Az országos rendőrfőkapitány nem tud arról, hogy "szélsőséges csoportok" összehangolt, szervezett akcióval készülnének a nemzeti ünnepre – adta hírül a hírTV.  Bencze József erről az Országos Rendőr-főkapitányság október 23-ai megemlékezése után beszélt. A főrendőr megjegyezte, a rendőrségre eddig 715 rendezvényt jelentettek be országszerte, ebből 120-at a fővárosban. A főkapitány azt is mondta, a rendőrség nem kötött együttműködési megállapodást egyetlen magán őrző-védő céggel sem a rendezvények biztosítására, így az In-Kallal sem.

Mintegy száz térfigyelő kamera segítségével figyeli az október 23-ra bejelentett rendezvényeket a rendőrség – erről a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője beszélt az úgynevezett műveletirányító törzs szombati bemutatóján. A rendőrségi palotában tartott sajtótájékoztatón Tafferner Éva elmondta, hogy mintegy negyven rendőr, különböző nemzetbiztonsági szervek, a nyomozó iroda és a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) tisztjei is szolgálatot teljesítenek október 23-án az operatív törzsben. A helyiségbe mintegy száz térfigyelő kamera képe fut be, a kamerák főleg az V. és a XIV. kerületből „közvetítenek”. Onnan, ahová a legtöbb rendezvényt jelentették be – tette hozzá. Az operatív törzs összeköttetésben van az utcán szolgálatot teljesítő csapatparancsnokokkal, így gyors és pontos információkat cserélhetnek egymással – mutatott rá a szóvivő.

Civilekkel egyeztetett igazoltatási kiskáté

Közben igazoltatási „kiskátét” jelentetett meg a rendőrség, hogy az állampolgárok tisztában legyenek azzal, miként zajlik az igazoltatás és kinek milyen jogai vannak. A rendőrség nemrég a gyülekezési joggal összefüggő szabályokról adott tájékoztatást a honlapján. A „kiskátéban” – amelyet a rendőrség honlapján olvashatnak el az érdeklődők – az állampolgárok számára is közérthető formában foglalja össze a rendőrség, hogy igazoltatáskor mit tehet és mit nem tehet a rendőr, mi az állampolgár joga és kötelessége ilyenkor. Arról is szó van az anyagban, hogy miként zajlik az igazoltatás, és hová fordulhat utána panasszal az állampolgár.

Az anyagot egyeztették a civilekkel is; a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság és az adatvédelmi biztos is elfogadta a rendőrség által készített szakmai anyagot.
(mti)

Forrás: www.mno.hu : Ott lesznek” – Közel száz kamerával figyel a rendőrség 23-án

Kiskáté az igazoltatásról
  2007.10.20. 20:38

A kiskátéból kiderül, hogy a rendőrökön kívül igazoltathatnak a Vám- és Pénzügyőrség állományába tartozók, a büntetés-végrehajtási szervek területére belépni szándékozó személyeket érintően a Büntetés-végrehajtási Szervezet állománya, a Magyar Honvédség állománya vonatkozásában a katonai rendészek, a közterület felügyelők, a fegyveres biztonsági őrségek tagjai, a működési területükön a Természetvédelmi Őrszolgálat és a Mezei Őrszolgálat munkatársai, valamint az ellenőrzési tevékenysége során a Munkaügyi Hatóság. Személyazonosságunkat nekik is igazolnunk kell.

Az egyenruhás rendőrnek a szolgálata során minden esetben viselnie kell az azonosító
jelvényét, amit az egyenruha bal felső mellrészén kell elhelyezni. No de, a szabálytól kivételesen el lehet térni az alábbiakban jelzett esetekben. "Előfordulhat ugyanis az, hogy a rendőri állomány speciális feladatot lát el (pl. rendezvények alkalmával csapatszolgálati tevékenységet végez). Ezekben az esetekben lehetséges, hogy a rendőrök egyenruháján, védőruháján (különösen a gyakorló öltözeten, az általuk viselt védőfelszerelések miatt) nem biztosítható az azonosító jelvény elhelyezése. Ilyenkor természetesen más megfelelő módon kell gondoskodni az állomány egyes tagjainak egyedi azonosíthatóságáról. Ennek érdekében a védőfelszerelésen (pl. a bevetési sisakon) vagy az egyenruhán jól látható módon egyedi azonosításra alkalmas sorszámot vagy jelsorozatot kell elhelyezni."

Azonosításra szolgál még az egyenruha bal karján elhelyezett rendőri karjelvény, amely a rendőri állomány tagjának szolgálati helyét (pl. Budapesti Rendőrfőkapitányság), valamint az egyenruha mindkét vállrészén elhelyezett szolgálati váll-lap, ami a rendfokozatát jeleníti meg. Ezen kívül a rendőrnek az egyenruháján viselnie kell egy névkitűzőt is, aminek ugyancsak az azonosíthatóság biztosítása az elsődleges célja. A polgári (civil) ruhát viselő rendőr a rendőrséghez tartozását és intézkedési jogosultságát a szolgálati igazolványa és az azonosító jelvényének együttes felmutatásával igazolja.

