Ugyancsak ígéretes, hogy a KMKF Jogi Albizottsága december 12-én két napirendi pontban is foglalkozik a témával. A „Javaslatok a területi, közösségi és sze­mélyi elvű nemze­tiségi autonómiák rendszerének kidolgozására, valamint megvalósítására” elnevezésű napi­rendi pont lehetővé teszi a lényegi vitát, s remélhetőleg a megegyezést is. A másik téma, a magyar-magyar kapcsolattartás helyzete a schengeni övezethez való csatlakozást követően. Ez ugyan nem egyértelmű, de keretében a résztvevők, mivel december 21-én a vajdasági ma­gyarság legnagyobb része számára leereszkedik a schengeni vasfüggöny, megvitathatják a kettős állampolgárság kérdését is.
A vajdasági magyarság számára mind a kettős állampolgárság, mind (Kosovo okán) az autonómia, égetően időszerű, fontos kérdés. Ezért kezdeményezte a VMDP, hogy miniszter­elnöki hivatal illetékeseinek szervezésében kezdjük meg egy közös vajdasági magyar auto­nómiamodell kidolgozását.
Biztató, hogy a kettős állampolgárság ügyében megszólaltak a két nagy parlamenti párt képviselői is. Emlékezetes, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök által felkért neves szak­értők már korábban megállapították: a kettős állampolgárság megadásának nincs jogi akadá­lya. Májusban a Fidesz elnöksége felkérte a párt európai parlamenti (EP) képviselőit, hogy kezdjenek tárgyalásokat a többi magyar EP-képviselővel a vajdasági magyarok kettős állam­polgárságáról. Szili Katalin támogatja az ügyet és nemrégen ötpárti egyeztetést javasolt a té­mában. A kezdeményezést Németh Zsolt a Fidesz részéről támogatta, s jelezte, hogy pártja részt vesz az egyeztetésen.
Szabó Vilmos, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának szocialista alelnöke a minap szólt ugyan róla, hogy „az elmúlt években komoly indulatok is elszabadul­tak a kettős állampolgárság kérdése kapcsán”, de nem cáfolta az újságíró megállapítását, hogy a „kárpátaljai és a vajdasági magyarok nagy részének mozgásszabadsága, illetve (például anyaországi) utazási lehetőségei komoly akadályokba ütköznek majd”.
A megoldást Németh Zsolt már korábban a nem teljes értékű (szavazati jog nélküli) kettős állampolgárságban látta. Szabó Vilmos szerint, a délvidéki pártokkal lezajlott informá­lis egyeztetetést követően, a hazai parlamenti erők között még nem indultak el a tapogatózá­sok az ügyben, „de ez kívánatos volna”. A Magyar Nemzetben úgy vélte, hogy a kormányol­dal szakpolitikusai is jórészt nyitottak arra, hogy a Szerbiában élő magyarok persze egyéni kérelem alapján kettős állampolgárok lehessenek.
A VMDP reménykedve figyeli a magyar-magyar viszonyokban soros korszakváltás megnyilvánulásait. Egyetért azzal, hogy „a kérdést mentesíteni kell a rárakódott politikai bi­zalmatlanságtól”. Nem lenne jó, ha a Magyarok Világszövetsége népszavazással kényszerí­tené esetleg újra zsákutcába a kárpát-medencei magyar politikai elitet.
A vajdasági magyar pártok egyértelmű összefogása nyomán egységes álláspont alakult ki a kettős állampolgárság szükségességéről. Ha a most folyó négypárti egyeztetések a tényle­ges, nemzeti alapú magyar autonómia kérdésében is elvezetnek az egyértelmű, az autonómia ismérveit is tartalmazó állásponthoz, ezzel nemcsak a köztársasági elnökjelölt programját ala­poznák meg, hanem nagyban segítenék a magyarországi előremutató folyamatokat is.

VMDP-közlemény

Kapcsolódó cikk:

Ha 1999-ben Csurkára hallgatnak, ma nem lennének magyarverések és szerb betelepítések a délvidéki magyar településeken		2007.12.12. 10:26
Forrás: www.miep.hu. Részlet a Párttörténet - A MIÉP genezise - 1999 című fejezetéből. Tovább >>

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.