A példa értéke
2007.11.18. 20:49
2007.11.16. Krónika - Rendkívüli mértékben módosult az utóbbi két-három évben a magyar kormány álláspontja a magyarországi munkaerõpiacot elárasztó román állampolgárokat illetõen. A kettõs állampolgárságról szóló népszavazás emlékezetes kormányoldali „érvelése” volt – és örökre letörölhetetlen szégyenfolt a szocialista mundéron – a „23 millió román munkavállalóval” való riogatás.
Az anyaországi polgárok munkahelyét, kenyerét és pénzét elhappoló, többnyire magyar nemzetiségû romániai bevándorlók rémképének felvázolása – mint kampányfogás – akkor elérte célját. Ehhez képest meglepõ volt a nagyszebeni együttes kormányülésen Gyurcsány miniszterelnök bejelentése, miszerint Magyarország jövõ év január elsejétõl megnyitja munkaerõpiacát a „románok" elõtt. Két változat lehetséges: vagy elpárolgott a magyar kormány indokolatlan félelme a határon túli nemzettársaktól (ez esetben a mélyen következetlen lépésnek némi önkritikus éle van), vagy pedig – ezt tartjuk valószínûbbnek – a legalantasabb ösztönökre apelláló gyurcsányi ijesztgetés pusztán cinikusan pragmatikus kampányfogás volt a pannóniai határokon túl élõ magyarok állampolgársági igényének megtorpedózására.
Az sem vall túlzott következetességre, ahogyan a magyar kormányfõ a közelgõ romániai EP-választások kapcsán, alig burkoltan állást foglalt. A „be nem avatkozás" elvét fennen hangoztató – az RMDSZ-ével összecsengõ – retorikába nehezen illik az erdélyi magyar ellenzéknek címzett politikai irgumburgum. Mindenesetre nyilvánvalóvá vált, hogy konjunktúrafüggõ álszentség és/vagy illúzió a romániai magyar és a magyarországi politikai tényezõk közti átjárhatatlanság eszméjének lobogtatása.
Gyurcsány kormánya azonban egyvalamiben kétségtelenül következetes: a formális és gesztuspolitika rendíthetetlen gyakorlásában, a román fél számára kínos témák – autonómia, egyetemügy – felvetésének szemérmes kerülésében. Érthetõ tehát Tãriceanu kijelentése a példaértékû román–magyar együttmûködésrõl. Béke porainkra.
Papp Attila Zsolt - Krónika
|