Az igazoltatásnak mindig kell lennie valamilyen alapjának és céljának. Egyes esetekben az adott körülmények sajátosságai miatt nem szükséges a helyszínen igazoltatással kezdeni a rendőri intézkedést. Ebbe a körbe tartozik egyebek mellett a bűncselekmény elkövetésén történő tettenérés (ebben az esetben a rendőr az elfogás, a bilincselés és a ruházat átvizsgálását követően és az előállítás végrehajtása után a rendőrségi épületében hajtja végre az igazoltatást), valamint a garázda jellegű rendzavaró cselekmény, ha az intézkedés előállítással fejeződik be.

Az igazoltatás megkezdésekor a rendőr elkéri az állampolgár személyi igazolványát vagy egyéb, személyazonosságát hitelt érdemlően igazoló okmányát. Amennyiben az okmány valódisága kétséges, az intézkedő rendőr ellenőrző kérdéseket tehet fel, illetve felszólíthatja az igazoltatott személyt adatai bemondására és azokat a részére átadott okmánnyal összehasonlítja. Indokolt esetben az igazoltatott személy adatait a körözési nyilvántartásban ellenőrzi.

A rendőrségi törvényben is rögzített alapelv, hogy az igazoltatás csak az intézkedés alá vont
személyazonosságának megállapításához szükséges ideig tarthat, nem okozhat olyan hátrányt, amely nem áll arányban az igazoltatás céljával.

Az igazoltatás megtagadása, illetve annak sikertelensége esetén az intézkedés alá vont
személy feltartóztatható, valamint előállítható. Amennyiben a személyazonosság megállapítást nyert, a rendőr szabálysértési feljelentést tesz „személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése” szabálysértés miatt, aminek következménye akár 100 ezer forintig terjedő pénzbírság kiszabása is lehet.

Az igazoltatás során a rendőr – amennyiben a személyazonosság megállapítása, illetve
közvetlen veszély elhárítása, valamint bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének
gyanúja szükségessé teszi – az intézkedés alá vont személy ruházatát, csomagját és járművét
átvizsgálhatja. Az igazoltatáson kívül a rendőrök megtehetik ezt még többek között az alábbi esetekben is. Fokozott ellenőrzés során (összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység, amelynek során a rendőrhatóság illetékességi területét vagy annak egy részét lezárják és az ott tartózkodókat igazoltathatják); személyi szabadságot korlátozó intézkedések foganatosításakor; rendezvény, esemény alkalmával meghatározott területre belépő személyek esetében.

Az igazoltató lapok csak a szükségessé váló eljárásokhoz (szabálysértési vagy büntetőeljárás)
használhatók, illetve dolgozhatók fel. Ezt követően – vagy ha a feldolgozás oka időközben
megszűnt, illetőleg az adatok további eljáráshoz nem szükségesek – az igazoltató lapokat meg kell semmisíteni. Az igazoltató lapok adatainak nyilvántartását a rendőrségi törvény maximum két évig engedi, ezen időtartamon belül is törölni kell a rögzített adatokat, ha az adatok kezelésének törvényes célja már nem áll fenn.

A jogszerű rendőri intézkedésnek mindenki köteles magát alávetni. A törvény szerint a rendőri intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható. A rendőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén a rendőrségi törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.

Előfordulhat olyan élethelyzet, amikor az állampolgárok nem tudják magukat okmánnyal igazolni. Ilyen esetben a hivatalos személyeken kívül elfogadható a szülő, házastárs, testvér vagy más hozzátartozó igazolása is. Ezen személyek szükség esetén egymást is igazolhatják. Követelmény, hogy az igazoló személyt is igazoltatni szükséges.

Az igazoltatást követően az állampolgárnak jogában áll megtudni, miért igazoltatták. A rendőr az intézkedést követően az igazoltatott kérelmére köteles közölni az igazoltatás okát, kivéve akkor, ha az a közbiztonság érdekét sérti. Az állampolgár azonban ebben az esetben is jogosult megtudni az igazoltatást végző rendőr nevét, szolgálati helyét és az azonosító jelvényének számát.

Magánszemély is kérhet igazoltatást abban az esetben, ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik, és a kérelmező a saját személyazonosságát igazolja.

A rendőr intézkedése – köztük az igazoltatás – és az alkalmazott kényszerintézkedés miatt a
rendőrségi törvényben foglaltak szerint jogorvoslatnak van helye. Ez a jogorvoslati lehetőség a panasz. A panasz tárgyává tehető valamennyi rendőri intézkedés (így különösen az igazoltatás, az elfogás és előállítás, az elővezetés, a közbiztonsági őrizet, a közlekedésrendészeti intézkedés), valamint a kényszerítő eszközök alkalmazása. A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedő rendőri szervnél lehet előterjeszteni.

www.hunhir.hu

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.