A hatalom zavarban van

Petar Lađević, Koątunica kisebbségi megbízottja a Dnevnik c. újvidéki szerb napilapban a többi között a következőket állítja: „pont a hivatalos adatok hiányában, Szerbiában egy ideje riasztó adatokkal folyik a licitáció. Eszerint már 2008 első hónapjaiban az EU-ból százezres menekülthullám áraszthat el bennünket. Sőt, mivel a valamikori Jugoszlávia köztársaságaiból származó menekültek több mint kétharmada éppen a Vajdaságban talált menedékre, némely magyar pártok attól tartanak, hogy ez most megismétlődhet. Azt gyanítják, hogy ez most megismétlődhet, s így sor kerül a tartomány amúgy is törékeny nemzetiségi összetételének további megbomlására. A VMSZ elnöke, Pásztor István emlékeztetve az erőszakos asszimiláció alkotmányos tilalmára azt állítja, hogy adatai vannak arra vonatkozóan, hogy Bácskában és Bánátban – a visszatérők elhelyezése céljából – nagyban tart az üres házak rendőrségi összeírása. Ágoston András, a VMDP elnöke egy lépéssel tovább ment, s arra kérte a hivatalos Magyarországot, hogy viseljen külön gondot a kitoloncolások előttünk álló folyamatáról.
- Felelősséggel állíthatom – folytatta Lađević – hogy nem lesz semmilyen látványos, egyidejű visszatérése a menekülteknek, s hogy szó sincs az üres házak összeírásáról a Vajdaságban. Az egyes kezdeményezések pedig, mint amilyen az Ágostoné, legudvariasabban szólva előítéletekkel terhesek és rombolják az eddigi és következő erőfeszítéseinket. De mindenképpen szükségünk van a kitoloncoltakkal kapcsolatos állami stratégiára. Ezt még ezután kell kidolgozni. A stratégia írja majd elő, hogy a visszatérőket hova irányítjuk, s hol kapnak majd elhelyezést. Ezt a kérdést a kormányfő és a kormány hivatott megoldani.

Az igazság, s ami nem az

Nézzük meg közelebbről, mi az üzenete a szerb kormány kisebbségi megbízottja nyilatkozatának. Az üzenet a VMDP-nek és a VMSZ-nek, valamint a szerb médiának szól, amely bizony a két magyar párt megmozdulása után igencsak félreverte a harangokat. A többi között azért is, mert, ahogy ezt a Dnevnik újságírója is írta, Lađević „elismerte, hogy a visszatérők több mint két harmada roma”. (A Kurir c. belgrádi lap vasárnapi számában az egyik cikk alcíme így hangzik: „Az Európai Unió országaiból legkevesebb 60 000 embert, többségében romát, kell visszafogadni”)
Először is válasszuk el a nyilatkozatban azt, ami igaz, attól, amiről ezt nem lehet elmondani.
A Vajdaság Ma internetes portál szerint Pásztor István a VMSZ elnöke október 3-án tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy pártja ragaszkodik az alkotmányba foglalt két alapelvhez, konkrétan, a letelepedési jog betartásához, valamint ugyanakkor a lakosság összetétele felborításának tilalmához.
Szó sincs tehát arról, amit Lađević állít, hogy Pásztor az erőszakos asszimilációt említette volna. Persze a vajdasági magyarság azt sem fogadja el, de most nem arról, hanem a lakosság összetétele felborításának tilalmáról van szó.
Nem felel meg az igazságnak Lađević állítása, hogy a rendőrség nem végzi az üres házak összeírását a Bácskában és a Bánátban. Óbecsén maga a rendőrfőnök erősítette meg az összeírás tényét a többi között a VMDP és a VMSZ képviselőjének jelenlétében.
Igaza van viszont Lađevićnek abban, hogy Szerbiában nincsenek hivatalos adatok a visszatérők számára vonatkozóan. Pontosabban a média legnagyobb része kevésnek tartja a szerb kormány képviseletében nyilatkozó Tanja Miąčević által megjelölt négy-négy és félezer visszatérőre vonatkozó adatokat. Pontosabb ismeretekre lenne szükség.
Igaz az is, hogy félünk az etnikai összetételt tovább romboló, újabb betelepítésektől. Sajnos ezt a félelmet Lađević nyilatkozata nem oszlatja el, inkább erősíti. Hiszen az általa említett stratégia a kormányfő és a kormány döntésétől teszi függővé, hogy hova irányítják a visszatérőket és hol telepítik le őket. A lehetőség az, ami ellen – úgy gondoljuk – pont felelősségünk tudatában, időben fel kell emelni szavunkat. Lađević úr ezt kifogásolhatja, de ez nem ok arra, hogy a VMDP s bizonyára a VMSZ is, megváltoztassa véleményét.
Amit Lađević úr a stratégiáról mond az csak részben igaz. Ennek a kidolgozása ugyanis, szeptember 11-én igencsak konkrét formában már meg is kezdődött.

