• Gasparovic: Szlovák reakció a magyar akcióra
•11 Benes-dekrétum a magyarok és németek ellen

Az Európai Parlament hétfői plenáris ülésén javasolni fogjuk egy tiltakozó határozat elfogadasát a szlovák parlament Benes-dekrétumokkal kapcsolatos döntése ellen – jelentette be az EP néppárti frakcióján belül működő keresztényszocialista képviselőcsoport (CSU) német elnökségi tagja, Markus Ferber. A német EP-képviselő szerint a kollektív bűnösség elvének megerősítése nem egyeztethető össze az európai normákkal és ellentétes az Unió alapelveivel. „Én és párttársaim úgy gondoljuk, hogy az új szlovák kormány nem az európai együttműködés és barátság szellemében cselekszik, és a történelem sötét fejezeteihez történő visszatérést helytelennek tartjuk” - nyilatkozta Ferber. A képviselő pártja közel áll a dekrétumok által szintén sújtott és kitelepített szudétanémetekhez, akiknek az érdekében Bernd Posselt EP-képviselő is többször megszólalt már. „A Benes-dekrétumok rákos daganat az Európai Unió testén” - jelentette ki Posselt, hozzátéve, hogy a dekrétumok rasszisták, igazságtalanok és embertelenek, amelyeknek nem lenne szabad létezniük az EU-ban. A pozsonyi parlamenti döntés semmiképpen nem szolgálja a magyar-szlovák kapcsolatok fejlődését – közölte Sólyom László, miután a V4 államfői találkozójának keretében a tervezettnél jóval hosszabb, mintegy egyórás megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnökkel. A visegrádi négyek Balaton-parti csúcstalálkozója után a két államfő kétoldalú találkozón vett részt, amelyen kizárólag a szlovák parlament csütörtöki, a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét megerősítő határozatáról tárgyaltak. Sólyom László a találkozót követően kifejtette: Ivan Gasparoviccsal jövőbe mutató politikát kezdtek el folytatni. Ezért tartottak közös előadásokat először szlovák, majd magyar egyetemen. „Szerettük volna a fiatalokkal megértetni, hogy ne sérelmi politikát folytassunk, azonban ez az aktusa a szlovák parlamentnek keresztülhúzta ezt a jószándékot is" - fogalmazott a köztársasági elnök. A hosszúra nyúlt megbeszélés ellenére nem közeledtek az álláspontok - közölte az államfő. „Elnök úr azt mondta, hogy foglalkozzunk a jövővel, én azt mondtam, hogy ahhoz, hogy a jövő felé fordulhassunk, tisztázni kell a múltat". Ha a múltról csak sztereotípiák, érzelmek maradnak, akkor biztosan nem lesz megbékélés - fogalmazott. Sólyom László a megbeszélés során tisztázni kívánta a cseh és a szlovák helyzet közötti különbséget. Azt, hogy Csehország világos különbséget tett a németek és a magyarok kitelepítésének indokai között, akárcsak a második világháború után a nagyhatalmak. „Elnök úr azt mondja, hogy miért nem fogadta be Magyarország a 650 ezer magyart?" - idézte fel a megbeszélésekről a köztársasági elnök. Válaszként kifejtette: az akkori politika szerint területtel együtt történhetett volna ez meg. Az ezt követő lakosságcsere során pedig a szlovákok önként jelentkezhettek a hazatérésre, a magyarokat azonban kényszerítették az áttelepülésre. A lakosságcsere hatvanadik évfordulója kapcsán ismét előtérbe került, hogy ideje lenne végre az európai normák szerint elnézést kérni azoktól, akiket akkor súlyos igazságtalanság ért - fűzte hozzá az államfő. „Kollektív büntetésként megfosztani egész nemzetiséget állampolgári jogaitól, egy részüket kényszermunkára hurcolni, megfosztani őket vagyoni jogaiktól, ez semmiképpen nem olyan, amin túl lehetne lépni". A köztársasági elnök szerint a Magyar Koalíció Pártjának egy megbékélési