A turul-szobor Mihajlo Beleny helyi szobrász alkotása, melyet Kijevben öntenek bronzba.
Vannak azonban olyanok, akiknek ez szúrja a szemét, ezért nyílt levelet intéztek az ukrán állam vezetőihez - Juscsenko elnökhöz és Janukovics kormányfőhöz, melyet a Tribuna c. hetilap szeptember 22-ei számában közölt. A levélben kárpátaljai közéleti és politikai személyiségek, kulturális tényezők (többek között Mihajlo Banik, a Kárpátaljai Népművészek Egyesületének elnöke, Pavlo Fedaka, a Kárpátaljai Megyei Kulturális-Oktatási Proszvita Közösség elnöke, Petro Ferenc, az Ukrán Nacionalisták Kongresszusa megyei szervezetének elnöke, Oleg Kucin, a Szvoboda Választási Egyesülés megyei szervezetének elnöke, Omeljan Dovhanics történész és Vaszil Olasin szobrász) tiltakoznak - mint ahogy a levélben áll - "egy idegen állam szimbólumának helyreállítása ellen a munkácsi vár területén".
A nyílt levél megfogalmazói a következőket írják: "A munkácsi várban az utóbbi hónapokban folynak az Árpád magyar királyi dinasztia jelképének számító turulmadaras oszlop helyreállítási munkálatai. A turulmadár minden történelmi időszakban a magyar államiság jelképe volt. A 33 méter magas eredeti turulmadaras oszlopot 1896-ban emelték, a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából. Az elgondolás szerint a Nagy-Magyarországot jelképezte. (...) Kárpátaljának Podkarpatszka Rusz néven a Cseh Köztársasághoz való 1919. évi csatolását követően az új hatalom 1924-ben jogosan eltávolította a magyar állam szimbólumát. Azóta nem állították helyre, még a vidék 1939-1944. évi magyar horthysta-fasiszta megszállása idején sem, majd 1944 végén, Kárpátalját a horthysta-fasiszta magyar megszállóktól felszabadító szovjet hadsereg bevonulását követően az új szovjet hatalom végképp eltávolította a várból az általa a horthysta Magyarország jelképének tartott turulmadarat. Kinek jutott eszébe újraállíttatni más ország jelképét a független Ukrajnában, vagy felújítani a Vereckei-hágón a magyar politikai jelképet az Itt kezdődik Nagy-Magyarország felirattal? Mi a célja ennek az akciónak? Megerősíteni Kárpátalja történelmi Magyarországhoz tartozását, nemzetiségek közötti konfliktust szítani, vagy megmutatni az ukrán hatalom gyengeségét? Érthető, hogy az akcióba Kárpátalja és Munkács város vezetésének a jóváhagyása nélkül senki nem merészelt volna belekezdeni. Mi nem ellenezzük a magyar állam politikai szimbólumait, ám azokat inkább Magyarország területén állítsák fel. Megengednének-e hasonló dolgot a Magyarországgal szomszédos Romániában, Szlovákiában, (...) Ausztriában? Akkor miért lehet ezt megtenni a független ukrán állam területén? (...) Tiltakozunk egy idegen állam szimbólumának helyreállítása ellen a munkácsi vár területén, és megkérjük Önöket, az ukrán állam vezetőit, avatkozzanak be az ügybe és ne engedjék meg az országos jelentőséggel bíró történelmi műemlék, a munkácsi vár meggyalázását és építészeti stílusának elcsúfítását."

(Kárpátalja Online,Tribuna)

A nagyhangú tiltakozók ezek szerint életükben nem jártak még például az erdélyi Madéfalván, ahol a maga 2,60 m szélességében áll egyik legnagyobb turulmadaras emlékműnk.Az emlékműhöz még a legvadabb kommunista időszakban sem mertek hozzányúlni a románok,pedig kósza ötletként valamikor felvetődött,hogy lebontják,ám végül nem merték megtenni.
Az emlékmű felállítása ugyanis felölelte Nagy Magyarország teljes magyar lakosságát:
"Az emlékmű állítását felkarolták a csíki értelmiségiek, 1891-től 1898-ig folytatták a kulturális rendezvények bevételéből, az adományokból származó gyűjtést, amely kiterjedt Brassóra és Székelyföld egészére. Jelentős összegeket ajánlottak fel a püspökök, esperesek, plébánosok, orvosok, tanárok, tanítók, képviselők. Egész lapoldalakat lehetne betölteni az adakozók és az adománygyűjtést szervező települések névsorával, de e helyett, nem titkolt célzattal kiemelném azt, hogy a gyűjtés és az adakozás átfogta az akkori Nagy-Magyarországot. A nemzet egészének összefogását jól érzékelteti, hogy Körmend, Miskolc, Besztercebánya, Karcag. Cegléd, Vác, Kiskunfélegyháza, Kassa, Székesfehérvár, Győr városa jelentős összeggel járult hozzá az emlékműállításhoz.
A vármegyék közül – a beérkezett adományok sorrendjében – Békés, Abaúj-Torna, Sáros, Győr, Csanád, Esztergom, Csongrád, Brassó, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Hajdú, Vas, Trencsén, Kisküküllő, Kolozs, Borsod, Máramaros, Nagyküküllő, Bihar, Arad küldött jelentős összegeket. Az adakozók közül sokan lehettek olyanok, akik soha semmit nem hallottak Madéfalváról, s az ottani székelyölésről.(...)Mára a bennünket sújtó szellemi genocídium a társadalom jelentős rétegeiben elfojtotta azt a tudatot és érzést, hogy a nemzet egységének kötőanyaga az a históriai véráldozat is, amelyre emlékjellel ellátott és jeltelen sírhantjaink utalnak. Székelyföld, - sajnos, szomorú, de példát mutató és erőt adó is – jeltelen sírokban és jeles emlékművekben igencsak bővelkedik. "-írja Sylveszter Lajos.
A honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából a munkácsi vár északi kiszögellésén díszes talapzaton 24 méter magas emlékoszlopot állítottak, tetején hatalmas turulmadárral. Az emlékművet azonban 1920-ban a csehszlovák hatóságok lebontották.Ott meg merték tenni.

Forrás: www.szentkoronaradio.hu

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.