Selyemút

Egy ártatlan kísérlet történt a szélesebb nyilvánosság elérésére, amikor a Duna TV ismeretterjesztő filmsorozatot indított, Selyemút - Stein Aurél nyomában címmel, s abban nyilvánvaló utalások, helyszínek, képek jelezték a lehetséges magyar szétvándorlást. A filmsorozat megemlékezés volt Körösi Csoma Sándor, Vámbéri Ármin és Stein Aurél vállalkozásai és eszméi fölött. Az első ilyen típusú vállalkozás azonban „A Selyemút” című japán ismeretterjesztő filmsorozat volt, 1985-ben (rendező: Hajime Suzuki; forgatókönyvíró: Masahito Nakase). A japán forgatócsoport elsőként kapott engedélyt, hogy Kínában forgathasson, felkeressen több ezer éves helyszíneket, amelyek a kulturális érintkezés egykori állomásai voltak. Az a több ezer kilométeres útszakasz kereskedelmi célján túl a Távol-Kelet és Európa információs országútjaként is funkcionált, Róma és Csang'an között egyfajta megbékélést is hirdetett, az egyenlőségi alapon bonyolódó csere apoteózisát szimbolizálva. /1/

A másik nagy aktualizálást a hunok története és régészeti emlékei iránt fokozott érdeklődés alapozta meg. A hunok - mint a belső-ázsiai térség első jelentős államalkotó népe - olyan sajátos, pusztai műveltséget hoztak létre, amelynek nyomai a mai napig Eurázsia-szerte felfedezhetők. /2/

A hunok és mi

A Mongol Birodalom alapításának 800. évfordulóján Dzsingisz kán személye valóságos ikonná vált, a mongol kutatók körében pedig felértékelődtek a magyarországi hun emlékek… nagyon szeretnék bebizonyítani, hogy ők is a hunoktól származnak és kicsit irigyek ránk, hogy nekünk van hun-mondánk - nyilatkozza dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista a Múlt-kornak. Obrusánszky Borbála szerint a mongolista történészek azon az állásponton vannak, hogy a hunok hozták létre azt a sajátságos pusztai államformát, melynek egyes elemei évszázadokon keresztül megőrződtek. Szintén egységes álláspont alakult ki a xiong-nu és a hun nép azonosságáról, sőt a kínai nyelvészek azt is tudni vélik, hogy a xiong-nu kifejezés valójában egy hunnu alakot ad vissza, a régi kínai kiejtés alapján. Ma már azt is elismerik a hun kutatók, hogy a hunok egy sajátos, önálló kultúrát teremtettek meg Eurázsia-szerte, melynek elemeit megtaláljuk az eurázsiai népek között.

A mongol kutatók között sokan a mongolok őseit kívánják látni a hun leletekben, de ezt a leletek nem támasztják alá. A hunok europid jellegűek voltak, akiknél keleten megfigyelhető mongoloid jelleg is. Másrészt Ucsiraltu, mongol nyelvész szerint a hun nyelvből vált szét a török és a mongol, és ő a magyar nyelvben meglévő sok száz mongol szó eredetét abban látja, hogy egykor a magyarok is a hun birodalom részei voltak.

Obrusánszky Borbála két évet tanult Ph.D hallgatóként a Mongol Állami Egyetemen, ahol neves régészek és történészek oktatták, 2005-ben pedig Magyarországot képviselte az I. Nemzetközi Hun konferencián Szühbátorban, ahol előadást tartott a magyar méltóságnevek (vajda, bán, gyula) keleti, vélhetőleg hun eredetéről. Az elmúlt két évben tanulmányuton volt Kínában, meglátogatta Tongwancheng (Fehérvár) városát, a Yinchuan-ban lévő hun pagodát, azonosította Gao Ping várost, a mai Guyuan-t, továbbá lefordította Zagd Batszajhan mongol régész hunokról szóló könyvét, hogy a magyar tudományos közélet is megismerkedjen a hun történelem és régészet legújabb eredményeivel.

OB mondja: „Mongóliában mindenki ismeri hazánkat, főleg azt tudják rólunk, hogy itt volt Attila király központja. Mélyebb ismeretekkel azonban nem rendelkeztek rólunk. Mongóliában én ismertettem meg a kutatókat a krónikáinkban lévő hun történettel, sőt, le is fordítottam mindezeket mongol nyelvre, hogy a mongol kutatók is véleményt alkothassanak róla. Azóta a szakma a hun birodalom népeinek tart minket, és megnőtt az érdeklődés a magyarországi hun emlékek iránt. Sajnos a megfelelő magyar érdeklődés hiánya meggátolja az együttműködést, pedig egy közös nemzetközi kutatás révén új eredményeket lehetne produkálni. A Magyarországon is járt régészek és folkloristák pedig egyértelműen azt állítják, hogy a magyarság anyagi kultúrája belső-ázsiai eredetű.”

OB mondja: „Ucsiraltu mongol nyelvész azt állítja, hogy a magyar és a mongol nyelvben meglévő hasonlóságok amiatt vannak, mert mindkét nép a hun birodalom része volt. Ezt az álláspontot egyébként több magyar nyelvész (Fogarasi János, Munkácsi Bernát, Szentkatolnai Bálint Gábor, stb.) is osztotta korábban, csak elméletük azóta feledésbe merült. Történetileg bizonyítható, hogy a Kárpát-medencei hun birodalom bukását követően a hunok birodalma nem tűnt el, hanem a kelet-európai sztyeppéken az 6. században még létezett: pont ott volt a pontuszi hun állam, ahová a magyar történeti hagyomány a magyarok őseit helyezte, vagyis a Meotisz-tó vidékére. Bár az is elképzelhető, hogy maradtak hunok a Kárpát-medencében, hiszen egy-egy birodalom bukását követően nem menekül el, vagy tűnik el hirtelen mindenki. Erre a legjobb példa a déli hunok története, akik még a 7. századig a mai Észak-Kínában éltek, és megőrizték régi hagyományaikat. A hun maradékok történeti hagyományát egyébként a székelyek őrizték meg, melyet érdemes lenne újraértékelni.”

1. Selyemút - Stein Aurél nyomában. Magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 8/7. Duna Tv, november 22. kedd, 15.30h
2. A Selyemút. (The Silk Road). japán ismeretterjesztő filmsorozat, 1985. port.hu/pls/fi/films.film
3. Obrusánszky Borbála: A hunok kultúrtörténete. www.puskikiado.hu/
4.Magyar kutató járt a hunok fővárosában. Mult-kor.hu

Csorba József - Gondola.hu

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.