A belga kormányalakítási tárgyalások a flamandok és a franciául beszélő vallonok önrendelkezési jogaival kapcsolatosan feneklettek meg. A 2007.júniusi választásokon 81 mandátumot szerző kereszténydemokraták és liberálisok tartósan is kormányt tudnának alakítani a 150 fős országgyűlésben, csakhogy mindkét koalíciós partner holland és francia nyelvű csoportokból tevődik össze,melyek képtelenek egymással megállapodni a flamand követelések ügyében !

Utóbbiak ugyanis nagyobb regionális autnómiát szeretnnek az egészségügy, az igazságszolgáltatás és a szállítás területén. Majd miután a kormányalakításra kijelölt flamand pártok nyelvi alapon kettéválasztották a brüsszeli perifériák alkotta választási körzetet ( ! ), a tárgyalások végleg összeomlottak. Ez persze kiélezte a régi ellentéteket is: a gazdagabb flamand területek tudni szeretnék, hogy mennyivel is támogatják a szegényebb vallonokat a szociális juttatásokon keresztül, és hogy meddig marad fenn ez az egyensúlyt nélkülöző állapot. Mindez egy olyan államban történt, ahol ( legalább) az egyik oldalon valódi nemzeti jogvédők dolgoznak. A Flamadn Tömb ( mai nevén Flamand Érdek) tevékenysége példamutató lehet bármely európai nemzetállam számára is.

A Flamand Tömb a regionalizmuson túl megkülönböztetett figyelmet fordít a bevándorlás kérdéskörére. Az alig 10 milliós Belgiumban ma több mint 900 ezer bevándorló él, többségük Észak- és Fekete -Afrikából érkezettt Európába. nagyon sokan közülük mindenféle papír nélkül, illegálisan szivárogtak be Belgiumba.A beilleszkedni nem tudó idegenek komoly kulturális,szociális, etnikai feszültségeket okoznak. A flamand Antwerpenben különösen sok bevándorló él, nem véletlen, hogy  a 2000-es helyhatósági választásokon a Flamand Tömb a szavazatok több ,mint 33%-ával meghatározó erővé nőtte ki magát.a városban. Ennek következtében Antwerpenben az ott élő észak-afrikai bevándorlók randalírozni kezdtek, bandaharcok dúlták fel a város nyugalmát. Az idegenek odáig mentek, hogy Európai Arab Liga néven pártot alapítottak egy Abu Jahja nevű személy vezetésével. A szervezet félkatonai csoportként kívánt működni, hogy a bevándorlók úgymond "megvédhessék magukat"...

A liberális vezetés válaszul a Flamand Tömböt akarta kirekeszteni,nem pedig a bevándorlást orvosolni.A hatalom egy feljelentés alapján még a Flamand Tömb betiltására is kísérletet tett, sikerrel a szervezet azóta Flamadn Érdek (Vlaams Belang) néven tevékenykedik. A Flamand Tömb kiemelten kezeli a bűnözés kérdéskörét is, különös tekintettel a drogproblémára, amely a nemrég történt liberalizáció hatására várhatóan súlyosbodni fog. A bűnözés egyébként jelentősen összefügg a bevándorlással, a drogkereskedelem ugyanis a bevándorlók "profilja".

 Belgium nemcsak a drogpolitika terén, hanem egyéb devianciákkal kapcsolatban is követi Hollandia rossz példáját. Így történt, hogy nemrég a belga parlament is szentesítette a homosexuálisok "házasságának" törvényi elismerését. Ez az erkölci problémákon túl családpolitikai,szociális,anyagi kérdéseket is felvet. A Flamand Tömb természetesen határozott nemmel szavazott erre az erkölcstelen törvényjavaslatra.

Belgium további sorsa kérdéses,ugyanakkor Európa elszakadásra és önálló életre vágyó kisebbségei és nemzetei le sem veszik szemüket a helyi tüörténések krónikáiról.

Koszovó függetlenségét a nyugati sajtó mintaként emlegeti a magyar kisebbségek számára. Románia és Szlovákia rendezését illetően (!), illetve a török elszakadástól félő Ciprus immár "féltheti" Belgiumot.

Spanyolország és Nagy-Britannia ugyanígy érez,mivel míg Spanyolországban a katalán és baszk autonómia fokozatos erősödése már megszokott jelenség, addig Nagy Britanniábn egyre több fejfájást okoz az önálló északír kormány,melybe a békefolyamat biztosítása végett bevették az elszakadást hirdető és évtizedekig az IRA-t képviselő Sinn Feint. Azzal pedig, hogy a skót törvényhozásban többséget szerzett a Skót Nemzeti Párt  illetve ,hogy a walesi kormányban a Munkáspárt a szintén elszakadáspárti Plaid Cymruval  kötött koalíciót, elmondható: Skócia és Wales is elindult a függetlenedés útján, de nem kizárt a belgiumi helyzet áttevődése sem : egyre reálisabb vita folyhat a walesi, és főleg a skót függetlenségről.

A megindult folyamatok újrarajzolhatják az EU térképét és végre utat nyithatnak a kontinens megmentésére talán egyedüliként alkalmas, szuverén államokból álló Nemzetek Európája felé.

Nemeskéri

 Belgium érdekes színfolt Európában

 Az ország 1831 óta független, azelőtt Hollandiához tartozott..A 30 510 négyzetkilométer alapterületű országban valamivel több ,mint 10 millió e mber él, a lakosság 55%-át a Belgium északi részén élő, holland dialektust használó flamandok alkotják,míg 33%-ot tesznek ki délen a francia nyelvjárást beszélő vallonok.

Mára Belgiumnak hét törvényhozása van. Az országot egyrészt három területi egységre : egy flamandra, egy vallonra és Brüsszelre osztották - önálló törvényhozással és kormánnyal.

Emellett a nyelvi közösségek is rendelkeznek önálló választott testülettel : így van flamand, vallon és német közösség. Ezt a struktúrát tetézi a szövetségi kormány. Ebben a struktúrában könnyen kimondható: a belgiumi közösségek egymástól függetlenül élnek.

A két országrész és a két kultúra közti ellentét mindig is jelen volt, és úgy tűnik,napjainkban erősödik.

Ágoston Balázs, Karpatia, 2008.január VIII.évf./I. 24.oldal.

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.