– Épp egy évvel ezelõtt ünnepeltük az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját, amikor a magyar rendõrség megtámadta az ünnepségrõl gyanútlanul hazainduló, Fidesz-rendezvényen résztvevõ tömeget. Az ön fejlett igazságérze- tének köszönhetõen alakult a Civil Jogász Bizottság, mely feladatául tûzte ki az ott megsérült, ártatlan emberek védelmét. Hol tart jelenleg akkor megkezdett munkájuk?
– A Civil Jogász Bizottság kezdetben csak az október 23-i eseményeket szerette volna kivizsgálni. Azt gondoltuk: épp elég feladat nekünk, ha megvizsgáljuk, mi történt október 23-án hajnaltól, a Kossuth téri demonstráció erõszakos felszámolásától 24-én hajnalig. Ám a kivizsgálásunk elején gyorsan rájöttünk: vissza kell mennünk szeptember 17-ig, az õszödi beszéd nyilvánosságra kerüléséig, mert onnan datálhatók és érthetõk meg az események. Ugyanis szeptember 19-én és 20-án éjszaka már elkezdõdött az emberek összeverése, a könnygáz- és gumilövedék használata, s már földön fekvõ, védtelen embereket rugdostak, gumibotoztak a rendõrök.
Erre a magatartásra mondta másnap Demszky Gábor, illetõleg Gyurcsány Ferenc, hogy példamutatóan jártak el a rendõrök, és a továbbiakban ehhez hasonló viselkedést várnak el tõlük. Ezért merészeltek október 23-án úgy viselkedni a rendõrök, ahogy, hiszen kaptak instrukciót, illetõleg felhatalmazást. Tehát, ha a testi sérüléseket vizsgáljuk, az már szeptember 19-én, elkezdõdött. Október 23-án sokan megsérültek, még mindig nem tudjuk, mennyien. Folyamatosan derült ki: újabb és újabb emberek jelentkeztek, akik nem mertek kórházba menni, vagy nem mertek mentõt hívni, mert féltek a retorziótól. Ezért inkább orvos-ismerõssel láttatták el a sérüléseiket, vagy a családi orvoshoz fordultak, és megkérték, ne jelentse sehol a dolgot. Olyan sérültek is elõkerültek, akikrõl eddig nem hallottunk. Tegnap találkoztam valakivel, aki elmondta: a Madách térnél letérdelt a rendõr és célzott, a gumilövedék a hölgy mellét érte, emiatt mai napig rákellenõrzésekre kell folyamatosan járnia. A hölgy fiát hátba lõtte a rendõr. Elképesztõ dolgok történtek. Sokkoló számaink sajnos igazak. A rendõrök csupán egy szemkilövést vállaltak magukra, de ez egyszerûen nem igaz. Szöõr Anna kolléganõm végezte a vizsgálatok eme részét, 14 szemsérülés keletkezett csak október 23-án!
– Ezek mind szemkilövések?
– Nem, hanem szemet érõ súlyos sérülések, például könnygáz gránáttól. Az, hogy ömlik a könnyem a könnygáztól, nincs benne a számításainkban. Legalább négy ember megvakult. Már ismerjük õket név szerint is. A Ne féljetek Alapítvány, melynek szintén kuratóriumi tagja vagyok, két megvakult embernek biztosított anyagi támogatást. A történések másik csoportja a koncepcióseljárások. Szeptember 19-én és 20-án éjszaka a Kossuth térrõl békésen hazafelé tartó demonstrálókat összeverték, rabszállító autóba tették, beszállították a börtönbe, majd megkínozták és eljárásokat indítottak ellenük. Ezek a bûnvádi eljárások hosszú hónapokon át folytak. A Civil Jogász Bizottság készíttetett egy DVD-felvételt a sértettek meghallgatásairól, ahol az emberek nagyobb csoportja megszólalt. Nevüket vállalták, arcukat adták a filmhez. Itt a Polgárok Házában, ahol most beszélgetünk, hamarosan bemutatunk egy öt-öt perces összefoglalót a DVD-bõl.
