Hírek : Petőfi-dombormű a Csikyben! |
Petőfi-dombormű a Csikyben!
2007.12.29. 15:52
Erdély Ma, 2007. december 29. A fehér márványból készült alkotás töredékeire tiszta véletlenül bukkant rá lomtalanítás közben a Csiky Gergely Iskolacsoport padlásán Éder Ottó igazgató, Cziszter Kálmán és Kallós Csaba mérnök. Először csak a fej, majd a testrész is előkerült. A fehér márvány dombormű egyik teljesen épségben maradt darabján a következő felirat olvasható: "Kész. Aradi Zs."
Minden jel arra vall, hogy a becses dombormű alkotója Aradi Zsigmond, XIX. században élő szobrászművész. Ugyanaz, aki A búsuló Arad (Lakatos Ottó monográfiája szerint: Honvédemlékmű) című értékes márványszobrot készítette. A szabadságharcban elesett honvédek emlékére készített szobrot annak idején milánói műterméből szállíttatta Aradra a művész. Eredetileg a temetőbe akarták felállítani, végül az Aradra látogató Eötvös kultuszminiszter javaslatára a főtéren helyezték el. A fél térdre ereszkedő és babérkoszorút elhelyező jelképes nőalakot a múlt század húszas éveiben a többi magyar vonatkozású szoborral és emléktáblával együtt távolították el. (Szinte teljes épségben megtalálható a múzeum raktárában.)
Egyelőre megfejthetetlen rejtély, honnan és hogyan került az értékes dombormű az iskola padlására és nyilván az is, hogy mióta hever ott.
A lényeg az, hogy Éder Ottó nem sokat habozott. Azonnal felkérte Szívós László simonyifalvi kőfaragót, aki legutóbb a Znorovszky- emléktábla elkészítésével is bizonyította, hogy a szakma mestere; Szívós László pár nap alatt teljes egészében összerakta, megtisztította és elhelyezte a műalkotást.
A dombormű restaurálásával Kocsis Rudolf aradi szobrászművészt bízták meg. 2002. március 15-étől Arad egyetlen Petőfi- domborműve a Csiky félemeleti folyosójának falát díszíti.
Aradi Zsigmond szobrász, született Aradon 1839-ben. EIőbb a bécsi Gasser, majd később a milánói Tandardini tanítványa volt. Első nagyobb műve, a Búsongó Róma, mellyel a magyar szabadságharcot követő katasztrófát érzékelteti költői és bánatos allegóriában, nem közönséges érdeklődést keltett tehetsége iránt. E szabad kompozíción kívül készített arcképeket is, s ezek közül főleg Chorin aradi rabbi mellszobra válik ki a jellemzés erejével. Aradi már évek óta Velencében (Olaszország) élt s hazai megbízások hiányában csak nagy ritkán adott életjelt magáról. Utolsó műve (1892) Kossuth Lajos mellszobra volt. Mintázta évek előtt Jókainé Laborfalvy Róza képmását is. 1899-ben halt meg.
Kercsó Attila
Népújság
|