Hírek : Kettős állampolgárság a délvidéki magyaroknak |
Kettős állampolgárság a délvidéki magyaroknak
2007.12.10. 15:06
2007.12.10. MNO - El kell jutnia oda a magyarországi parlamenti pártoknak, hogy közösen és nemzetközi jogi szempontból korrekten rendezzük a kettős állampolgárság ügyét, elsősorban az európai uniós integrációból egyelőre kimaradó magyarok viszonylatában – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának szocialista alelnöke.
Szili Katalinnak, az Országgyűlés szocialista elnökének november végén egy interjúban felvetettük, hogy Magyarország schengeni csatlakozása nyomán a vajdasági magyarok több okból továbbra is a kettős állampolgárságban látják a megoldást, amit a szerb vezetés sem utasít el, ám az anyaországi politikai elit különböző szereplői egymásra mutogatnak, amikor a kérdés rendezését firtatjuk. Kérdésünkre, hogy miért nem a parlament elnöke nyújtja be a vonatkozó jogszabálytervezetet, a házelnök közölte: nem zárja ki ezt, amennyiben a pártok kompromisszumra jutnak. Hozzáfűzte: a legfontosabbnak most azt tartja, hogy a schengeni csatlakozást és az ehhez kapcsolódó kérdéseket megoldja a politika.
– Szerintem ha konszenzusra jutnak a parlamenti erők, akkor a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának nem lehet akadálya, ezt meg szeretném konzultálni az Országgyűlésben, hiszen olyan kérdésről beszélünk, amelyet egy ötpárti egyeztetésen érdemes felvetni – hangsúlyozta Szili, majd hozzátette: ennek az ideje jövő tavasszal lehet, amikor már megfelelő tapasztalatokra teszünk szert a schengeni csatlakozással kapcsolatban.
Lapunk megkereste Szabó Vilmost, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának szocialista alelnökét, aki kifejtette: a legnagyobb gondot az jelenti, hogy az elmúlt években komoly indulatok is elszabadultak a kettős állampolgárság kérdése kapcsán, így nehéz visszatérni a rendes kerékvágásba, különösen 2004. december 5. után. – A tényleges vita az állampolgárság mértékéről, jellegéről szólt már korábban is, azaz arról, hogy teljes jogú-e vagy sem – hallhattuk a szocialista politikustól.
Felvetésünkre, hogy három évvel ezelőtt a Magyarok Világszövetsége azért kezdeményezhette az ominózus népszavazást, mert az anyaországi politikai elit 1990 és 2004 között nem talált ki egy működőképes modellt, Szabó Vilmos úgy reagált: a parlamenti pártok egyike sem gondolkodott ebben egészen Patrubány Miklósék akciójáig, hiszen a rendszerváltástól kezdődően az euroatlanti integrációt, illetve a különböző magyar nemzetrészek európai uniós csatlakozását illetően alakult ki konszenzus. A Kárpát-medencei magyarság túlnyomó része immár uniós polgár; december 21-től légiesül több határszakaszunk, az erdélyiek hamarosan szintén csatlakoznak a schengeni övezethez, és a horvátországiaknak is jó reményük van az EU-tagságra, miközben már most is vízummentességet élveznek – sorolta az MSZP-s képviselő. Ám azt nem cáfolta, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyarok nagy részének mozgásszabadsága, illetve (például anyaországi) utazási lehetőségei komoly akadályokba ütköznek majd. Ismeretes, hogy az előbbiek esetében az ukrán jogszabályok egyelőre kizárják a kettős állampolgárságot. Kérdésünkre ugyanakkor, hogy a többszintű brit modell némi módosítással működőképes lehet-e a magyarok, elsősorban vajdasági nemzettársaink számára, kiküszöbölve így azt a honi aggodalmat, hogy esetleg szavazhatnának a magyarországi parlamenti választásokon, a külügyi bizottság alelnöke leszögezte: mindennek az az előfeltétele, hogy a kérdést mentesíteni kell a „rárakódott” politikai bizalmatlanságtól. Ez a jelenlegi belpolitikai helyzetben különösen nehéz.
Érdeklődésünkre, hogy a hazai parlamenti erők között, a délvidéki pártokkal is informálisan egyeztetve, már elindultak-e a tapogatózások az ügyben, Szabó Vilmos úgy fogalmazott: még nem, de ez kívánatos volna, különösen, hogy a kormányoldal szakpolitikusai is jórészt nyitottak arra, hogy a Szerbiában élő magyarok – persze egyéni kérelem alapján – kettős állampolgárok lehessenek. – Van azért precedens nemzetpolitikai ügyekben megegyezésre, sőt, ötpárti konszenzusra, gondoljunk csak arra, hogy a vajdasági magyarok elleni atrocitások kapcsán együtt léptek fel különböző párt-hovatartozású honi európai parlamenti képviselők; ezt a mintát kellene követni most is, és az szinte már mindegy, hogy a színfalak mögött mely párt képviselője veti fel a kérdés rendezését – nyomatékosította a szocialista bizottsági alelnök.
Zsebők Csaba - Magyar Nemzet
nemzetidal.gportal.hu szerkesztői megjetgyzués:
A korrekt rendezés az lenne, ha minden elszakított részen élő magyar visszakapná a magyar állampolgárságát. Dr.Gaudi Nagy Tamás jogi feltárása és az ez alapján a Körömi Attila ( akkor Jobbik tagként,de független parlamenti képviselőként politzált) által benyújtott rendezési javaslat még mindig aktuális és korrekt ! TGrianon óta nincs szerparált magyar ügy ! Egy magyar ügy van, a Kárpát -medencében álő magyarság ügye ,amelyeret egyként kell kezelni. Ha csaka magyarverések ügyét tekintjük - másként kellene kezelni,ha magyar állampolgárokról lenne szó a Malina Hedvig ügyet és a dévlidéki magyarverések vagy az erdélyi magyarverések ügyét is !
|