Azok az emberek, akik vállalták a nyilvánosságot, vállalták az arcukat, a nevüket, velük szemben kénytelen volt a hatalom megszüntetni a koncepciós eljárásokat. Ez csodálatos dolog, a civil összefogás gyönyörû eredménye. Akiket viszont lebeszéltek arról, hogy vállalják a nyilvánosságot, ne legyenek bátrak, hunyászkodjanak meg, ne panaszkodjanak, stb., azok ellen még mindig folyik az eljárás. Illetõleg már ítéletet hoztak az ügyükben.
– Figyelemmel kísérik az atrocitást szenvedett egyetemisták sorsát?
– Fõleg azokkal vagyunk kapcsolatban, akik a meghallgatásainkra eljöttek. Nem tudjuk, de nem is akarjuk kényszeríteni az olyanokat, akik félnek, vagy nem mernek beszélni. A napokban szólalt meg az Echo tévében Fodor Gábor törökszakos bölcsészhallgató, akit két hetet kínoztak a börtönben. Egy jóarcú gyermek, apuka is professzor. Vagy a két szép szõke Barbi-arcú kislány, a 45 kilóikkal, most érettségiztek, elmondták, hogy „csoportosan felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erõszakkal” vádolták õket, a nézõ pedig nem tudta, sír-jon-e vagy nevessen! Õket is összeverték, megkínozták a Rádió udvarán. Gyakorlatilag mindegyikük arról számolt be, hogy megszüntették az ellenük indított eljárást. Ez nagy eredmény!
– Ma hogy látja: a tavaly október 23-i esemény elsõ számú felelõse Gyurcsány Ferenc?
– Abszolút. De azért vele kapcsolatban óvatosnak kell lennünk, mert kényelmes lehet a köreinek, hogy az õ nyakába varrjunk minden felelõsséget. Azért ne felejtsük el: az õszödi beszédet – egy szó nélkül – végighallgatta az egész MSZP frakció, és nem volt egyetlenegy parlamenti képviselõ sem, aki felállt és azt mondta volna, na édes Fecókám, tûnj el! Mert nem erre adtak felhatalmazást a választók! Egyetlenegy képviselõ sem mondta, hogy gyerekek, én egy baloldali programnak adtam felhatalmazást, és nem például annak, hogy privatizálják az ország még hátralévõ részét, nem vállalom! Mindent megszavaztak, és egyetértenek a „drága Ferivel”. Október 23-ával kapcsolatban sem volt egyetlenegy kormánytag, vagy országgyûlési képviselõ, aki sarkára állt volna és megkérdezi, hogy mi történik itt? Egy jogállamban és demokráciában az emberi jogokat védeni kell, nem sárba taposni!
Minden áron akadályozták például a kivizsgálási eljárásokat szeptember 19 és 20-ával kapcsolatban, pedig az akkor megtörtént események feltárásával meg lehetett volna akadályozni az október 23-i tragédiát. Az országgyûlési képviselõk az Emberjogi Bizottság MSZP-es és SZDSZ-es tagjai obstruálták a gyûléseket, ahol pedig fel lehetett volna tárni, mi is történt valójában. Gyurcsány felelõsségét nehéz felülírni. De szoros versenyben áll vele a szemkilövetõ törpepárt, Demszky Gábor, Budapest fõpolgármestere.
– Vagy megemlíthetjük Gergényi pünkösdi királyságát. Demszky haveri kitüntetése után vizsgálatot indítottak ellene. Ez is eredmény, nem?
– Nagyon komoly eredmény! Jó lenne kimondani: Gergényit a szeptemberi, októberi brutalitásokban való aktív részvétele és irányított szerepe miatt rúgták ki.
