Hírek : Egy hete jogerős: a spontán tüntetések nem oszlathatók fel |
Egy hete jogerős: a spontán tüntetések nem oszlathatók fel
2007.10.23. 16:58
2007.10.23. kuruc.info. Dr.Grespik László ügyvéd: Csatolva küldöm a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének teljes szövegét nemhivatalos magyar fordításban. A szöveg szabadon terjeszthető mint jogtudományi ismeretterjesztés, azzal, hogy nemhivatalos magyar fordítás angolról.
Az EU-s iránymutatás a Medgyessy-Nastase koccintás miatt tartott spontán tüntetés jogtalan feloszlatása miatt született
Csatolva küldöm a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének teljes szövegét nemhivatalos magyar fordításban. A szöveg szabadon terjeszthető mint jogtudományi ismeretterjesztés, azzal, hogy nemhivatalos magyar fordítás angolról.
Az ítélet és benne az általam már 2002-ben megalkotott békés „spontán tüntetés” fogalma beépült a teljes európai jogrendszerbe, melynek része Magyarország is, a benne foglaltakat az Unió tagállamaiban be kell tartani ezentúl mind a jogalkalmazásban, mind a jogalkotásban, mind a hétköznapi életben. Az ítélet megtámadásáról nincs tudomásom, tudtommal október 17-én jogerőssé vált. (Ha meg is támadta volna a Magyar Kormány, akkor sem volna esélye szerintem megváltoztattatni, mert az ítélet az európai uniós jogértelmezési iránnyal azonos, vagyis a gyülekezési és véleménynyilvánítási „sziámi iker”-jog kiterjesztő értelmezése irányába hat.)
Az ítélet szűk értelmezése: a spontán tüntetés, ha megtartja békés jellegét, akkor jogszerű, tehát nem feloszlatható, még akkor sem, ha előre vagy menet közben be nem jelentett. Az ítélet tág értelmezése: minden békés tüntetés jogszerű, tehát feloszlathatatlan, bejelentetlensége ellenére. Mert nem az előre bejelentettség, hanem a békés jelleg az európai jogrendszer számára a lényeges, elsődleges.
Mindkét értelmezés nagyon jelentős a gyülekezések gyakorlatára nézvést. Utóbbi értelmezést – bár külön kértem – az ítélet nem tartalmazza kifejezetten, de levezethető a szövegből. Ezért fontos a békés jelleg (= személy vagy dolog elleni jogtalan közvetlen fenyegetés, erőszak alkalmazásának hiánya, kivéve pl. a saját vagyontárgy mást aránytalanul nem károsító, nyilvános, véleménynyilvánító célú megsemmisítését: pl. zászló- vagy bábuégetés) megtartása jogi szempontból. A szóbeli radikalitás nem erőszakos cselekmény, az mindig békésnek minősül, de rágalmazást, becsületsértést jogszerűen nem tartalmazhat, csak politikai véleményt, lehetőleg észérvekkel, indokokkal ellátva.
Ezért fontos a tüntetésszervezőknek és békés tüntetőknek, hogy kiszúrják és leszereljék a provokátorokat és a felesleges hőzöngőket, hogy azokra ne lehessen hivatkozni úgy ott a helyszínen, hogy oszlathatóvá vált a gyülekezés azok miatt, azokra hivatkozással. Néhány nem kellően békés résztvevő miatt nem válhat az egész gyülekezés és annak minden résztvevője oszlathatóvá (ez az én ún. „Gauss-görbe elméletem”: a tüntető többség békéssége megalapozza a feloszlathatatlanságot, az elenyésző kisebbség nem teremt jogalapot az oszlatásra – sem számaránya, jelentősége, sem gyakorlatilag provokációs veszélyessége miatt). Az volna a legdurvább hatalommal való visszaélés, ha maga a rendőrség alkalmazna provokátorokat a békés jelleg megszüntetésére ürügyet, jogcímet teremteni, törekedve a oszlathatóságra. Felhívom a figyelmet, hogy a bűncselekményre rábírni igyekvő, „szándékkiváltó” provokáló ügynök büntetőjogilag felbujtónak minősül.
Dr. Grespik László ügyvéd
Innen letöltheti a fent tárgyalt ítéletet
|