A második forduló – mint várható volt – a Nikolić-Tadić összecsapás Szerbia polgárai számára népszavazás lesz. Arról döntenek, Moszkva, vagy Brüsszel felé fordítják az ország kocsijának rúdját. Igaz, az elemzők véleménye valamelyest megoszlik, hiszen egy részük nem ért teljesen egyet azok félelmeivel, akik a radikális Nikolić esetleges győzelmét az oroszbarát politika kibontakozásaként értékelik (szerintük az EU karjaiból Szerbia végső soron nem menekülhet), de egy biztos: Nikolić első fordulóban szerzett meggyőző előnye a második fordulót kétesélyessé teszi. A lényeg, hogy győzelme esetén neki is Európával kell majd viaskodnia.

Mi a délvidéki magyarok érdeke?

A délvidéki magyar közösség alapvető érdeke, hogy politikai elitjének a korszakváltás kellős közepén, Koszovó leválásának folyamatában legyen a magyar szavazók nagy többsége által támogatott, tehát politikailag legitim, közös autonómiatervezetben rögzített jövőképe.
Ennek a célkitűzésnek több mint fele tegnap megvalósult. A Magyar Koalíció bírja a magyar szavazók több mint két harmadának bizalmát. Pásztor István a szavazatokat, nagy¬szerű kampányt követően, olyan koalíciós programmal gyűjtötte be, mely tartalmazza a számarányos képviseletre, illetve a garantált parlamenti helyekre vonatkozó igényt, valamint dió¬héjban, a magyar (perszonális) autonómia ismérveit is.
Ha elkészülnek a Magyar Koalíció programjában előirányzott autonómia- és más ter¬vezetek, elmondhatjuk, hogy a délvidéki magyarság jócskán megfogyatkozva, de ott tart, ahol a történelmi VMDK 1994-ben, szétveretése pillanatában.
Az elmúlt tizennégy évben a különböző kedvezőtlen körülmények szorításában
- működik ugyan a többpártrendszer de, torz formában;
- a magánosítás folyamán létrejött a „tíz gazdag magyar”, valamint a kisszámú megélhetési politikai tisztségviselő alkotta vékony politikai-vállalkozói réteg, amely vállalja a szerb hatalom által támasztott bizalmi minimumot, a magyar autonómia mellőzését;
- az elvándorlás és az újra éledő asszimiláció következtében Szerbiában a magyarok száma immár háromszáz ezer alá esett;
- a múlt év elején a szavazó magyarok több mint fele kiábrándulva az autonómiát és az ellenzéki magatartást mellőző, s a szerb hatalmat kiszolgáló magyar tisztségviselőkből, a nagyotmondó szerb pártokra adta szavazatát;
- a magyar családok óriási többsége felélte minden esetleg létező korábbi tartalékát, s valahol a szegénység mezsgyéjén egyensúlyozva igyekszik elkerülni a legrosszabbat;
- az évről évre romló szakképzettségi összetétel, s a csak részben ezzel magyarázható nagyfokú munkanélküliség következtében a kilátástalanság és a bizonytalanság a vaj¬dasági magyarság nagy része számára naponta megtapasztalható nyomasztó élménnyé vált.
Ezek a bajok, Belgrád egyre erősödő nyomása, s az, hogy Budapest számottevő, a magyar tömegek hangulatát javító, befogadó támogatása (autonómia, kettős állampolgárság, stb.) rendre elmarad, bizonyíthatóan kikezdte a közösség ellenálló képességét. Ezt a helyzetet kell most gyökeresen megváltoztatni, ha még nem késő.

Az összefogás csak az első lépés

Tény, hogy a vajdasági magyarok többségének tetszett a három magyar párt összefo¬gása. Tény viszont az is, hogy minden pártban vannak olyanok, akik ellenezték az összefo¬gást. A VMDP-ben és a VMSZ-ben még a legszűkebb vezetőségben is van belső ellenzék. A VMDP-ben (indokoltan) erkölcsi aggályokat emlegetnek, a VMSZ-ben feltehetően a húsosfa¬zék körüli tolakodás megnövekedésétől félnek. Elképzelhető, hogy az elégedetlen VMDP-sek és szimpatizánsok egy része, protest-szavazóként Tadićra szavazott. A VMSZ-es belső ellen¬zék inkább a kampány bojkottálásában jeleskedett.
Egészében azt kell mondani, hogy a magyar autonómiával összefüggő ellenségeskedésben eltelt tizennégy év után, viszonylag kis áldozatok árán, mégis létrejött az összefogás, a jó kompromisszum.
Az is jó, hogy az összefogás és Magyar Koalíció közös programja pont a köztársasági elnökválasztáskor bontakozott ki. Az együttműködés bejáratására nehezen lehetett volna jobb alkalmat kigondolni. Mert az igazi szakítópróbára májusban a tartományi és a helyhatósági választások idején kell a Magyar Koalíciónak felkészülnie.

A nehézségekről

A nehézségeket három csoportra oszthatjuk.
Először is Magyar Koalíció programjának megfelelően el kell készíteni a közös auto¬nómia- és más dokumentum-tervezeteket.
Másodszor, le kell küzdeni a koalíciós jelöltállítás nehézségeit.
Harmadszor, s ez lesz bizonyára a legnehezebb, meg kell határozni a Magyar Koalíció helyét a szerb politikai színtéren. Emlékezetes, hogy a történelmi VMDK az autonómiaköve¬telésre alapozta politikai tevékenységét. A törés belső oka akkor az volt, hogy egy csoport – belőlük alakult ki a „tíz gazdag magyar” csoportosulás – nem vállalta az ellenzéknek is ellen¬zéke jelszót, s az autonómiakövetelések kárára a szerb pártokkal való együttműködésben ke¬reste csoportérdekeinek érvényesítését. A korszakváltás jelenlegi szakaszában újra felmerül a kérdés, képes-e a vajdasági magyar politikai elit előnyben részesíteni a közös autonómia-ter¬vezetet? Háttérbe szorítva a szerb pártokkal kialakult, „bejáródott” személyes és más csoport¬érdekeken alapuló kapcsolatait. Magyarán, a kérdés az, hajlandók lesznek-e az érdekeltek lemondani a szerb politikai elit által felállított bizalmi minimumról. Reméljük, hogy igen.

Ágoston András (VMDP Hírlevél)

Megjegyzés : A "Vojvodina" elnevezést,  azaz Délvidéken a rácok ( azaz a délvidéki szerbek - ez sem pejoratív  szó ,mint ahogyan a tót sem az) által létrehozott terület  magyar fordítását,  a" Vajdaság " elnevezést Délvidékre helyesbítette a nemzetidal.gportal.hu oldal szerkesztője.

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.