– Néhány nap múlva ismét emlékezünk az 56-os forradalomra és szabadságharcra. Hogy néz az ünnepi esemény elé? Nagy az elégedetlenség! Bizonyára mennek az emberek majd ünnepelni és tüntetni is…
– Bizakodó vagyok. Fontos lenne, hogy végre emelkedett hangulatban ünnepelhessünk, mert tavaly nem lehetett. Hallottam egy olyan mottót, hogy legyen az 51. az 50.! Mert az ötvenediket nem engedték megünnepelni. Sok emberrel találkozom, akik valódi ünneplésre, emelkedett hangulatra vágynak. Bizonyára olyanok is vannak, akik az október 23-i napokban vagy idõszakban szeretnének nagyobb demonstrációkat tartani. Ám erõszakra nem gondolok!
Az erõszak, a szeptember 18-i MTV székház elõtti ostrom azért tudta kinõni magát, mert nem avatkoztak be a hatalom részérõl. Nem küldtek erõsítést a helyszínre, hogy megvédjék a rendõrök a bajtársaikat, hanem ellenkezõleg, megakadályozták õket. Ennek megfelelõ stratégiai szerepe volt, ez egy harcászati stratégia volt, amelynek az volt a lényege: ha azt akarod, hogy alárendeltjeid vadállat módjára viselkedjenek az ellenséggel szemben, nézesd végig velük, hogyan kínozzák bajtársaikat, hogyan ölik meg, hogyan bántalmazzák stb. Ezért volt akkora erõszak a rendõrökkel szemben az MTV ostromnál, mert funkciója volt a hatalom számára. A másik nagy funkció a bûnös nemzet gondolatának újraépítése, újrafelfedezése. Ha azt mondogathatják: – Nézzétek, micsoda csõcselék, micsoda randalírozó nácik, fasiszták, antiszemiták, és ezt a külföldi hírügynökségeknek is nyomhatják, elérték céljukat. Akkor ez a bûnös nemzet nyilvánvalóan rászolgált arra, hogy a nyakába akasszanak egy olyan szerepet, mely szerint másodosztályú ország a világban, újkori gyarmat, s ebben az esetben mindent el kellene fogadnunk, amit ránk erõltetnek.
– Önt is leantiszemitázták. Az elképesztõ kijelentésekkel szemben hogyan védekezhet az ember?
– Rajtam nem találnak fogást. Nagyon nehéz lehet a másik oldalnak, hisz mindig következetesen kiálltam a legkülönbözõbb emberi jogi kérdésekben… Ha viszont Várkonyi Tibor újságíró megcsúfolt Júdásoknak nevez bennünket, akkor higgadtan azt mondom, ezt nem tûröm el! Megszokták a magunkfajtáktól, hogy szerények vagyunk, mindent lenyelünk, mindenért bocsánatot kérünk, s ezért pimasz módon úgy gondolják: folyamatosan gyalázhatnak bennünket. S ha valaki a sarkára áll, és azt mondja, hogy nem hagyom, meglepõdnek.– Megnéztem a Civil Jogász Bizottság honlapján az életrajzi adatait és meglepõdve olvastam, hogy orvosnak készült. Hogy lett végül jogász?
– Szabó László csodálatos magyartanáromnak köszönhetem az Apáczai Gimnáziumban, mert rávilágított: a jogfosztottságtól legalább annyi ember szenved, mint a különbözõ betegségektõl. Rádöbbentem, hogy az orvosi hivatásban is az emberekkel való kapcsolatteremtés vonz, tehát sokkal kevésbé a manuális része, a fizikai része, mint inkább a lelki. A jogfosztottság, a méltóság sárba taposása, az emberi jogok semmibe vétele s ennek korrekciója, hogy olyan helyzetbe kerülök a hivatásomban, hogy képes leszek segíteni a megtaposott méltóságú embereken, ez nagyon vonzott.
– Hogy látja a nõk helyzetét: maradhat-e csinos és vonzó egész napos munka után egy hölgy, akitõl mindemellett elvárják, hogy legyen jó háziasszony, ugyanakkor szeretõ anya és feleség?
