Hírek : Asszimilációs politika: a Fico-kormány még a Karácsonyra sincs tekintettel - A pozsonyi kormány beolvasztási kísérletei |
Asszimilációs politika: a Fico-kormány még a Karácsonyra sincs tekintettel - A pozsonyi kormány beolvasztási kísérletei
2007.12.22. 16:48
2007.12.21 www.commora.hu
Nem kérnek szlovák öntudatot a Felvidéken
A felvidéki magyarok érdekvédelmi szervezete nem támogatja a szlovák kormány beolvasztási kísérleteit. A szlovák nyelvet csak erőszakmentesen sajátítanák el.
Elutasítja a Fico-kormány által szerdán elfogadott kisebbségi oktatási koncepciót a Magyar Koalíció Pártja – jelentette ki tegnap Szigeti László, a párt oktatási alelnöke, volt oktatási miniszter. Mint a Magyar Hírlapban tegnap beszámoltunk, a szlovák kormány a Szlovák Nemzeti Párt által delegált oktatási tárcavezető, Ján Mikolaj javaslatára elfogadta a kisebbségi oktatás új koncepcióját, amely átértékelné a magyar nyelv és irodalom oktatását a magyar iskolákban, választhatóvá tenné, hogy egyes tantárgyakat szlovákul tanuljanak a magyar gyerekek, és emelné a szlovákórák számát is.
Szigeti kifejtette: "Ez a koncepció egyedül az államnyelv megerősítését szolgálja, nem gondolom, hogy a kisebbségi iskolákban ez a célravezető megoldás, mert az óraszám növelése csak más tanórák rovására lehetséges, talán épp a magyarórákéra."
A politikus azzal sem ért egyet, hogy a magyar tanítási nyelvű általános és középiskolákban szlovákul oktathassanak bizonyos tantárgyakat, ha a szülők kérik. Mint elmondta, a szülőknek lehetőségük van választani, hogy magyar vagy szlovák iskolába adják-e a gyermeküket. Az MKP elutasítja azt az elképzelést is, hogy a magyar iskolákban csak a szlovák tankönyvek lefordított változatából lehessen tanítani. Azt Szigeti is elismerte, hogy a kisebbségek szlováknyelv-tudását javítani kell, de elutasítja, hogy ez erőszakos módon történjen. A volt oktatási miniszter párbeszédre szólította fel nemzeti párti utódját.
Az MKP oktatási alelnöke szerint a kormány elé terjesztett dokumentum hemzseg a féligazságoktól és a félrevezető félinformációktól.
Szigeti szerint Ján Mikolaj koncepciója sérti a kisebbségek alkotmányos jogait, a koncepció kidolgozásakor senkivel sem egyeztetett, sőt a minisztériumból is elbocsátotta a kisebbségi főosztály két magyar alkalmazottját, "akik nem akarták belefoglalni a koncepcióba, amit ő akart".
(Magyar Hírlap)
Kapcsolódó cikkek:
Minap hangsúlyoztuk:a schengeni határoktól függetlenül a magyarellenes szemlélet nem változott - az EU nem megoldás mindenre !
|
|
2007.12.22. 15:20 |
|
Idézet az MNO 2007.12.12-i Magyaroknak behajtani tilos című cikkéből:
"Felnyílnak a határok és azonnal le is zárják őket. A Zempléni-hegység alján fekvő, szlovák többségű Tótújhely (Slovenské Nové Mesto) úgy döntött, azonnal „behajtani tilos táblákkal” tűzdeli tele a sátoraljaújhelyi határátkelőhelyet, nehogy már behajtsanak oda a gépkocsijaikkal a magyarok. Pedig a magyar oldalon leszedték a sorompót.
És az országvesztéskor Ausztriához került Várvidéken, Szentmargitbányán (Sankt Margarethen im Burgenland) és Fertőmeggyesen (Mörbisch am See) is kikerült a magyaroknak behajtani tilos, bocsánat, az autóval mindkét irányból behajtani tilos tábla. Fertőrákos most azt tervezi, ők meg az osztrák gazdák által használt földutakat zárják el."
Tovább >> |
Csak mérsékelten csökken a Benes-dekrétumok támogatottsága Csehországban
2007.12.22. 22:23
2007. december 22. 16:27 MNO Mérsékelten, de folyamatosan csökken az utóbbi években a Benes-dekrétumok támogatottsága a cseh lakosság körében. Hasonló módon csökken azok száma is, akik igazságosnak tartják a szudétanémetek háború utáni kitelepítését a korabeli Csehszlovákiából. A megkérdezettek 52 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy a sokat vitatott Benes-dekrétumoknak továbbra is érvényben kell maradniuk.
A prágai CVVM közvélemény-kutató intézet decemberi országos felmérése szerint - amelynek eredményét szombaton hozták nyilvánosságra Prágában - a megkérdezettek 52 százaléka gondolja úgy, hogy a sokat vitatott Benes-dekrétumoknak továbbra is érvényben kell maradniuk. Öt éve - 2002-ben - ez még 67 százalék volt. Ugyanakkor a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezésének szükségességéről jelenleg az emberek 11 százaléka van meggyőződve, míg öt éve ez hét százalék volt.
A Benes-dekrétumok alatt azokat a rendeleteket kell érteni, amelyeket Edvard Benes csehszlovák államfő adott ki a II. világháború befejezése után, 1945-ben. A dekrétumok egy része erősen sújtotta a csehszlovákiai németeket és a magyarokat, akiket háborús bűnösnek nyilvánítottak, megfosztottak vagyonuktól és állampolgárságuktól. Mintegy hárommillió szudétanémetet később kitelepítettek az országból, s erőteljes magyarellenes intézkedésekre került sor. Arról, hogy a szudétanémetek kitelepítése igazságos volt, a megkérdezettek 48 százaléka van meggyőződve. 2002-ben ez még 60 százalék volt. Ez a felmérés is bebizonyította, hogy míg az idősebbeket élénken foglalkoztatja a háború utáni időszak, a fiatalok körében egyre nagyobb az érdektelenség.
A mostani felmérésben a 15-29 év közötti megkérdezettek mintegy fele válaszolta azt, hogy a dekrétumok és a kitelepítések problémája őt nem érdekli. A megkérdezettek 20 százaléka úgy véli: a kitelepítés igazságtalan volt, de a múltat már nem lehet visszacsinálni, hanem le kell zárni. Ugyanakkor csak az emberek hat százaléka véli úgy, hogy a kitelepítésekért a cseheknek bocsánatot kellene kérniük a németektől. Valamiféle anyagi-pénzügyi kártérítést a kitelepítésekért a megszólítottak mindössze két százaléka tart megalapozottnak. A felmérés készítői a magyarokra konkrétan nem kérdeztek rá. Másrészt a megkérdezettek 65 százaléka úgy véli, hogy a Benes-dekrétumok jelenleg nem befolyásolják károsan Csehország kapcsolatait Szlovákiával, Magyarországgal vagy Lengyelországgal. Ami a cseh-német viszonyt illeti, az emberek 51 százalékának viszont az a véleménye, hogy a Benes-dekrétumok továbbra is negatív hatással vannak a kapcsolatok alakulására. A cseh-osztrák viszonyban ezt a megkérdezettek 28 százaléka gondolja.
(MTI)
|