- Önt nagyon bántotta, hogy Tőkés László püspök, az EMNT elnöke, immár EP-képviselő nem egyezett meg az RMDSZ-szel. Akkor az a hír járta, hogy Szász Jenő, az MPSZ elnöke akadályozta meg az egyezséget. Most újabb konfliktus körvonalazódik: a bejegyzés előtt álló MPP elnöksége körül. Mi a konfliktus oka?

- Fogalmazzuk kevésbé tendenciózusra az indító megállapítást: nem örültem neki, hogy a tárgyaló felek úgy álltak fel az asztaltól, hogy nem született egyezség sem a közös – összmagyar – jelöltlistáról, sem az erdélyi magyar rendszerváltás elindításáról. Hogy miért nem alakult ki közös álláspont, erről azóta sokat beszéltünk, véleményem azóta sem változott: nem Szász Jenő volt az akadálya a megegyezésnek, bár kétségtelen, hogy ő mind a tárgyalásokat, mind a megegyezést ellenezte. Az igazi akadály, mondhatni betonfal, az RMDSZ vezetőinek amúgy emberileg érthető alapállása volt, akik elutasítottak minden olyan reformot, ami a politika „kemény” részeit érinti (a döntéshozatal, illetve közpénzek elosztásának monopóliuma), és ami nemcsak retorikaváltást, hanem az egypártrendszerű érdekképviseletről egy plurális, új típusú összefogáson alapuló politikai képviseletre való áttérést jelenthetett volna, vagyis a valódi rendszerváltás kezdetét. Erről most ennyit.

- Ami a konkrét kérdést illeti: a bejegyzés előtt álló Magyar Polgári Párt elnöksége körüli vitát még nem nevezném konfliktusnak, bár lehet belőle az is, ha nem kezelik. Talán a párttá válás folyamatában, a csapatkohézió szempontjából, a párt alapvető dokumentumainak tartalma körül nem ártott volna nagyobb transzparencia, de ez igazából a párt tagjainak belügye.

- Ön azt nyilatkozta, hogy Tőkés püspök csak akkor vállalhatná az MPP elnöki tisztségét, ha a párt a püspök politikája, filozófiája, programja szerint működne. Mi ez a program és filozófia? Eddig ugyanis a püspök úr nem állt elő kézzelfogható programmal.

- Ismét árnyalnom kell a kérdést kísérő sommás megállapítást: Tőkés László és a körülötte levő gondolkodó emberek az elmúlt 18 évben sokszor álltak elő mind elvi, mind konkrét programokkal. Kis sarkítással azt is lehetne mondani, hogy mindazt, ami az RMDSZ programjában jövőképről, autonómiáról, közjogi megoldásokról szól, azt a Tőkés László körüli emberek találták ki és vetették papírra, hogy az RMDSZ politikáját meghatározó vezetőknek legyen amit elfelejteni vagy zárójelbe tenni a konkrét politikai döntések és egyezségek alkalmával, majd választási kampányban elővenni és zászlóként lobogtatni. Ezeknek az elfelejtett, hogy ne mondjam azt, elárult célkitűzéseknek legkövetkezetesebb és leghitelesebb képviselője, egyféle márkaneve Tőkés László, ennek köszönhető az is, hogy az EP-választáson részt vevő magyar választópolgárok közel 40 százaléka szavazott neki bizalmat. Hogy legyen az erdélyi magyar autonómiatörekvéseknek igazi és hiteles képviselője az Európai Parlamentben. De ha konkrét programoknál tartunk, ajánlom az Erdélyi Riport szerkesztőinek és olvasóinak figyelmébe az Unió, Erdéllyel programot is.

- Szász Jenő visszautasította, hogy ellentétek lennének a nemzeti-polgári oldal soraiban. Holott folyamatosan nyilatkozatok és ellennyilatkozatok látnak napvilágot. Véleménye szerint miért nincs konszenzus az RMDSZ-en kívüli táborban?