– Igazságtalanságnak tartom a nõk túlterheltségét. Azt fogom nagy elõrelépésnek tartani, amikor az igazságosság és a szeretet fogalma nem vagylagosan jelennek meg az emberi kapcsolatokban, hanem is-is. Szeretjük egymást és ezért igazságosak vagyunk egymással, pl. a családi munkamegosztásban. A nõknek, miközben szerencsés esetben van hivatástudatuk, mint önnek és nekem, azért a háztartásért, a gyermeknevelésért, a családi otthon melegéért szintén mi tekintjük magunkat 100 százalékig felelõsnek és halálos bûntudatunk van, ha ennek nem tudunk megfelelni. Úgy érezzük, mintha valami rettenetes bûnt követnénk el azzal, hogy egyébként halálra fárasztva magunkat végezzük a munkánkat, és gyakoroljuk a hivatásunkat. Ez alapvetõen igazságtalan. Az igazságosság azt jelentené, hogy megosztjuk egymás között a feladatokat, hisz a család közös vállalkozás! Hisz két felnõtt ember közös akarata kell a családalapításhoz.
– Krisztina, ismerte görög katolikus Nagyapját?
– Nagyon korán, harmincvalahány éves korában meghalt. Az édesanyám is alig ismerte saját apját. De hiszem, hogy a szentlelken keresztül egyengeti az utamat. A megtérésemet is õ segítette. Édesanyám nagyon eltávolodott a hittõl, amikor meg kellett élnie, hogy 1946-ban, a kommunizmus kezdetén, az oroszok bejövetelekor elveszítette görög katolikus pap édesapját, s a 28 éves nagyanyám ott maradt 5 gyermekkel özvegyen! A gyermekek azt élték meg, hogy uram Isten, hát miért tetted ezt velünk? Vagy nincs Isten, vagy olyan rossz, hogy nem akarunk vele barátkozni. Elfordultak Istentõl, s én egy generációval késõbb éreztem a nagyon erõs hívást. Egész gyermekkoromban azt éltem át: ha bementünk egy templomba, édesanyám azonnal sírni kezdett. Annyit tudtam, hogy a nagypapa pap volt, s valahogy ezzel függött össze a sírása. Belém ivódott, ha megéreztem a tömjén illatát, vagy beléptünk egy templomba, rögtön összeszorult a gyomrom. Jaj Istenem, anyu már megint zokog. Mert eszébe jutott, hogy amióta Nagyapa meghalt, nekik milyen katasztrófális életük volt.
Elég, ha annyit mondok: 1956-ban, amikor keresztapám egy hazafias vers miatt bíróság elé került és három év fegyházat kapott, az ügyész azt mondta: – Kérem súlyosbító körülményként figyelembe venni, hogy a vádlott görög katolikus pap fia! Miközben szerencsétlen alig ismerte az apját és addigra rég meghalt a papa. Édesanyjától azt hallotta állandóan az anyám, hogy édes Klárikám, húzd meg magad, maradj csöndben, ne beszélj, örüljünk, hogy egyáltalán életben hagynak bennünket. Mi vagyunk a legnagyobb ellenségei a rendszernek, klerikális reakciósok. Nekem viszont erõs megtérési élményeim voltak 14 éves koromban, egyedül mentem elsõáldozónak, és érzem, hogy a szentlelken keresztül a nagypapa igenis közbenjár értem.
– Milyen érdekes, Krisztina ellentmondott a Ne beszélj kislányom, mert bajod származhat belõle intelemnek! Édesanyjáról meséljen valamit, aki, mint tudjuk: manöken volt…
– Anyám nagyon szép, de egyébként a lelke is szép. Sokszor megfordul a Polgárok Házában, ahol most beszélgetünk. Tevékenykedik a polgári körökben. Õ is elkezdte fiatal korában ezt a igazságkeresõ, ellenálló hangot. Csak neki egyfajta fogságot jelentett a szépség. Õt felfedezték, és ráirányították erre a pályára, hogy õ szép, megy a kifutón és fotózzák.
– Nem akarom szembe dicsérni, de hogy érzi: nem nagyon veszélyes, ha egy nõ szép és okos is egyben. Én már többször hallottam férfiakat viccelõdni azzal, jó ha egy nõ szép, de ne legyen okos!
