Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára közölte: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a javaslatról, ha majd elkészül annak végleges változata.

Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar-magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták. A nemzetstratégiai törvény célja a kárpát-medencei magyarság egyetértését tükröző jövőkép és stratégiai választások megjelenítése a magyar állam különböző politikái tartalmának és hatásainak alakításában.

Állandó határon túli magyar képviseletet Budapesten

A dokumentum több konkrét intézkedést is javasol. Ilyen többek között az, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civilszféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. A gyors egyeztetést kívánó ügyek intézése érdekében pedig célszerű megvizsgálni a határon túli magyar közösségek állandó és intézményes budapesti képviseletének létrehozását.

A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbi irodájának létrehozása, és minden fontosabb magyar külképviselet egy beosztott diplomatájának munkaköri leírásában a nemzetpolitikai érdekérvényesítéssel kapcsolatos feladatok megjelenítése. Indokolt megvizsgálni egy a Magyarok Világszövetsége korábbi funkcióinál szélesebb skálán működő, köztestületi jogi státussal rendelkező átfogó, állandó képviseleti és kulturális világszervezet létrehozását, amelyet főleg a „nyugati" és egyéb, világszórványban élők szorgalmaznak.

Migrációs stratégia

A tervezet kitért arra, hogy a nemzetpolitikai érdekérvényesítés hitelessége és kiszámíthatósága érdekében az Országgyűlésnek ki kell dolgoznia egy dokumentum tervezetét, amely a magyar nemzet hosszú távú jövőképét tartalmazza, vagyis meghatározza azt az állapotot, amelynek megvalósulása a jelenlegi államhatárok fennállása mellett is megfelelő megoldást jelent a határon túli magyar közösségek kisebbségi léthelyzetéből eredő problémákra, és egyben kitér a kárpát-medencei magyarság migrációs stratégiájának a kérdésére. A dokumentumot a Magyar Állandó Értekezlet vagy másik, a magyar nemzetrészek legitimitását biztosító fórum fogadhatná el.

Szili Katalin az MTI-nek elmondta: az általa készített koncepció arra a feladatra vállalkozik, hogy megpróbál egy közös értékrendszert felmutatni a megosztottsággal terhelt magyar politikai valóságban, beazonosítani azokat az elveket és célokat, amelyeket a teljes magyar politikai élet oszt.

Az MTI azon kérdésére, hogy ez a javaslat mennyiben összeegyeztethető a kormány határon túli magyarokkal kapcsolatban kialakított politikájával, azt válaszolta: a KMKF ülésein a kormány képviselője is részt vesz, és nem kapott olyan jelzést, hogy a tervezet ellentétes lenne a kabinet szándékaival.

Gémesi: nem kellenek újabb intézmények

Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára az MTI-nek hangsúlyozta: a kormány nyitott arra, hogy tárgyaljon a végleges javaslatról. Két szempontban egyetért a házelnökkel: el kell kerülni a szimbolikus cselekmények csapdáját, másrészt, hogy a KMKF-nek és az Országgyűlésnek nem feladata végrehajtási utasításokat adni a kormány számára koncepcionális kérdésekben. Úgy látja: ha a parlamenti eszközöket is becsatornázzák a nemzetpolitika hatékonyabbá és sikeresebbé tételébe, az mindenképpen jó dolog.

A tervezettel kapcsolatban megjegyezte, semmilyen szempontból nem támogatnák a Magyar Állandó Értekezlet felélesztését, vagy egy ehhez hasonló intézmény létrehozását, hiszen a Máért utolsó üléseiből kiderült, hogy az intézményt belpolitikai célokra használták, de ezt nem a kormány tette.

Gémesi Ferenc kérdésesnek tartotta a brüsszeli lobbi iroda létrehozásának ötletét, illetve a magyarok világszervezetéhez hasonló szervezet létrehozását. Emlékeztetett arra, az MVSZ kiszolgáltatta magát egyéni és politikai céloknak, és nem garantálható, hogy ez nem történne meg újra egy hasonló szervezettel. A határon túli magyar szervezetek budapesti irodájának tervével kapcsolatban annyit mondott, nem tudja, ez milyen többletet adhatna akkor, amikor hetente-kéthetente egyeztet a kormány különböző szintű vezetőivel.

Álláspontja szerint nem azon kellene gondolkodni, hogy újabb és újabb intézmények jöjjenek létre, hanem például azon, hogy a határon túli magyarok szervezetei hogyan kapcsolódhatnak be a regionális fejlesztési tanácsokba.

Szabadság
http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/lap.php?datum=20070903#E14E7