- Egy hierarchikus, tekintélyelvű és a szigorú pártlojalitás rendezőelvét követő és pártszerűen is működő szervezetben jóval egyszerűbb a konszenzust kialakítani, vagy annak látszatát kelteni, mint egy heterogén, széles értékskálát, szervezeti formát és cselekvési programot átfogó, véleménynyilvánítási szabadságához kényesen ragaszkodó civil-politikai konglomerátumban, mint amilyen a jelenlegi polgári nemzeti tábor. Ez a sokszínűség egyszerre gyengéje és erőssége is. Konkrét nemzetpolitikai célok és feladatok köré azonban képesek cselekvési egységbe szerveződni, mint ahogyan ez történt Tőkés László EP-jelöltsége esetében is. Hasonló összefogás szükségeltetik az előttünk álló önkormányzati választásokon, ahol a polgári-nemzeti tábor fő választási szereplője valószínűleg a MPP lesz, amennyiben annak vezetői nem a párt belügyének tekintik a jelöltállítást, hanem bevonják ebbe a folyamatba a választásokon nem induló, de szövetséges civil-politikai szervezeteket is. Szerintem az MPP legfontosabb jelölt-forrása az erdélyi autonomisták gyűjtőszervezete, a Tőkés László által elnökölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az EMNT ajánlását – egyféle erkölcsi-politikai „bizonyítványt” – bíró jelölt erősítheti az MPP esélyeit a választási megméretkezések során. Meggyőződésem, hogy a polgári-nemzeti tábor vezetőiben meglesz a bölcsesség egy ilyen típusú öszszefogás kialakítására.

- Elképzelhető, hogy az MPSZ elnökét román körökből bátorítják arra, hogy Tőkés László ellenlábasaként lépjen fel?

- A román körökkel való kapcsolattal vádolni hiteltelenítés céljából a politikai ellenfelet hatékony, de kétélű fegyver. Romániában elkerülhetetlen az együttműködés a többségi politikai pártokkal és személyekkel, kérdés, ez mennyire átláthatóan és milyen célok érdekében történik. Közösségi célok elérése érdekében a parlamentben vagy a kormányban számunkra pozitív döntéshez egy többség kialakítása szükségeltetik, amit csakis együttműködéssel lehet elérni. Egy kompromisszum akkor hasznos, úgy hoz elfogadható megoldást egy konkrét ügyben, hogy közben nem lehetetlenít el más megoldási lehetőségeket a közösség számára fontos stratégiai ügyekben. Elítélem viszont – és ezzel nem vagyok egyedül – azokat az egyéni vagy szűk csoportérdeket szolgáló egyezkedéseket, amelyek felülírják a közérdeket. Tehát politikusaink román körökkel való kapcsolatait a választópolgárnak ezen a szemüvegen át kell vizsgálnia.

- A konkrét kijelentést nem tudom kommentálni. Tőkés László, püspök és EP-képviselő, az erdélyi, sőt, a Kárpát-medencei magyarság szimbolikus karizmatikus egyénisége, és Szász Jenő, Székelyudvarhely erős kezű polgármestere, a bejegyzésére váró, tehát még bizonyítási lehetőséget nem kapott MPP elnöke nincsenek azonos súlycsoportban, tehát ellenlábasok sem lehetnek, még akkor sem, ha netán okkult – román vagy nem román – körök ezt szeretnék.

- Nem találja furcsának, hogy az MPP bejegyzési okmányaiban nem szerepel a Székelyföld területi autonómiája?

- Nem tudom, mi szerepel az MPP bejegyzési okmányaiban, mint ahogyan azt sem tudom, mit tartalmaznak az RMDSZ hivatalos bejegyzési okmányai. Egyikhez sem egyszerű hozzáférni. Azt viszont ajánlhatom az érdeklődőknek, hogy egy pártot ne csak a hivatalos bejegyzési okmányok alapján ítéljenek meg, hanem képviselőinek hitelessége, s főleg konkrét politikai döntései és cselekvései alapján.

- Hogyan vélekedik arról, hogy miután Tőkés László baráti jobbot nyújtott az államfőnek, Traian Basescu pártja próbálja kiszorítani őt az EPP-frakcióból?

- Tőkés László püspök, frissen megválasztott EP-képviselő, a temesvári forradalom szikraembere találkozott Traian Basescu román államelnökkel. Igen, kezet is fogtak, tanúsíthatom, mert ott voltam. Mint ahogy az RMDSZ elnöke vagy egyéb vezetői is szoktak időnként részt venni találkozókon az államelnökkel, kezet is fognak (ezeken ugyan nem voltam ott, de láttam a tévé hírműsoraiban). Ennyit tehát a baráti jobbról. Ami Tőkés László EPP-frakciótagságát illeti: tény, hogy a Demokrata Párt EP-képviselői jobb ügyhöz méltó buzgósággal dolgoztak az EPP-frakcióban Tőkés László befeketítésén, irredentának és szecesszionistának nevezve őt, mint ahogy az is tény, hogy az államelnök megígérte közbenjárását „pártja” képviselőinél. Hogy ez a közbenjárás megtörtént-e, az kiderül majd, amikor a néppárti frakcióban ismét napirendre kerül Tőkés felvételének ügye. Számomra világos, hogy az RMDSZ egykori koalíciós partnere, a PD képviselői ezzel az egyértelmű diverzióval Tőkés László EP-belépőjének hatását akarják csökkenteni. Ha a püspök el van foglalva saját EPP-tagságával, nem tud a küldetésére összpontosítani. Amennyire Tőkés Lászlót ismerem, a diverzió nem lesz sikeres.

