A Krónika érdeklõdésére a tanügyi és kutatási tárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelõs vezérigazgatója, Matekovics Mihály elmondta: a miniszteri rendelet a tordai Jósika Miklós-gimnázium létrehozásáról szól. „Általános iskolát a megyei tanfelügyelõségek is létesíthetnek, a miniszteri rendeletre azért volt szükség, hogy a gimnázium osztályokkal együtt létrejöhessen az I–XII. osztályokat magában foglaló magyar gimnázium" – magyarázta a vezérigazgató.

Már nem kell a tanácsi jóváhagyás

Szedilek Lenke ügyvéd, önkormányzati képviselõ szerint a tordai magyar iskola megalakulását kezdeményezõk – az RMDSZ helyi szervezete, a római katolikus, a református és az unitárius egyházközségek, valamint a Petõfi Társaság – iskola(újra)alapító törekvése két tényezõnek köszönhetõen jutott sikerre. „Egyfelõl a szülõk, összességében a magyar közösség kitartása, másfelõl pedig az oktatási tárca és a Kolozs megyei tanfelügyelõség közötti elvi megállapodás tette ezt lehetõvé" – mondta el lapunknak a városi tanácsos. Hozzátette, a tordai magyar közösség igénye elé az gördítette a legfõbb akadályt, hogy az akkori jogi szabályozás szerint csak a helyi önkormányzat beleegyezésével lehetett létrehozni új iskolát; a Demokrata Párt, illetve a Nagy-Románia Párt helyi tanácsosai ezt az eszközt kihasználva utasították el a kezdeményezést, majd ígéretük ellenére odázták egyre a magyar közösség igényének napirendre tûzését. A módosított jogszabály azonban már lehetõvé teszi, hogy az oktatási és kutatási tárca a megyei tanfelügyelõségekkel egyetértve a helyi önkormányzat megkérdezése nélkül is létesíthet oktatási intézményeket – ebben az esetben gimnáziumot –, így elhárult a tordai tanács gáncsoskodásának a lehetõsége. Péter Tünde Kolozs megyei fõtanfelügyelõ-helyettes szerint nemcsak a jogszabály, hanem a megyei tanfelügyelõség vezetõtanácsának pozitív hozzáállása is kellett ahhoz, hogy az új iskola létrejöjjön. Hozzátette: bár Bánffyhunyadon is megfogalmazódott a magyar iskola létrehozásának igénye, az ottani kezdeményezõk még nem állították össze az ehhez szükséges dokumentációt, így a vezetõtanácsnak nem volt amirõl tárgyalnia.

Összegyûjtik a nyájat

A tordaiak sikerét elõsegítette, hogy kezdeményezésük már kezdettõl fogva megfelelt az iskolaalapítás valamennyi követelményének. A tordai egyházközség által 2005 áprilisában visszakapott, egykor államosított – ma is iskolaként használt – ingatlanban a hely és a körülmények adottak, az egyházközség és a polgármesteri hivatal pedig szerzõdésben állapodott meg arról, hogy az épületben mûködik majd az új gimnázium. Emellett a magyar tanszemélyzet is adott ahhoz, hogy a Torda iskoláiban ma szétszórtan magyarul tanuló közel háromszáz gyermek minõségi anyanyelvi oktatásban részesüljön. „A református egyház épületében ma is iskola mûködik. Tulajdonképpen nem másról van hát szó, mint a város különbözõ iskoláiban tanuló magyar osztályok, illetve oktató magyar tanárok egy fedél alá csoportosításáról, gyakorlatilag a nyáj összegyûjtésérõl. Amíg minden a helyére kerül, ha kell, azt is vállaljuk, hogy a gyermekek két váltásban járjanak iskolába" – magyarázta Szedilek Lenke.

Erre azonban még várni kell , hiszen Cristian Adomniþei oktatási tárcavezetõ rendelete 2008. szeptember 1-jei hatállyal mondja ki az új intézmény létrehozását. „Addig sem ülhetünk tétlenül, mert a hét végéig össze kell állítani a 2008/2009-es tanév beiskolázási tervét, s ez most már a Jósika Miklós-iskolára is vonatkozik" – szögezte le Matekovics Mihály.

Újrakezdés ötven év után

Fél évszázados szünet után indulhat újra önálló magyar iskola Tordán. Az Aranyos-parti városban a 19. század elején létesített felekezeti iskolát a római katolikus egyház. Az újrakezdést szorgalmazó Ádámosi Klára városi RMDSZ-elnök adatai szerint az unitárius és a református egyházközség is mûködtetett saját iskolát. Az utolsó önálló magyar tanodát 1957-ben szüntették meg, a kommunizmus idején Tordán csak magyar tannyelvû tagozatok mûködtek.