A gyűjtésre azért volt szükség, mert az intézménybe ugyan több mint 100 gyermek jár, de sem az ukrán, sem a magyar állam nem járul hozzá a fenntartásához. A lelkiismeretes óvónők és a szülők kitartásának köszönhető, hogy az intézmény működik. Sokszor előfordul, hogy a nevelők az otthonról hozott ételeket osztják szét a gyermekeknek tízóraira, ebédre, uzsonnára.
Ezért döntött úgy a két szervezet, hogy október 5-én az adományokkal meglátogatja az óvodát.
A nagylelkű adományozók jóvoltából több, mint 50 zsák játék és ruha került a gyerekek és családjaik tulajdonába.
Sajnos a megbeszélt időpontra nem tudott a gárda az óvodához érni, így elmaradt az ünnepélyes fogadtatás, köszönhetően a magyar határőrök " jóakaratának" akik miatt több, mint két órát várakozott a szállítmány! Ukrán kollégáik rövid vizsgálat után beengedték a küldöttséget. Hol is van Európa? Pedig az óvodások díszmagyarba öltözve, egy kis műsorral várták a vendégeket…
Megható volt látni az örömöt, amivel a gyermekek birtokba vették a játékokat, ajándékokat.
Amíg a srácok játszottak, a nevelők és a vecsési gárdisták megegyeztek abban, hogy a Magyar
Gárda, és a V.N.SZ. továbbra is segíti - amiben csak lehet - az óvodát.
Mielőtt visszaindult volna a csapat, meglátogattuk a szojvai haláltábort, és megkoszorúztuk
a tömegsír fölött álló keresztet. Több mint 4000 ember halt meg itt a II. világháborúban.
A határ átlépése után Tiszaeszláron fejet hajtottunk Solymosi Eszter sírjánál.
Úton hazafelé öröm és némi keserűség kavargott a szívünkben, de kijelenthetjük: hatalmas élmény volt az a két nap.
Szabó Attila
Magyar Gárda, V.N.Sz.