Szeptember 10-én, az Országgyűlés őszi ülésszakának megnyitásával véget ért a nyári politikai uborkaszezon. A politikai élet pezsgőbbé válása az állampolgárok politikai aktivitására is hatással van. Egy hónap leforgása alatt 3 százalékponttal növekedett a magukat biztos szavazóknak mondók aránya (most 63 százalék) és 6 százalékponttal a pártot választók köre (57 százalék).

A pártválasztók számarányának növekedése döntő részt annak köszönhető, hogy augusztushoz viszonyítva öt százalékponttal csökkent azok aránya, akik titkolják szavazatukat. Jelenleg a megkérdezettek 13 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Az aktivitás erősödéséből elsősorban a Fidesz–MPSZ tudott profitálni. Szeptember közepén az összes megkérdezett 31 százaléka támogatná a nagyobbik ellenzéki pártot, míg augusztusban 26 százalék volt ugyanezen tábor aránya. Az MSZP támogatottsága egy százalékponttal bővült, így jelenleg 18 százalékon áll. A két kisebb parlamenti párt közül az MDF-re az összes megkérdezett 4, az SZDSZ-re mindössze kettő százaléka szavazna. Más közvélemény-kutató intézetek adataihoz hasonlóan hosszú hónapok után először lehet mérni a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatottságát (1 százalék).

A biztos szavazó és pártot is választani tudó népesség létszáma is növekedett augusztushoz viszonyítva. A korábbi, 40 százalékos mélyponthoz képest szeptember közepén 46 százalékpont volt e kitüntetett csoport aránya. A biztos szavazó, pártot választók körének emelkedéséből még nyilvánvalóbban kiolvasható az a fenti megállapítás, hogy a politikai aktivitás növekedése elsődlegesen a Fidesz szavazótáborát érintette, a biztos szavazó pártválasztókon belüli arányok ugyanis a nagyobbik ellenzéki párt irányába tolódtak el. Az ehhez a csoporthoz tartozók 57 százaléka szavazna most vasárnap a Fideszre (+3 százalékpont), 30 százalék pedig az MSZP-re (-3 százalékpont). Az MDF támogatottsága kereken 5, az SZDSZ-é 4 százalék.

Háromból két választó szerint a Gyurcsány-kormány rosszul végzi a munkáját

Szeptember közepén – immár hagyományosan – mind a kormány, mind az ellenzék munkáját a megkérdezettek többsége inkább negatívan értékeli, de míg az ellenzék esetében 57 százalék az elégedetlenek aránya, addig a Gyurcsány-kormány esetében 66 százalék. Vagyis háromból két válaszoló úgy véli, hogy a kormány rosszul végzi a munkáját. Ennek ellenére még mindig a Fidesz szavazói körében nagyobb arányú az elégedetlenség a saját oldal tevékenységével kapcsolatosan (15 százalék), az MSZP-szavazók esetében 8 százalék ugyanez az érték. 2007 szeptemberében változatlanul igen magas (30 százalék) azok aránya, akik mind a két oldal tevékenységét egyaránt negatívan értékelik, és az is figyelemre méltó, hogy a pártválasztásukban bizonytalanok különösen elégedetlenek a jelenlegi politikai garnitúra tevékenységével.

Az elsődleges preferenciák tekintetében meglévő különbségeket árnyalja az a kérdés, ahol öt lehetőség közül választhatják ki a kérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás: egy MSZP-, vagy egy esetleges Fidesz-kormány a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány, illetve Orbán), illetve nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független, új politikai erő hatalomra kerülése. A vezető jobboldali párt erősödéséről tanúskodó eddigi eredmények ellenére ebben az esetben továbbra is az MSZP vezette kormány hatalmon maradását pártolják többen (a két opcióra adott válaszok összegzése alapján 29 százalék), míg 26 százalék szívesebben látná a Fidesz kormányra jutását. Az eltérés – mint korábban, úgy most is – elsődlegesen annak köszönhető, hogy a magukat Fidesz-szavazóknak vallók jóval nagyobb arányban pártolnak át egy képzeletbeli, közelebbről nem definiált harmadik párthoz (24 százalék), mint az MSZP-sek (14 százalék). A harmadik erő támogatottsága a teljes népességben igen magasnak mondható, 37 százalék.

Az MDF megítélése inkább a jelenlegi kormánypártok értékelésével mozog együtt

A Századvég és a Forsense választáskutatási programja a pártválasztáson kívül egy másik kérdésblokk segítségével is megkísérelte körülrajzolni a pártok potenciális szavazóbázisait. A kérdésben nem a szavazási hajlandóságot, hanem a szó szoros értelmében vett pártszimpátiát vizsgálta, azaz minden egyes nagyobb párttal kapcsolatosan a válaszadónak azt kellett eldöntenie, hogy mennyire érzi magát közel az adott párthoz. Egy ötfokú skálán történt osztályozás alapján a Fidesz a legnépszerűbb (100 pontos skálára kivetítve 54 pontos értékkel), a második helyre azonban az MDF került (42 pont), s csak ezután következik az MSZP (34 pont), majd az SZDSZ (32 pont).

Az elutasítási rangsorban a Jobbik szerezte meg az ebben az esetben nem túl előkelő vezető pozíciót, a válaszadók 59 százaléka mondta azt, hogy távolinak, illetve nagyon távolinak érzi magától a Jobbikot, 56 százalék volt az MSZP elutasítottsága, 52 százalék az SZDSZ-é, 41 százalék a Fideszé és „mindössze" 37 százalék az MDF-é.

A kérdéscsoport arra is lehetőséget ad, hogy az egyes pártok szimpatizánsi körei közötti összefüggéseket mélyebben is megvizsgáljuk. Többféle statisztikai elemzés egyértelműen azt mutatja, hogy az MDF-fel kapcsolatos vélekedések inkább a kormánypártokéval mozognak együtt, az MDF megítélése leginkább az SZDSZ-éhez hasonló. Ennek oka, hogy az MSZP szavazói közelebb érzik magukat az MDF-hez, mint a Fidesz szavazói.

A Századvég és a Forsense legfrissebb felméréséhez 2007. szeptember 18-a és 27-e között telefonon végeztek közvélemény-kutatást.

(www.szazadveg.hu)

Forrás: www.mno.hu

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.