Rosszul mennek a dolgok – a pártok csökkenő támogatottsága

A lakosság általános közérzet indexe az elmúlt hónapok 30 pont körüli értéke után november első felében még tovább, egészen 25 pontra süllyedt, ami az eddig is meglehetősen negatív közhangulat további romlására utal. A megkérdezettek mindössze 4 százaléka gondolja úgy, hogy jól, vagy kifejezetten jól mennek a dolgok az országban, ugyanakkor immár több mint kétharmaduk közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat. A romló közhangulat tükrében megállapítható, hogy a kormány nem tudta számára kedvező hírekkel tematizálni a közbeszédet. Ezt jelzi, hogy a válaszadók szerint az elmúlt időszak legfontosabb eseményei között a leggyakoribb említést a kormányzat számára kedvezőtlen ügyekben regisztrálta a kutatás: pl. vasutas sztrájk. adótörvények, áremelkedések.

Korábbi felméréseink azt mutatták, hogy a közérzettel kapcsolatos értékelés szoros összefüggést mutat a pártválasztás és a politikai preferenciák dimenziójával, s most sincs ez másként. 

A novemberi mérés szerint a biztos szavazók aránya nem változott – jelenleg a megkérdezettek 63 százaléka menne el saját állítása szerint biztosan szavazni, ha most vasárnap lennének a választások. Viszont tovább csökkent a pártot választók köre, jelenleg mindössze 48 százalék azok aránya, akik a politikai paletta valamely pártjára adnák voksukat, s ezen választásukat el is árulják. Az ősz elején még közel 10 százalékponttal magasabb volt ez az arány.

Az októberben mérthez hasonlóan ebben a hónapban is mindkét nagy párt támogatottsága hibahatáron belül, egyforma mértékben csökkent (1%). Jelenleg a megkérdezettek 28 százaléka szavazna a Fideszre, 14 százalékuk pedig az MSZP-re. Mindez egyfelől azt jelenti, hogy a teljes választókorú lakosságon belül most először érte el a Fidesz támogatottsága a Szocialista Párt szavazótábornak kétszeresét; másrészt az MSZP az eddig mért legalacsonyabb támogatottsági szintet mutatja.

A két kisebbik parlamenti párt támogatottsága is csökkenést mutat. Az MDF-re az összes megkérdezett 3, a SZDSZ-re 1 százaléka szavazna. AZ MSZP-hez hasonlóan a kisebbik kormánypárt támogatottsága is az eddig mért legalacsonyabb szinten áll. A KDNP, a MIÉP, a Jobbik és a Munkáspárt támogatottsága együttesen alig éri el a 2 százalékot.

A felvétel adatai szerint viszont emelkedett azok aránya, aki nem mennének el szavazni (+4 százalékpont), illetve akik nem mondják meg, hogy mely pártra voksolnának (+3%).

Növekvő bizalmi deficit – Elfogy a kormánypártok támogatottsága

Az elkötelezett szavazók változatlan választói aktivitása mellett (41%) módosultak az erőviszonyok a biztos szavazó pártválasztók körében. Míg a Fidesz támogatottsága 3 százalékponttal emelkedett, s jelenleg 61 százalékon áll, az MSZP támogatottsága ugyanennyit csökkent, s így most 28 százalékpontos értéket mutat. Az MDF támogatottsága ezen a bázison eléri az 5 százalékot, az SZDSZ-é viszont csupán 2 százalék.

Az ősz eleje óta tovább nőtt a Fidesz és az MSZP szavazótábora közti különbség, oly módon, hogy az MSZP támogatottsága csökkent, de a Fideszé is enyhe visszaesést mutat. A pártokkal szemben felerősödő elutasítás tehát erősebben csapódik le a kormánypártok esetében – különösen igaz ez az immár 1 százalékra zsugorodott SZDSZ-re.

