1. A VMDP megerősíti korábbi állásfoglalását: a hárompárti Magyar Koalíció szerves folytatása a magyar pártok összefogásának, amely 2007 januárjában a kétpárti Magyar Összefogás Koalíció (VMDP és VMDK) létrejöttével indult el. A Magyar Koalíció Programja, különös tekintettel annak 4. és 7. pontjára, összhangban áll a vajdasági magyarság kollektív jogaiért folytatott küzdelemmel és lehetőséget ad a magyar autonómia közös modelljének kidolgozására. A Magyar Koalíció Programja mérföldkő, amely jelzi, hogy az autonómiaigényt illetően a vajdasági magyarság politikai elitje tizennégy év után újra egységes.

2. A magyar összefogást, a Magyar Koalíciót nyíltan, vagy burkoltan ellenzi a szerb politikai elit egésze, s bizonyos számú Belgrádnak elkötelezett magyar is. A szerb politikai elit tudja: a korszakváltás közepette, most dől el, sikerül-e a magyar politikai elitet a szerb nemzeti érdekek kiszolgálójává, legalább egy vajdasági magyar pártot pedig kengyeltartóvá tenni. Erre a többi között azért lenne szükség, mert ha elmarad a magyar pártok összefogása, a szerb pártok könnyebben seperhetik be a magyar szavazatokat.

3. A Magyar Koalíció fennmaradását a májusi helyhatósági és tartományi választások idejére, két veszély fenyegeti.

Az egyik a szerb politikai elit irányából a magyar köztársasági elnökjelölt állítása miatti szerb berzenkedés. A napi kommunikációban a média igyekszik elbátortalanítani a vajdasági magyar szavazókat, mondván, elvesznek a szavazataik, ha nem olyan jelöltre adják, akinek esélye van a második fordulóban is. Ez az álláspont, ha megragad a magyar szavazók fülében, érvényes lehet a májusi választások során is. Veszélyes ez a nyomás, de van ellenszere. A közös magyar autonómia modell. Ez ugyanis konkrét értelmet adna a magyar szavazatoknak, nemcsak májusban, de akár a köztársasági elnökválasztás január 20-án esedékes első fordulójában is.

4. A médiakampánynál veszélyesebbek lehetnek azok a szerb próbálkozások, amelyek a Magyar Koalíciót a helyhatósági és a tartományi választások előtt azzal a mézesmadzaggal szeretnék lebontani, hogy a szabadkai községi és a tartományi hatalom feletti közös ellenőrzést ígérnek a VMSZ-nek. Természetesen azzal a feltétellel, ha visszalép a Magyar Koalícióból. Megtörténhet – reméljük, erre nem kerül sor – hogy a magyar autonómia iránti igény, amely a vajdasági magyarság egészének fontos, s a közös magyar autonómiamodell kidolgozása szembe kerül a pártérdekekkel. A Szabadkán és a tartományban megosztandó szerb-magyar pártirányítás iránti törekvésekkel.

5. A Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetségnek a Magyar Koalíció létrehozatalában vezető szerepe volt, s nagyban hozzájárul a politikai tömörülés fenntartásához is. Tény, hogy a magyar autonómia ismérveit tartalmazó közös Program elfogadásával, a VMSZ egy fontos politikai tabut döntött le. Mellőzte a szerb hatalom által felállított bizalmi mini­mumot, melynek lényege, hogy az a magyar párt, amely Szerbiában bármely szinten részt kíván a hatalomban, nem követelhet tényleges magyar autonómiát.

 
6. A VMDP szerint a Kárpát-medencében élő magyarok helyzetében nagy változásokkal járó korszakváltás következményeként – egyszerűen azért, mert erre a szerb félnek nincs többé szüksége – a szerb és vajdasági magyar pártok között a jövőben még formálisan sem jöhet létre partneri viszony. Csakis a politikai alávetettség enyhébb vagy keményebb formái között lehet választani. Meggyőződésünk, hogy a VMSZ új nemzedéke bizonyos csoportérdekek, s ami még rosszabb, a személyi érdekek megléte ellenére sem vállalja a politikai csatlós pozícióját.

