Az első világháborút lezáró csúfos trianoni békediktátum, amely sajnos nem vette figyelembe a nemzetek önrendelkezési jogát, csodálatos történelmi Magyarországunkat minden oldalról megcsonkította. De ennek ellenére Nyugat-Magyarország lakosai kiharcolták azt, hogy maguk döntsenek saját sorsukról. Így az első világháborúban győztes Antant-hatalmak engedélyezték a népszavazást.
A szavazásra 1921. december 14-16. között került sor. Sopron és 8 környékbeli község: Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza és Nagycenk népszavazáson döntött hovatartozásáról.
Az összesen 24 072 szavazatból: 15 343 Magyarországhoz való tartozásra vonatkozott, 8227 Ausztriához és 502 szavazat pedig érvénytelen volt.
„Magyarok maradtunk”
Így döntött a város és környékének lakossága!
Az Országgyűlés az 1922. évi XXIX. törvénycikkben a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és a "civitas fidelissima", a "leghűségesebb város" címet adományozta Sopronnak, amelyet a város ma is büszkén visel címerében. Azóta a kormány a 244/2001-es rendeletében a nemzethez és a hazához való hűségről tanúságot tevő polgárok előtt fejet hajtva december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánítja.
Szent Korona Rádió