Hírek : Szlota szlovák nemzeti jelképet kreál a kettőskeresztből |
Szlota szlovák nemzeti jelképet kreál a kettőskeresztből
2008.01.11. 10:04
nemzetidal.gportal.hu szerkesztői írás- Az apostoli kereszt az úgynevezett kettőskereszt a kereszténység jelképe. Önmagában senki sem sajátíthatja ki,mert az nem nemzeti jelkép. Egy nemzet címerében szimbólumként megjelenhet utalva a keresztény múltra, a keresztény gyökerekre. A magyar nemzet esetében Szent István Apostoli királyra és államalapítónkra, a keresztényi államiságunkra (a képen). Nincs szlovák kettőskereszt, de más nemzet sem sajátíthatja ki magának ezt a jelképet. A kereszt utal a keresztény kapcsolatra, az apostoli kereszt az apostoliságra. A kettőskeresztek állítása felhívhatja a figyelmet arra,hogy ne feledjük keresztény gyökereinket és hogy legyünk elkötelezettek Jézus Egyházához. Semmiképpen nem szolgálhat holmi soviniszta célokat, múltbéli vélt vagy mai politikai államhatárok jelölését. Semmiképpen nem szlovák jelképről van szó. A Szlota által meghatározott úgynevezett "szlovák kettőskereszt" nem létezik.
Ha megfigyeljük az ezer éve látható címereinkben a szimbólumainkat - az Árpád-sávokon kívül a kettőskeresztet a hármashalommal együtt ábrázolva azt látjuk, hogy született egy másik országban egy új, egy ehhez nagyon hasonló címer is. 15 évvel ezelőtt ugyanis megkérdezés és különösebb engedélykérés nélkül átszínezték és ellopták címerünk e két szimbólumát pontosan ebben az ábrázolásban - a hármashalomra helyezett kettőskereszt megjelenítésben(sőt engedélykérés nélkül kisajátították Felvidéket is, a trianoni csináltország megszűnése után,amiről most bővebben nem akarok beszélni).
Szép gesztus lett volna,ha megkérdezik szabad-e ilyen címert állami címerré nyilvánítani,ahol egy másik állam címerében ugyanaz a két szimbólum ugyanúgy van ábrázolva? Az engedélykérés során lehetett volna hivatkozni a Magyar Királyságban eltöltött közös múltra , mert számomra a címerben a zöldről kékre átfestett hármashalom és a fehér kettőskereszt ezt jelenti, nem mést, hanem az együttélést Szent István országában.
Akármennyire is próbálják kiforgatni a múltat, a tény az, hogy a tótok egészen az 1920-as évekig a magyarok oldalán álltak a történelem viharaiban. Lojálisak voltak a királyhoz ,de amikor kellett Rákóczihoz és Kossuthoz is. A Stúr -féle törpe kisebbség utókor által felnagyított ellenállása és a pánszláv eszmék nem érintették meg a többséget. Stúr Bécsben verbuvált Kossuth-ellenes csapatának összesen 20 szlovák tagja volt. Hlinkát is túllihegik. 1925-ben visszasírta a Magyar Királyságot nyilvános beszédeiben, ő csak autonómiát akart Magyarország határain belül, Benes-ellenes és Csehszlovákia-ellenes volt, nem akart cseh fenhatóságot és kérelmét a Trianoni tárgyalások bírái elé is szerette volna eljuttatni. Párizsba is elment,de Benes megakadályozta,hogy elérje célját. Sem a szlovákokat, sem a magyarokat nem hallgatták meg Trianonban.
Visszatérve a fent említett elmaradt gesztusra: a lopott címer nem lenne lopott, ha megkérdezték volna, hogy szabad-e a magyar címer szimbólumait átszínezni. A magyar kormány biztosan beleegyezett volna a hármashalom + kettőskereszt együttes felhasználásába ( ez a kombináció heraldikai szempontból csak magyar és védett). A mai szlovák címer nem a morva fejedelmet Svatoplukot. (akihez szinte semmi közük nincs a tótoknak) , hanem a közös magyar-tót múltat jelképezi.
A tót múlt tisztázatlan, a Felvidék területén élő három szláv nyelvű népcsoport a keleti-közép és nyugati népcsoportok több mint valószínű,hogy teljesen más genezisűek,más időszakokban telepedtek le erre a területre,nyelvük is különbözik ( ismert,hogy Tótországnak a mai Horvátország területét hívták a középkorban, egyes adatok szerint egy szláv népcsoport onnan települt be a mai Felvidék területére, az is ismert,hogy Árpádékhoz csapódva és az azt megelőző avar (fehér hun) honvisszafoglalási hullámokban is jöttek szlávok a Kárpát-medencébe, de az is tudott, hogy a gepidákat a szomszéd népek "touth"-oknak nevezték-tehát még az sem biztos,hogy valóban szláv eredetű-e a mai szlovákság ).
Nincs "szlovák kettőskereszt "és nem is lesz ilyen fogalom. A kettőskereszt nem nemzeti jelkép és nem határkő, ahogyan azt Szlota gondolja. A keresztény jelképek meggyalázása,ha soviniszta célokat ,más néppel szembeni viszálykeltést, a nemzetek egymás elleni hergelését szolgálja.
Nekem úgy tűnik,hogy az SNS- féle kettőskereszt állításnak semmi köze nincs a kereszténységhez és a kereszt, mint keresztény jelkép meggyalázásáról, e minden keresztény számára közös jelkép kisajátításáról van szó. El tudjuk képzelni azt is, hogy egy nagyszlovák csinnadratta és melldöngetés után, ha ez egy magyar többségű helységben történik, a kereszt felállítását követően azt le fogják dönteni és erről nem a kereszt tehet majd ! Álljon már meg a menet ! Nagyon rossz irányba haladnak a dolgok ! A jó Isten számon tartja mindenki tetteit !
A kereszt még mindig Krisztus Urunk kereszthalálának és feltámadásának jelképe ! Ezt mindenki vegye tudomásul ! Aki ateista az ne állítgasson kereszteket ! Aki meg hívő, az keresztényi szellemiséggel és hívő meggyőződéséből tegye azt az emberekért, mindenkiért !
nemzetidal.gportal.hu szerk.
Kapcsolódó link:
http://www.magyarekszer.hu/oldalak/91kettoskereszt.htm
|