7. A VMDP választmánya figyelemmel a Magyar Koalíció Programjának (a teljes program elolvasható lejjebb görgetve - a szerk.) a 4-ik és 7-ik pontjában foglalt, a magyar autonómiára vonatkozó közös vállalásra, úgy döntött, hogy formálisan is kezdeményezi a Magyar Koalíció autonómiabizottságának létrehozatalát. A cél az, hogy mielőbb alkossuk meg a vajdasági magyar autonómia közös modelljét, s azt juttassuk el Budapestre. Továbbá, küldjük meg a szerb kormánynak, s amennyiben ez lehetséges, a róla szóló elvi vitát vetessük fel a Szerb Képviselőház napirendjére.
A vajdasági magyar politikai elit ezzel az akcióval újra visszaszerezheti a kezdeményező szerepét. Amelyet sem a szerb, sem a nemzetközi politikai színtéren (részben a Kosovo leválásával kapcsolatos változások okán), már nem lehet semmibe venni.
A VMDP választmánya a Magyar Koalíció autonómiabizottságába politikai képviselőnek Ágoston András elnököt és Csorba Béla alelnököt nevezte ki.

8. A VMDP az Autonómiabizottság létrehozatalára vonatkozó kezdeményezésről konzultált Végel Lászlóval és Loso Alpárral. Emlékezetes, hogy a vajdasági magyar csúcsértelmiségiek legszűkebb köréhez tartozó két független gondolkodó 2002-ben, a szerb kormány részéről a kisebbségi törvény előkészítésével megbízott szakértői bizottságból, elvi kifogásokat hangoztatva kivált. Kifogásolták a nemzeti tanácsok elektori választások útján történő létrehozatalát.

A konzultáció eredménye: mind a két gondolkodó úgy látja, szükség van a vajdasági magyar autonómiaigény közös konkretizálására.

Végel László írja: „Öt évvel ezelőtt a szerbiai kormány szakértői csoportjában azok közé tartoztam, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy a magyar nemzeti tanács a magyar választói névjegyzék alapján lebonyolított demokratikus, többpárti, közvetlen és titkos választások alapján jöjjön létre. Nem képviseltem egy pártot sem, hanem a saját lelkiismeretemet és azt a meggyőződésemet, hogy nincs jogom olyan törvény kimunkálásában részt venni, amely kiskorúsítja a magyar választópolgárokat. Emiatt kiközösítésben volt részem, s a vajdasági magyar közszolgálati sajtóban véleményemet nem is fejthettem ki részletesen”.

Losoncz Alpár: „úgy tűnik, hogy most egy kreatív pillanatban vagyunk, valami tényleg megszülethet, ami nem viseli magán az alkalmi kalkuláció pecsétjét. Azt hiszem, hogy ez most reális lehetőség”.
Temerin, 2008. január 5.

VMDP hírlevél

(MTI)

A Magyar Koalíció közös elnökjelölt-programja:

1. Szerbia euroatlanti integrációja
A vajdasági magyar pártok következetesen kiállnak az európai értékrend, Szerbia euroatlanti integrációs folyamatai, valamint országunk szomszédsági kapcsolatainak fejlesztése mellett, támogatva:
- az Európai Unióval folytatandó előcsatlakozási és csatlakozási tárgyalások menetét, azzal a céllal, hogy Szerbia EU-csatlakozási folyamatának nemzeti közösségünk tagjai is a nyerteseivé válhassanak, és részesei lehessenek az előcsatlakozási pénzalapokból történő fejlesztéseknek;
- az Európai Unió irányában fennálló vízumkényszer megszüntetését célzó jogszabályok módosítását és egyéb állami intézkedések megtételét;
- a szomszédsági, különösen a Szerbia és Magyarország között fennálló gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztését.

2. A háborús bűnökkel vádolt személyek kiadatása, a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel történő együttműködés
A vajdasági magyar pártok közös álláspontja szerint Szerbiának szembe kell nézni a múlttal ahhoz, hogy sikeresen szembenézhessen a jövő kihívásaival, folytathassa a megkezdett euroatlanti integrációs folyamatokat. Fontosnak tartjuk a háborús bűnökkel vádolt személyek kiadatását, a Törvényszékkel való további együttműködést.

3. A koszovói kérdés békés rendezése
Koszovó és Metóhia Autonóm Tartomány státusának végleges rendezése a Szerb Köztársaság minden polgárának érdeke.
A tartomány kérdésének rendezésére a tárgyalásos út lenne a legjobb. A nem albán lakosság adott térségben való megmaradásának legfőbb feltétele az etnikai alapú területi autonómia.
Amennyiben a déli tartomány végleges státusával kapcsolatos tárgyalások során a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelme terén olyan kedvező megoldások jönnének létre, amelyeket jelenleg Szerbiában nem alkalmaznak, ezeket a jogokat a meglévő feltételekhez igazítva szavatolni kell a Szerb Köztársaságban élő minden nemzeti közösség számára.