- Választási év van, a magyarságnak szüksége van a helyhatóságokban, a törvényhozásban az erős képviseletre. A nemzeti-polgári jobboldal nyilatkozataiból az jön le, hogy sokkal inkább tekintik ellenfélnek az RMDSZ-t, mint a román pártokat. A PD-L, az államfő viselkedése nem győzte meg önöket arról, hogy mégis az RMDSZ-szel kellene összefogni?

- Engem nem az államelnök vagy a PD-L vezetőinek a nyilatkozatai befolyásolnak abbéli véleményemben, hogy a magyar összefogásra szükség van közösségünk politikai képviseletében. Mindig ennek az összefogásnak voltam a híve, mert meggyőződésem, hogy minden érdek- vagy értékellentét dacára, legyünk az erdélyi magyar szekértáborok bármelyikében is, jóval több közös ügyünk van, ami összeköt, mint akármelyik román politikai párttal. Az sem kérdés számomra, hogy szükség van erős, hatékony képviseletre mind az önkormányzatokban, mind a törvényhozásban. Nekem a vitám azokkal van, akik azt hiszik, a nemzetinek mondott, de a pártra vonatkoztatott egység nevében egyoldalúvá lehet tenni ezt a képviseletet, megfosztva ezáltal a közösség jelentős részét éppen attól, hogy képviselve legyen.

- A tavalyi sikertelen tárgyalások után arról volt szó, hogy folytatódik a párbeszéd az RMDSZ és a Tőkés László nevével fémjelzett csoportok között. Az Erdélyi Magyar Kerekasztal sem jött létre. Lesznek további tárgyalások, választás előtti megegyezés?

- Valóban arról volt szó, és Tőkés László az első adandó alkalommal, az EP-választás éjszakájának első nyilatkozatában szorgalmazta is a tárgyalások újrakezdését. A gond az, hogy most az RMDSZ vezetői mintha nem éreznék annyira fontosnak a megegyezést a választási együttműködés feltételeiről, mint az elmúlt év nyarán. Mint ahogy a polgári oldal egyes székelyföldi vezetői is inkább elodáznák a tárgyalásokat minimum az önkormányzati választások utánra. Aggaszt ez az érdekazonosság. A Székelyföldön, ahol az élesbe menő megmérettetésnek nincs akadálya, sőt, jótékony hatása lehet a képviselet minőségére, tényleg nem sürgős az egyezkedés egyik oldalnak sem. Az összemérhető interetnikus környezetben viszont esetenként gyengítheti a magyar képviselet erejét a testvérharc, míg szórványvidéken magát a képviselet létét sodorja veszélybe a megegyezés hiánya. És mindez azért, hogy a parlamenti választások előtt az RMDSZ-vezérkar kedvezőbb alapállásból tárgyaljon, mint most, az EP-választás eredményének ismeretében. Remélem, mindkét oldalon az okos kompromisszum hívei lesznek többen és sikerül kidolgozni egy olyan rugalmas keretegyezséget, amely teret ad a különböző élethelyzetekhez igazított sajátos megoldásoknak, ugyanakkor csomagban kezeli a három választást, amely a következő másfél évben előttünk áll. Ennek első konkrét lépése az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mielőbbi megalakítása lenne, úgy, ahogyan a múlt év szeptemberében ennek feltételeiről és működéséről megegyeztünk.

- Nem volna célszerűbb az okos kompromisszum az önök részéről is, mint annak szorgalmazása, hogy az RMDSZ változzon meg, és az EMNT egyik pillérévé váljon?

- Az RMDSZ megreformálásán való munkálkodással telt el az elmúlt közel két évtized az életemből, talán érthető, hogy az ebbe vetett hitem végzetesen megrendült. A változások ritkán történnek úgy egy szervezet életében, hogy régi-új vezetői megdöbbennek, és hirtelen megjavulnak. Szorgalmazza az RMDSZ megváltoztatását az, aki hisz benne. Az élettapasztalatom arra vezetett rá, hogy a plurális, intézményesen elkülönült, konkurenciális, de a fontos kérdésekben együttműködésre ítélt és erre képes magyar politikai konstrukcióban lássak fantáziát és magamnak feladatot. Egy új, kiegyensúlyozott, hatékonyságát nem egyszínűségéből és egyhangúságából, hanem sokszínűségéből és a munkamegosztáson alapuló többszólamúságából eredeztető erdélyi magyar képviselet megalapozásában.

Simon Judit, Erdelyi Riport 

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.