Hírek : Mi történik az oroszok megszállta kaukázusi országban, Ingusföldön? |
Mi történik az oroszok megszállta kaukázusi országban, Ingusföldön?
2007.09.09. 16:04
2007.09.09. Gondola - Ingusföldön, ahol az utóbbi időben egyre inkább kiéleződik a helyzet, a hétvégén újabb gyilkosságokat követtek el ismeretlen tettesek: szombaton este az orosz belügyi erők állását támadták meg Malgobek városban, és egy katona életét vesztette, vasárnapra virradó éjszaka pedig Nazrany közelében, Szurhahi településen intéztek támadást egy rendőrőrs ellen, az első információk szerint több rendőr megsebesült. A támadásokat automata fegyverrel és gránátvetőkkel hajtották végre.
Vasárnapi közlés szerint két malgobeki támadót üldözőbe vettek, s amikor azok tüzet nyitottak, lelőtték őket. Szombaton is életét vesztette egy, a belügyi erők által őrizetbe vett merénylő: az ügyész szerint a szíve végzett a 37 éves férfival. Ingusföldön az utóbbi hetekben egymást követik az oroszok sérelmére elkövetett gyilkosságok. Július közepén egy orosz matematika-tanárnő és két gyermeke életét oltották ki; a temetésükön ismeretlenek pokolgépet robbantottak, hét ember megsérült. Augusztus végén Vera Dragancsuk helyi orosztanárnő férjét és két fiát gyilkolták meg, pénteken pedig háza előtt lelőtték a nazranyi vértranszfúziós állomás orosz főorvosnőjét. Nemrég 2000 fővel megnövelték az Ingusföldre vezényelt orosz belügyi erők létszámát. A merényletek elkövetőinek keresése közben többször előfordult, hogy az őrizetbe veendő gyanúsítottakat lelőtték a katonák. A Dragancsuk-család elleni merényletet követően a 21 éves Apti Dalakovot lőtték le az utcán, akiről később az ügyészség közölte, hogy számos merénylethez volt köze. Ugyanakkor Uszam Baszajev, a Memorial orosz jogvédő szervezet ingusföldi irodájának vezetője szerint nem tudni, hogy Dalakovnak valóban része volt-e a felsorolt akciókban. "A történteket sokan látták, s úgy véljük, lelövése ítélet nélküli kivégzés volt" - mondta az irodavezető. A minap Aszlambek Aszlahanov, Vlagyimir Putyin elnök tanácsadója kijelentette: a helyzet normalizálásához elsősorban a feszültség okainak felszámolására, azaz szociális és gazdasági intézkedésekre van szükség, s nem erő alkalmazására. Elismeréssel szólt a Moszkva-barát Murat Zjazikov elnök politikájáról, és rámutatott: a feszültség növekedéséhez nagy mértékben hozzájárul, hogy máig nem rendezték megfelelően az 1992-es ingus-oszét konfliktus következményeit: több mint 80 ezer Észak-Oszétiából érkezett ember ma is menekültként él Ingusföldön. Márpedig míg az ő sorsuk nem rendeződik, a feszültség nem fog csökkenni - vélekedett. Ugyanakkor Alekszandr Malasenko, a moszkvai Carnegie Központ politológusa arra mutatott rá, hogy Zjazikov hatalomra jutása különféle csoportok érdekeit sérti. Emellett Ingusföldön aktív a radikális muzulmán ellenzék, és nem zárható ki, hogy valamilyen módon együttműködik a politika bizonyos szereplőivel és a terroristákkal is - vélekedett.
(MTI)
|