4. Az alkotmányosság és törvényesség betartatása, és az Alkotmány módosítására vonatkozó indítványok megtétele
Síkraszállunk a jogállamiság elveinek, különösen az alkotmányosság és törvényesség elvének a tiszteletben tartásáért és következetes érvényesítéséért, valamint az Alkotmány egyes, a magyarságra vonatkozóan hátrányos rendelkezéseinek módosításáért.
A demokratikus államokhoz hasonlóan, Szerbiában is alkotmánymódosítás útján kell biztosítani a kisebbségek parlamenti képviseletét, azaz a kisebbségeknek a parlamentbe történő kedvezményes bejutását.

5. Haderőreform – a hivatásos hadsereg létrehozatala
Kiállunk a sorkatonai szolgálat megszüntetése mellett. Meggyőződésünk, hogy indokolatlan a mai, határait lassan leépítő, fokozatosan egyesülő Európában egy nagy létszámú, az ország népességéhez túlméretezett katonaság fenntartása. Ehelyett egy kis létszámú, jó technikai felszereltséggel rendelkező és önkéntes alapon működő Professzionális hadseregre van szükség. Ez illeszkedhet be leginkább a NATO szervezetébe. A professzionális hadsereg elképzelése azért is megalapozott, mivel jóval kisebb terhet jelent Szerbia költségvetésére nézve, azaz kevesbé terheli a polgárokat, de szervezettsége, felszereltsége és profizmusa révén el tudja látni az ország védelmét.

6. Szerbia, azon belül Vajdaság dinamikus gazdasági fejlesztése, a stabil dinár és gazdasági növekedés biztosítása, munkahelyteremtés, külföldi beruházások serkentése, az ipar és a mezőgazdaság támogatása
Szerbia minden polgárának a fejlődő, nemzetközi szinten is verseny- és exportképességét erősítő, beruházásokat serkentő Szerbia és azon belül Vajdaság tud megnyugtató jövőt, élhető szülőföldet biztosítani. Meg kell teremteni a mezőgazdasági termelők megélhetési biztonságát, fel kell számolni a monopóliumokat, s kiszámítható jövedelem- és árviszonyokat kell létrehozni. Különösen fontosnak tartjuk a magyarság által lakott térségek gyors ütemű fejlesztését és felzárkóztatását biztosító állami terület- és vidékfejlesztési politika alkalmazását.

7. A magyar autonómia-törekvések alkotmányos és törvényes helyzetének előmozdítása, továbbfejlesztése
A négy vajdasági magyar párt és a közös elnökjelölt is szükségesnek tartja, hogy a most készülő törvényben a nemzeti tanácsok az illetékes hatóságok által felállított magyar választói névjegyzék és demokratikus többpárti választások útján jöjjenek létre.
Fontos, hogy a nemzeti tanács az oktatás, a művelődés, a nyelvhasználat és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biztosítására e területeken önálló jogszabály-alkotási és végrehajtási jogosítványokkal, valamint saját vagyonnal és törvénnyel garantált pénzforrásokkal rendelkezzen.
Csak így válik alkalmassá arra, hogy feltárja, kifejezze, s legitim módon képviselje a vajdasági magyarság identitásának megőrzése szempontjából fontos nemzeti érdekeit.

8. A közigazgatási körzetek határainak megváltoztatása
A magyar nemzettestet megosztó, a korábbi rendszer érdekeit szolgáló, de még ma is érvényben lévő közigazgatási körzethatárok megváltoztatásáért szállunk síkra. Álláspontunk szerint Ada, Csóka, Kishegyes, Magyarkanizsa, Óbecse, Szabadka, Topolya, Törökkanizsa és Zenta községek egy közigazgatási körzethez kell, hogy tartozzanak.

