Hírek : Romsics Ignác: Illúziók és csalódások |
Romsics Ignác: Illúziók és csalódások
2007.09.29. 14:05
Magyar békecélok és azok kudarca, 1945-1947
A két világháború közötti magyar politika legfőbb céljává az 1920. évi trianoni békeszerződés módosítása, vagyis a revízió vált. Az etnikai elv alapjára helyezkedő részleges revízió programja csak a rendszer baloldali ellenzékét: a szociáldemokratákat, a liberális demokratákat, a kisgazdák egy részét és a népi írók meghatározó alakjait jellemezte. Magyarországon a Külügyminisztérium jegyzékeiben, a pártok értekezletein elhangzottakban és a sajtócikkek többségében olyan békecélok körvonalazódtak, amelyek a trianoni békeszerződés döntéseinek elsődlegesen etnikai szempontú módosítására irányultak. Amennyiben ebből engedményt tettek, azt reálpolitikai megfontolásból: a Szovjetunió és Jugoszlávia jóindulatának a megszerzése, illetve biztosítása érdekében tették.
A magyar politikusok és különösen a közvélemény várakozásai kiáltó ellentétben álltak a győztes nagyhatalmak - nyilvánosság előtt ugyan nem hangoztatott, ám a zárt ajtók mögött folytatott tanácskozásaikon annál inkább képviselt - revízióellenes álláspontjával. Bár az angolszász hatalmak 1945 őszén még támogatták volna a Partium egy részének Magyarországhoz csatolását, a Szovjetunió mereven ragaszkodott a trianoni határokhoz. (Erdély esetében ennek döntő oka Románia kompenzálása volt Besszarábia elvesztése miatt.) 1946 tavaszára így a térségben döntő befolyással rendelkező Szovjetunió álláspontja diadalmaskodott. Ez a Külügyminiszterek Tanácsának 1946. május 7-i értekezletén vált véglegessé.
Az 1946. július 29-étől október 15-ig ülésező békekonferencia a magyar kérések egyikét sem teljesítette. Csehszlovákia Magyarországgal szembeni területi követelésének viszont részben helyt adott. A Pozsonnyal szembeni öt falu közül, amelyeket a csehszlovák delegáció kért, hármat elcsatolt Magyarországtól.
A teljes cikk a História folyóirat nyomtatott kiadásban olvasható.
Forrás: historia.hu
|