedig szintén anélkül létezik, hogy le kellene írni. "A kétnyelvű területen minden önkormányzatban ott vannak a nemzetiségi tanács képviselői, a magyarság nélkül tehát nem lehet politizálni" - összegezte Pozsonecz Mária.
VajdaságMA.info
|