Indokolt volt a magyar külügyminiszter megkeresése

Hogy a stratégiára nézve mi a gond, erre vonatkozólag álljon itt a VMDP nevében Göncz Kinga, magyar külügyminiszternek eljuttatott levél egy részlete.
„A 484-es Csoport nevű a menekültekkel foglalkozó nemzetközi szervezet belgrádi irodájának szakértője az újvidéki Dnevnik c. napilapnak ez év augusztus 8-án kijelentette: azt csak üdvözölni lehet, hogy Petar Lađević (Koątunica kisebbségi megbízottja) szerint a menekültek visszafogadásával a szerb állam intézményesen kíván foglalkozni, de tudni kell, hogy az Európa Tanács még 2003-ban megállapította: Szerbiának mintegy 150 ezer személyt kell visszafogadnia. S azt is, hogy Szerbia ebben az ügyben 2002 óta gyakorlatilag semmit sem tett.
A megállapításban lehet valami, mert Petar Lađević, Koątunica kisebbségi megbízottja és Velimir Ilić, szerb infrastruktúrával foglalkozó miniszter szeptember 11-én közös elektronikus levélben szólítják fel 39 szerbiai község polgármesterét és más a kérdéssel foglalkozó illetékeseket az eddig alvó roma lakásügyi akcióterv gyors „ébresztésére”.
A levélben meghagyják az érintett községek vezetőinek, hogy kezdjék meg a romatelepek kiépítésére vonatkozó dokumentáció kidolgozását és vizsgálják meg a már meglevő telepek legalizálásának lehetőségét. A költségeket a levélírók szerint a köztársaság vállalja magára.
Szerbiában (Koszovóval együtt) 194 község van. Érthetetlen, hogy a 39 levél közül 24 a Vajdaságba érkezett. S eljutott minden magyartöbbségű községbe. Szabadkán például a polgármesteren kívül még hat közigazgatási és más tisztségviselő is kapott ilyen levelet.
A VMDP szerint ezek a levelek nagy veszélyt jeleznek: a magyar többségű településekre történő betelepítéseket.
Végül, s ez a legnagyobb veszély, ijesztő a menekültek visszafogadásával kapcsolatos fejetlenség, szervezetlenség. Olyannyira, hogy hatóságok lezser magatartása mögött, akár szándékosságot is sejthetünk. Netán úgy gondolják, részben joggal, hogy ha a koszovói romák kérdését a nyugat egy évtized alatt sem tudta, vagy akarta megoldani, miért éppen Szerbia legyen az, aki töri magát”.
Lađević tehát megalapozatlanul nevezi előítéletes megnyilvánulásnak Ágoston levelét. Inkább arról van szó, hogy a szerb hatalom a vízumkönnyítéshez fűződő súlyos kötelezettségvállalást úgy akarta lenyomni a szerb és a magyar közvélemény torkán, hogy azok fel se fogják, mi történik velük. Nos ez nem sikerült, s most a hatalom zavarban van. De, ez koránt sem azt jelenti, mintha az újabb betelepítés veszélye elmúlt volna. Sőt.

Ágoston András (VMDP Hírlevél)

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.