nyilatkozatra tett korábbi javaslata nem válthatott ki ilyen reakciót Szlovákiától. Emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság a rendszerváltás után eltörölte a németeket sújtó, hasonló törvényeket. „Nem kaptam választ arra, hogy ha a szlovák parlament meg tudta követni a németeket, miért nem tudta megkövetni a magyarokat?" - tájékoztatott Sólyom László. Hozzáfűzte: „Ez egy váratlan lépés volt, a kapcsolatok felívelő szakaszát, úgy látom, hogy megszakítja". Egy kérdés kapcsán az államfő azt mondta: tárgyalópartnerével tisztázták, szó sincs arról, hogy most bosszúállás és kölcsönös retorzió következne, azonban nem lehet szó nélkül hagyni a szlovák parlamenti határozatot. Az MTI kérdésére, hogy tapasztalt-e vagy kapott-e konkrét biztatást arra, hogy a későbbiekben tárgyalhatnak a Benes-dekrétumok kérdéséről, Sólyom László közölte: nem, meglátása szerint ugyanis a szlovák álláspont az, hogy nem akarnak a múlttal foglalkozni. Egy másik kérdés kapcsán Sólyom László elmondta: „mi felvetettünk egy megbékélési nyilatkozatot, amire egy pofon volt a válasz". Szili egyértelmű állásfoglalást vár A kollektív bűnösség elvével kapcsolatban egyértelmű állásfoglalást vár a Szlovák Nemzeti Tanács elnökétől a magyar Országgyűlés elnöke, aki az MTI-nek is eljuttatott pénteki levelében hangsúlyozta: ennek alapján tartja tervezhetőnek a szlovák-magyar kapcsolatok jövőjét. „A kialakult helyzetben kérem az Elnök urat, hogy tegye egyértelművé álláspontját a kollektív bűnösség szlovákiai magyarságra vetülő árnyékának eloszlatása érdekében. Az Elnök úr állásfoglalása alapján tartom tervezhetőnek kétoldalú kapcsolataink jövőjét" - fogalmazott Pavol Paskának címzett levelében Szili Katalin, aki sajnálatát fejezte ki, hogy a szlovák parlament elnöke nem tájékoztatta a tervezetről. Mint írta, nagy megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács csütörtökön elfogadta a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét kimondó határozatot. Mivel a dokumentum egyúttal a kollektív bűnösség elvének elutasítását is kinyilvánítja, a magyar házelnök reményét fejezte ki, hogy az egymásnak ellentmondó szemléletek közül a kollektív bűnösség elvének elutasítása jelenti a mérvadó értelmezést. Szili Katalin kifejtette: a magyar parlament pártjai, bizottságai és ő maga személyesen is mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok megszabaduljanak a múlt terheitől. Felidézte, hogy múlt pénteken a magyar parlament öt pártja közös nyilatkozatban egységesen és határozottan elutasította a kollektív bűnösség elvét. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ezek cáfolataként mégis elfogadásra kerülhetett egy olyan döntés, amely a mai Európa értékeivel és jogelveivel szöges ellenétben áll. A kollektív bűnösség jelentése és egész közösségek megbélyegzése ismét generációkban alakíthat ki téves képzetet a többség oldalán, és elmélyítheti a régi sebeket a kisebbségi közösségben" - hangsúlyozta levelében Szili Katalin. Az öt parlamenti párt EP képviselői is elítélik Az öt magyar parlamenti párt európai parlamenti képviselői - Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) - pénteken közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament előző napi döntését, amely a Benes-dekrétumokat politikailag megerősíti. (MTI)

Kapcsolódó cikkek

• Új jogfosztás? Pozsony megerősítheti a Benes-dekrétumokat
• Benes-dekrétumok: bajor bírálat Prágának
• Benes-dekrétumok megerősítése – EP-képviselők tiltakoznak

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.