Különösen szembeötlő a változás a korábban biztos MSZP-bázisnak számító 65 éves és idősebb korosztály esetében. A szeptember óta eltelt 2 hónap alatt az 5 százalékpontos MSZP-előny novemberre 5 százalékos mértékű Fidesz-vezetéssé változott.

Szintén jelentős a változás a fővárosiak körében, ahol a korábbi kiegyenlített helyzet két hónap alatt 9 százalékpontos ellenzéki előnnyé alakult át, és hasonló tendenciát tapasztalni a főiskolai végzettségűek esetében is.

Többen vannak a kormányváltást akarók

A fenti trendek érvényesülnek a kormány és ellenzék teljesítményének megítélésében is. Csökkent az ellenzék munkájával elégedetlen válaszadók aránya, jóllehet még így is minden második megkérdezett negatív véleményt formál az ellenzék tevékenységéről. A kormány munkáját a válaszadók 61 százalék értékeli negatívan (itt tehát nincsen jelentős elmozdulás), míg tízből három megkérdezett mindkét oldal tevékenységére negatív osztályzatot ad.

A felmérés azt mutatja, hogy majdnem minden második választópolgár kormányváltást akar (43%), és 32 százaléknyian vannak azok, akik úgy gondolják: a kormánynak maradnia kellene. Ugyanakkor az elmúlt hónaphoz képest hat százalékkal csökkent a két opció közül választani tudók aránya, s ezzel párhuzamosan nőtt a választani nem tudók, vagy véleményét elhallgatók csoportja. A bizonytalan pártpreferenciájúak esetében közel 40 százalék a két lehetőség közül egyiket sem választók aránya.

Ugyanakkor a választói mikrokörnyezetben a közhangulat érzékelése egyre kedvezőtlenebb a kormány számára.  Jelenleg a megkérdezettek 47 százaléka inkább kormányváltó hangulatot tapasztal, s mindössze 16 százaléka érzékeli úgy, hogy közvetlen környezetében a kormány maradása mellett állók vannak többségben. Ez esetben is figyelemre méltóan magas a nem válaszolók aránya (37%).

A kutatás alapján a kormánypártoktól való elfordulás érzékelhető annak a kérdésnek a vonatkozásában is, ahol a megkérdezettek öt lehetőség közül választhattak, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése). Az MSZP számára kedvező két opció együttes támogatottsága 22 százalék (-6 százalékpont az elmúlt hónaphoz viszonyítva), a Fidesz esetében ez 23 százalék (-1 százalékpont). Ugyanakkor mindkét opciót megelőzi egy nem létező, a jelenlegi pártoktól független harmadik erő, amelyet minden harmadik kérdezett látna legszívesebben kormányzati pozícióban.

Orbán vagy Gyurcsány

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül a volt miniszterelnököt tartják többen (32%) alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére, Gyurcsány Ferenc támogatottsága ebben az összehasonlításban 27 százalékos. Mindkét politikus esetében csökkenést tapasztaltunk (5, illetve 4 százalékpontosat), ami újabb bizonyítékát adja annak, hogy az általános közérzet romlása mindkét nagy pártot és azok politikusait is érinti. A kormányfői alkalmassággal kapcsolatos percepciók és a pártszimpátia között világos párhuzam érzékelhető. Orbán Viktort a Fidesz szavazók 80 százaléka gondolja alkalmasabbnak a kormányfői poszt betöltésére, az MSZP táborán belül pedig 84 százaléknyian vélekednek hasonlóan Gyurcsány Ferencről.

A Századvég és a Forsense kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2007. november 6. és 15. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a vezetékes telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibákat pedig súlyozás segítségével korrigáltuk. A minta a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 esetében százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

<!--[if !supportEmptyParas]--> 

A Századvég és a Forsense 2007. november 6. és 15. között végzett telefonos közvélemény-kutatást. Az adatfelvétel változatlan aktivitás mellett a kormánypártok támogatottságának az eddig mért legalacsonyabb szintjét mutatja (MSZP: 14%, SZDSZ: 1%).