– Ki mondja ezt, az itt a kérdés. Mert egy igazán férfias férfinek fontos az, hogy társa, partnere legyen. Lassan elmúlnak azok az idõk, amikor a férfiasság fogalma azt jelenti, le tudok-e szorítani egy nõt, terrorizálni tudom-e, cselédsorba tudom-e tenni stb. Nem ettõl férfias valaki. Hanem attól, hogy egy erõs nõt társként el tud-e fogadni, és egymással partnerként tudnak-e élni. Ez fontos feladata a férfiaknak. Az emberi kapcsolatok igazságosabbá tétele, s ezáltal a nõk erõsebb pozícióba segítése nemhogy ellenkezne a gyermekek világra hozatalának igényével, hanem ez erõsíti majd a nõk elszántságát, hogy merjenek gyermekeket világra hozni.
– Úgy kerek a beszélgetésünk, ha megemlíti három gyermekét, kettõ közülük iker, akik, mint nyilatkozta, nagyon boldoggá teszik önt.
– Lili 17 éves, csodálatos lány, õ örökölte a nagymama szépségét. 180 centi magas, hónaljig érõ lábakkal, egészen elképesztõ szépség. Felnézek rá sok mindenért, nagyon fegyelmezett, jólelkû, klassz lány, akinek nehézséget jelent, hogy kevés önbizalma van. Az egyik legnagyobb ajándék, amit neki adhattam az életben: a hit. Látom, hogy õ most 17 évesen olyan erõs hitû, mint amilyen én lettem 31-32 éves koromban. Remélem, más minõségû lesz az élete a párkapcsolatban, az életben, azáltal, hogy erõs hitû. Katolikus iskolába jár, nagyon jó közösségbe tartozik.
Az ikrek: Sára és Vera nagyon különbözõek. Egy kicsit olyanok, mint a házaspárok, egész nap veszekednek, néha megpüfölik egymást, éjszaka aztán összebújnak. Teljesen különbözõek. Császármetszéssel hoztam õket a világra, és amikor ébredtem az altatásból, ott állt mellettem a bába. Megkérdeztem tõle, minden rendben van-e? Egészségesek? Igen, van két szép lánya, az egyik kopasz, a másiknak nagy haja van. Elképzeltem, milyenek lesznek. Amikor hozták õket a pólyában, Sára úgy nézett ki, mint egy párttitkár a volt Szovjetunióból. Valóban teljesen kopaszon, szigorú szemekkel nézett körül a világba. Vera pedig a szöges ellentéte: hullámos, szép hajjal, nõies arccal, és megszeppenten húzta be nyakát a pólyába. Születésüktõl kezdve teljesen különbözõek, de nagyon szeretem mindhármukat.
– Mit tart legfontosabbnak az életben?
– Hogy azt a küldetést, melyre a Jóisten szánta az embert, be tudja teljesíteni. Folyamatosan kell imádságban kérni a Jóistent, hogy világosítson meg engem arról, mi végre vagyok itt a világban? Egyetlenegy ember sem jött véletlenül a világra! Van egy küldetésünk, amelyre engem a Jóisten szánt, és szán, ahogy a terveiben szerepelek, s ez mindig megújul. Van egy hosszú távú terve velem, s vannak hétrõl hétre tervei, amelyeket meg kell tõle kérdeznem, hogy segítsen meglátni, s adjon erõt hozzá, hogy be tudjam tölteni küldetésemet, ez a legfontosabb.
– Szokott vele beszélgetni?
– Állandóan. Szent Ignác lelkigyakorlatra járok a jezsuitákhoz, csodálatos dolog a szentignáci módszer, a szemlélõdés, melynek az a lényege, hogy egy-egy bibliai szereplõ helyébe hogyan élem bele magam. Ezáltal egyre jobban megismerem Jézust, próbálok hozzá hasonlóvá válni, mert minden keresztény ember példaképe Krisztus. Ha megismerem, jobban megszeretem, egyre mélyebb a kapcsolatunk, s akkor jobban élhetek a parancsai szerint…

Frigyesy Ágnes

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.