Az egyik oldal, mint például Sarkozy francia elnök azt vallja, Koszovó függetlensége elkerülhetetlen, és mindent meg kell tenni azért, hogy az békésen és az emberi jogok tiszteletben tartásával menjen végbe az ahhoz vezető folyamat.

A brit és portugál miniszterelnökök az egynapos, Koszovó sorsának lehetséges variánsait megvitató csúcsot követően határozottan egyet értettek abban, hogy az Uniónak kell felvállania a vezető szerepet a megoldás megtalálásában. „A koszovói rendezés következő állomásában Európa egységesen és aktívan akar fellépni” – jelentette ki Gordon Brown.

Vagy mégsem? Ciprusnak vannak a legkomolyabb félelmei a koszovói precedensteremtés kapcsán, de mellette Szlovákia, Románia, Görögország és Spanyolország is hangot adott nemtetszésének mint olyan országok, akiknek van félnivalójuk a szecesszió lehetőségének „megszületésétől”. Basescu román elnök azt nyilatkozta a csúcsot követően: „A területi sérthetetlenség és integritás elvének tiszteletben tartása miatt nem ismerhetjük el Koszovó egyoldalúan kinyilvánított függetlenségét.”

Vannak persze más módszerek is a megoldásra, mint ahogy azt Socrates portugál minsizterelnök „elhintette” már a szerbek előtt: Szerbia uniós csatlakozása bizonyos körülmények fennállása esetén – vagyis ha enyhülne a szerb álláspont Koszovót illetően - gyorsabbá válhatna. Mindez viszont azon alapulna, hogy a szerbek kiadják háborús bűnöseiket. Bozidar Djelic szerb miniszterelnök-helyettes ugyanakkor nem hajlandó kötélnek állni, még akkor sem, ha az európai uniós nevű mézesmadzagot húzzák el előtte. Mint mondta, Szerbia mindent megtesz azért, hogy az Unióhoz való csatlakozási folyamat gyorsuljon, de soha nem fogadna el üzletet Koszovóért cserébe.

Koszovó a szerbek többségének történelmük szerves részét képezi, vagyis képtelenségnek tartják annak elvesztését. Ami igazán nyugtalanító lehet Európa számára, az az a kérdés, hogy a nemsokára tartandó szerb választásokon mennyire tolódik szélsőséges irányba a szerb politika Koszovó apropóján.

A csúcson – Ciprus fenntartásai ellenére – mégis megegyezés született arról, az EU egy polgári haderőt küld Koszovóba, melyet rendőrök, bírók és vámosok tennének ki, hogy így nyújtsanak segítséget a koszovói hatóságoknak. Ezzel egyidőben, hogy Belgrádot is puhítsák, néhány szerb kötelezettséget illetően enyhülne az uniós álláspont, derül ki Sárközy elnök néhány elejtett szavából. Ha a háborús bűnösök kiadatásáról nem is mond le az EU, nem ragaszkodik már olyan nagy mértékben Belgrád a Nemzetközi Büntető Bírósággal való együttműködéséhez.

Vagyis a megoldáshoz vezető ötletekből úgy tűnik, az Unió még nem fogyott ki, és ennek így is kell lennie, ha valóban egyet ért Sarkozy-vel. A franciák elnöke szerint ugyanis nem az amerikaiak, nem is az oroszok dolga rendezni a koszovói kérdést – az az európaiak feladata.

Kitekintő - Miklós Anna

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.