1. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a történelmi VMDK eszmei és politikai örököse megállapítja, hogy a vajdasági magyar közösség helyzete a rendszerváltás, 1990 óta nyílt és megoldatlan.
A vajdasági magyarság közösségként való megmaradásának esélye, a legfontosabb mutatókat tekintve egyre kisebb. A múlt század 90-es éveiben, a balkáni háborúk alatt, az erőszakos katonai sorozás és az ellenük folyó pszichológiai hadviselés következtében mintegy negyven ezer magyar, többnyire családostól, távozott Szerbiából. Egy részük Magyarországra települt át, de sokan tovább mentek Európa más országaiba és a tengeren túlra is.

2. Az 1990-től napjainkig terjedő időszakban, elsősorban a szerb nacionalista és a maffiaelemektől terhes gazdaságpolitika, s az egyre zsugorodó ország gazdasági nehézségei miatt a magyar közösségen belül aránytalanul nagy a munkanélküliség. Egyre szélesebb rétegek kerülnek a szociális nyomort jelző szintre, s az alá. Nagymértékben csökkent a munkaerő átlagos szakképzettségi szintje, miközben a műszaki értelmiség érvényesülési lehetőség hiányában Szerbián kívül igyekszik a számítását megtalálni.
A 2000 utáni időszakban, különösen a szociálisan leszakadó magyar népesség soraiban újra felerősödtek az asszimilációs folyamatok.

3. Még a történelmi VMDK-ban, majd a Vajdasági Magyar Demokrata Pártban megállapítottuk: a nemzeti alapú, nem-területi autonómia a vajdasági magyar közösség identitása megőrzésének elengedhetetlen feltétele.
A magyar (perszonális) autonómia a VMDP szerint autonómia akkor van, ha
- legális és legitim képviseleti testülettel rendelkezik;
- a képviseleti testület a kisebbségi szavazók névjegyzéke alapján, demokratikus több­párti választások útján jön létre;
- közjogi szempontból beépül az államhatalom intézményrendszerébe;
- az oktatás, a művelődés és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biztosításával foglalkozik;
- e területeken önálló jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványai vannak;
- vagyonnal és önálló pénzforrásokkal rendelkezik, amelyek, csakúgy, mint jogszabályalkotási jogosítvány, összhangban vannak a nem-területi autonómia jogkörével és szükségleteivel;
- nem követel területi elhatárolódást, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a kisebbségi kö­zösség autonómiájának keretei között feltárja, kifejezze, s legitim módon képviselje identitása megőrzése szempontjából fontos nemzeti érdekeit.

4. A fenti ismérveknek a jelenleg működő nemzeti tanácsok, így a magyar nemzeti tanács sem felel meg:
- nem legitim, mert nem a vajdasági magyarok hozták létre, a magyar választók névjegyzékére alapuló közvetlen, többpárti választások útján;
- csak tanácsadói és javaslattevő hatáskörrel rendelkezik és nincs jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványa;
- jogállásuk tisztázatlan, nincs önálló vagyonuk, és nem rendelkeznek önálló pénzforrásokkal;
- mivel Szerbiában a kisebbségek egyéni és kollektív jogaira vonatkozólag nincs egységes, kisebbségi kódexben rögzített szabályrendszer, a nemzeti tanácsok nem épülnek be a Szerb Köztársaság közjogi intézményrendszerébe;
- a nemzeti tanácsok egy kormányhatározat alapján, vezetőiken keresztül, betagozódtak a köztársasági kisebbségi tanácsba. Ennek elnöke maga Kostunica kormányfő. A szerb állam kormányzati struktúrájába történt beolvasztás – figyelemmel arra, hogy e kormányhatározattal létrehozott testületben ott ül több minisztérium képviselője is – nem csökkenti, hanem növeli a nemzeti tanácsok szerb kormányzattól való függőségét. A tapasztalat azt mutatja, hogy alkalmatlanok a nemzeti közösség alapérdekeinek (oktatás, művelődés, tájékoztatás) feltárására, kifejezésére és legitim képviseletére;
Külön gond, hogy a szerb állami szervek, indokolatlanul, a nemzeti tanácsok jogkörébe utalnak egy kimondottan állami funkciót, a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdéseket is. Elfogadhatatlan, hogy a kisebbségi nyelvek használatának és ezzel összefüggésben a kisebbségiek állami struktúrában való arányos részvétele kérdését a szerb kormányzat a gyakorlatban súlytalan és tehetetlen nemzeti tanácsokra osztja ki. A szerb kormány ezzel kibújik saját felelőssége alól, és lényegében gazdátlanná teszi ezt a nemzetközi egyezményekben is a részes államok számára meghatározott feladatkört.

5. Az, hogy az autonómia ügye csaknem két évtized alatt nem oldódott meg, három tényezővel magyarázható.
A szerb állam nem akarja lehetővé tenni, hogy a kisebbségi közösség önazonosságának megőrzése szempontjából fontos tevékenységeket (oktatás, művelődés és tájékoztatás), a nemzetközi egyezményeknek megfelelően, legitim kisebbségi képviselet partneri bevonásával irányítsa és rendezze.
Másodszor, Vajdaságban van ugyan négy működő magyar párt, de a gyakorlatban a szerb hatalom és Budapest segítségével, jóváhagyásával, kisebbségi egypártrendszer alakult ki, melyben a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) rendelkezik politikai monopóliummal. Ez a politikai konstelláció teszi lehetővé, hogy magyar politikusok egy szűk csoportja, részérdekekre alapuló kapcsolatban a szerb hatalommal, vállalja a szerb bizalmi minimumot. Azt, hogy a gyakorlatban megkerülje a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit. Közvetítői szerepben vállalkozik a szerb nemzeti érdek legitimálására. Mind a magyar kisebbségi közösség, mind a nemzetközi közösség irányában.
A magyar kormány és a diplomácia elvileg nem ellenzi az autonómiatörekvéseket, de a gyakorlatban a nemzetközi politikai színtéren nem vállalja azok közvetlen képviseletét.

6. Ha a nemzetközi közösség azt szeretné, hogy rendeződjön a szerbiai kisebbségek, így a magyar nemzeti közösség nyílt és megoldatlan helyzete, ehhez a nemzeti alapú, tényleges, nem-területi autonómia intézményének a szerb közjogba való beépítésének szorgalmazásával járulhat hozzá.

7. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) tisztában van azzal, hogy a kisebbségi közösség érdekeinek képviselete csak akkor valósulhat meg hatékonyan, ha az autonómiakövetelések ügyében is sikerül közös modellel megjelenni a politikai színtéren. A közös politikai fellépés érdekében a VMDP nyitott a többi magyar párt dokumentumba foglalt javaslataira és kezdő lépésként felajánlja, hogy a négy magyar párt jusson egyességre a nem-területi, nemzeti alapú autonómia ismérveiről.

Az utóbbi időben mindenek előtt a VMSZ-ben lezajlott vezetőcserének köszönhetően van együttműködés a vajdasági magyar pártok között. Az eddigi eredmények, a kettős állampolgársággal és a Koszovóról érkező esetleges újabb menekülthullám, valamint a toloncegyezmény nyomán érkező, többségében roma népesség ügyében kialakult közös álláspont jó alapot ad ahhoz is, hogy az autonómia kérdésében megszülessen közös modell.

VajdaságMA

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.