Hírek : Elárasztják a pozsonyi szlovákok a környező magyar falvakat - folytatódik az asszimiláció a falvakban is |
Elárasztják a pozsonyi szlovákok a környező magyar falvakat - folytatódik az asszimiláció a falvakban is
2007.10.09. 15:54
2007.10.09. MNO,Kisalföld - Lapértesülés szerint egyre több pozsonyi költözik Rajkára és környékére. A szlovák fővároshoz közel eső magyar falvakban egyre több szlovák keres házat, telket, de a kereslet miatt már társasházak is épülnek a térségben. Nemcsak Rajkán, hanem a környező településeken, Bezenyén, Dunakilitin, Feketeerdőn, Dunaszigeten, Levélen és Hegyeshalomban is kelendőek a szlovák vásárlók számára az ingatlanok. Pozsony „terjeszkedésére” már volt példa a történelemben. Mint ismert, a második világháborút lezáró párizsi békében Magyarországot újabb területi veszteség érte. A háborút Csehszlovákia – annak ellenére, hogy néhány évig Szlovákia fasiszta bábállamként működött – a győztesek oldalán fejezte be és így területi követelésekkel lépett fel a vesztes Magyarországgal szemben. 1947-ben stratégiai indokkal öt magyar falura, Oroszvárra, Dunacsúnra, Horvátjárfalura, Rajkára és Bezenyére jelentették be igényüket. Oroszvárt, Dunacsúnt és Horvátjárfalut 1947-ben el is csatolták Magyarországtól.
Negyvennyolc lakásos társasház építését kezdik el még az idén Rajkán, melyre több mint száz szlovák jelentkező van. Az ingatlanközvetítő szerint Pozsony kisebb szatellitvárosa is kialakulhat itt.
Évente 30–40 százalékkal nőnek az ingatlanárak Rajkán, ám a Pozsonyban dolgozó szlovákok számára így is megéri kiköltözni: a három kilométerre fekvő Oroszváron (Rusovcén) ugyanis az építési telek hétszer annyiba kerül. Egy szlovákiai ingatlanközvetítő cég vezetője, amely Rajkán bérel irodát, elmondta: néhány év múlva akár „összeérhet” a magyar és a szlovák település.
Rusó szerint nemcsak Rajkán, hanem a környező településeken, Bezenyén, Dunakilitin, Feketeerdőn, Dunaszigeten, Levélen és Hegyeshalomban is kelendőek a szlovák vásárlók számára az ingatlanok.
A pozsonyi hídfő
Pozsony „terjeszkedésére” már volt példa a történelemben. Mint ismert, a második világháborút lezáró párizsi békében Magyarországot újabb területi veszteség érte. A háborút Csehszlovákia – annak ellenére, hogy néhány évig Szlovákia fasiszta bábállamként működött – a győztesek oldalán fejezte be és így területi követelésekkel lépett fel a vesztes Magyarországgal szemben. 1947-ben stratégiai indokkal öt magyar falura, Oroszvárra, Dunacsúnra, Horvátjárfalura, Rajkára és Bezenyére jelentették be igényüket. Oroszvárt, Dunacsúnt és Horvátjárfalut 1947-ben el is csatolták Magyarországtól.
(Kisalföld, MNO)
|