9. A Vajdaság tartomány és a helyi önkormányzatok hatáskörének bővítésére és vagyonának visszaszármaztatására vonatkozó, a decentralizáció és a dekoncentráció erősítését célzó intézkedések támogatása
A vajdasági magyar pártok által támogatott államszervezési modell lényege, hogy az emberek életét befolyásoló döntések ott szülessenek, ahol a hatásukat kifejtik.
Síkraszállunk:
- Vajdaság Autonóm Tartomány törvényhozási, végrehajtási és igazságszolgáltatási funkciókat magában foglaló teljes körű autonómiájának megteremtéséért, valamint Vajdaság lehető legszélesebb körű pénzügyi autonómiájának megvalósulásáért;
- az önkormányzati rendszer reformjáért, megvizsgálva a települési önkormányzati modell alkalmazásának lehetőségeit és indokoltságát;
- az önkormányzati vagyonról szóló törvény meghozatala során azért, hogy az önkormányzati szervek, intézmények és közvállalatok által használt ingatlanok mellett, a helyi gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósításához nélkülözhetetlen állami vagyontárgyak (pl. nem használt katonai létesítmények) is önkormányzati tulajdonba kerüljenek;
- az önkormányzatok javaslattételi, egyetértési és véleményezési jogkörének bővítéséért a köztársasági és tartományi alapítású szervek, szervezetek és intézmények vezetőinek kinevezése során.

10. A lakosság nemzeti összetételének mesterséges megváltoztatását tiltó alkotmányos rendelkezések betartatása, a Szerbiában élő nemzetek teljes egyenrangúságának és békés együttélésének biztosítása
Határozottan kiállunk a lakosság nemzeti összetételének mesterséges megváltoztatását tiltó alkotmányos rendelkezések betartatása mellett.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a részarányos foglalkoztatás elvének alkalmazásával jelentősen emelkedjen a kisebbségek számaránya az állami intézményekben, az állami alapítású vállalatokban és közvállalatokban, továbbá a bírák, ügyészek, a bírósági, ügyészségi, rendőrségi és más közigazgatási vezetők kinevezése során a nemzetiségi arányok tiszteletben tartását.

11. A nemzeti közösségek identitás-megőrzését szolgáló pillérek (egyházak, oktatás, nyelvhasználat, tájékoztatás, kultúra)
Síkraszállunk a szabad vallásgyakorlásért, az egyházak egyenjogúságáért, a felekezeti iskolák alapításának, működtetésének és finanszírozásának biztosításáért, az egyházi vagyon visszaszármaztatásáért és a törvény által garantált működési feltételekért.
Oktatáspolitikánk célja, hogy a jövő nemzedéke számára megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyar fiatalok tevékenyen részt tudjanak venni közösségük gazdasági, társadalmi, politikai és művelődési életének alakításában. Nyelvünk, kultúránk és önazonosságunk megőrzése érdekében a vajdasági magyar oktatással kapcsolatos kérdésekben nemzeti közösségünk döntéshozatali autonómiájának megteremtéséért szállunk síkra.
Média-stratégiánk célja, hogy a magyar nyelvű közszolgálati tájékoztatást nyújtó nyomtatott és elektronikus sajtó maradéktalanul vállalja fel a vajdasági magyar közösség naprakész és objektív tájékoztatását, szellemi és kulturális értékeinek ápolását, valamint a nemzeti önazonosság-tudat megőrzésében legyen aktív partner. Feladatunk, hogy biztosítsuk tájékoztatási intézményeink számára a fenti célkitűzés megvalósításához nélkülözhetetlen sajtószabadságot, függetlenséget a politikai egyeduralomtól, jogszabályi kereteket és anyagi forrásokat.
Magyar nemzeti közösségként való megmaradásunk egyik legerősebb pillére művelődési életünk. Művelődéspolitikánk alapvető célkitűzése a vajdasági magyarság hivatásos művelődési intézményeinek és amatőr művelődési önszerveződési formáinak a fenntartása és fejlesztése.

12. A történelem során elszenvedett jogsértések – a vagyontól, személyes szabadságtól, élettől való megfosztást eredményező történelmi igazságtalanságok és sérelmek – rehabilitálása
A történelmi igazságtétel, a vagyonvisszaszármaztatás és a kárpótlás a 2000 októberében bekövetkezett rendszerváltás egyik legnagyobb adóssága.
A rehabilitálás terén lényegi elmozdulás történt ugyan a szerb törvényhozásban, azonban az anyagi és az erkölcsi kárpótlás a mai napig elmaradt.
Az állam által okozott vagyontól, személyes szabadságtól, élettől való megfosztást eredményező sérelmek halasztást nem tűrő orvoslása érdekében halaszthatatlan a vagyonvisszaszármaztatásról szóló törvény azonnali meghozatala és következetes érvényesítése, a külföldre üldözöttek vagy leszármazottaik méltányos kárpótlása, az 1920-2000 közötti időszakban ártatlanul meghurcoltak, koncepciós politikai perekben elítéltek és hozzátartozóik rehabilitálása.

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.