Mindössze 15 kilométer és egy országhatár választja el a Békés megyei Battonyától a 13 ezer lelkes Pécskát. A városi címmel csupán három éve büszkélkedő romániai település nagy fába vágta a fejszéjét: külföldi befektetők bevonásával olyan ipari parkot alakított ki, amelybe kimondottan Magyarországról várnak munkásokat. A sajátos elképzelés oka, hogy míg a Parciumot komoly munkaerőhiány sújtja, Battonyán például - és ez a Viharsarokban egyáltalán nem megy ritkaságszámba - a munkaképesek több mint 20 százaléka nem talál magának rendes és rendszeres elfoglaltságot.
Ez év tavaszán az egyik potenciális pécskai „telepes” - az olasz befektetők által alapított, autókarosszériákban utazó Silmet Romania SRL - verbuválni is kezdte Battonyán a műszaki végzettséggel rendelkezőket. „Nagy szervezés folyt, de mivel nincs konkrét munkaügyi megállapodás a két ország között, az elképzelés dugába dőlt” - közölte a Figyelővel Karsai József polgármester. Dacára annak, hogy a közel félszáz érdeklődőből 15-öt kiválasztottak, március óta nincs fejlemény az ügyben.
Munka, erő, viszonyok
Antal Péter, Pécska alpolgármestere szerint előrelépés azért sem történhetett, mert bár az ipari parkban szeptember elején nyitja meg kapuit az első üzem, a Silmet csak jövőre indítja be a munkát. Az olasz érdekeltségű vállalkozás még a gyártócsarnokot sem építette fel. Azt a román település alpolgármestere sem tagadja, hogy a munkaerő-piaci gyakorlat meglehetősen nehézkes és hosszadalmas. Ám hiába a bukaresti hatóságok kvázi ellenállása, a befektetőket az olcsó munkaerő, a kézben tartott infláció, a villámléptű román gazdaság éppúgy vonzza, mint az - egyelőre alacsony - ingatlanárak. Egy zöldmezős beruházás területének négyzetméteréhez akár 10 euróért is hozzá lehet jutni, bár a frekventáltabb részeken már a 40-50 eurós ár sem ritka. Szintén csábítóak a barátságos közterhek.
Mindezek ismeretében a befektetők még arra is hajlandók, hogy a magyar dolgozóknak kifizessék a kötelező 400 eurós minimálbért, miközben ugyanennek a mértéke a román állampolgárokra vonatkozóan 150 euró. Ez is jóval magasabb persze, mint pár éve, elvégre Arad, Temesvár vagy Nagyvárad olyan léptékben fejlődik, hogy csak az nem dolgozik, aki nem akar.
És bár Romániában a június végére éves szinten 1,2 százalékponttal, 4 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta, keleti szomszédunk belsőbb vidékein rosszabb a helyzet, lényegesen kevesebb a munkahelyteremtő külföldi beruházás. A befektetők egyelőre nem vállalkoznak arra, hogy „mélyebbre” menjenek, főként a messze nem első osztályú helyi infrastruktúra miatt.
Az autópálya hiánya például megsokszorozza a valós távolságokat, nem véletlenül szentel a román kormány fokozott figyelmet a közlekedési és egyéb infrastrukturális beruházásoknak. Addig is megpróbálják akár adminisztratív eszközökkel is beljebb csalogatni a tőkét, noha a határ menti érdekek mást diktálnának, ott inkább speciális, a munkaerő-áramlást megkönnyítő helyi szabályozást szeretnének.
Vonz a strand
A pécskai alpolgármester biztos benne, hogy a helyi ipari parkban sokan fognak dolgozni a határon túlról. Míg betanított munkást még csak-csak találni helyben is, szakképzett munkaerő már kizárólag Magyarországról érkezhet. Eközben Battonyán már máson törik a fejüket: a Mollal közösen helyi energiatermelési rendszer létrehozásában gondolkodnak. A csökkentett metántartalmú földgázra alapozott szisztéma próbaüzeme hamarosan elkezdődhet, s optimista becslések szerint akár a jövő évben élesben is működhet a rendszer - mondjuk egy ipari park „szíveként”. Horváth László polgármester szerint a hivatalos árnál legalább 40 százalékkal olcsóbb energia talán még a könnyen mobilizálható munkaerőnél is vonzóbb lehet a külföldi befektetők szemében. Battonyán amúgy is lényegesen jobbak - legalábbis egyelőre - az infrastrukturális adottságok, mint a határ túloldalán, nem beszélve a városi termál strandfürdőről.
Mindezt sok aradi lakos is felfedezte, mint ahogyan azt is, hogy romániai munkahelyük könnyebben közelíthető meg Battonyáról, mint a megyeszékhely egyik-másik kieső városrészéből, például Újaradról. „Öt éve még a diliházat javasoltam volna annak, aki azt állítja, bő két év alatt több mint 200 házas aradi kolónia alakul ki nálunk” - közli Karsai József polgármester.
Pedig a helyzet az, hogy Battonyán, ahol pár éve még minden ötödik háztól szabadulni akartak, most kiadó albérletet is csak elvétve találni, nemhogy eladó házat. A sajátos gyarmatosítás egyelőre inkább gondot okoz a városnak: a friss tulajdonukat átmeneti tartózkodási helyként megjelölők ugyanis könnyedén kibújnak a kommunális díjak megfizetése alól, de a polgármester olyanról sem tud, aki vállalkozását battonyai címre jelentette volna be, azaz iparűzési adót róna le. „Miután főként azok vesznek házat, akik panellakásból jönnek, nem nagyon törődnek azzal, hogyan néz ki a portájuk” - teszi hozzá a településmenedzser. Több heti nyomozás kideríteni, kié is az ingatlan, a tulajdonost megtalálni pedig végképp reménytelen, ezért például parlagfű-szennyezés esetén sem lehet eljárni ellenük. Karsai József becslései szerint mindez éves szinten 10-12 millió forintos veszteséget okoz a magyarok mellett romák, románok és szerbek lakta Battonyának.
Ezért is fűz nagy reményeket a polgármester a testvérvárossal, Pécskával közös tervekhez. A foglalkoztatási helyzet javítása mellett közös, uniós égisz alatt zajló mezőgazdasági projektben is érdekeltek, a távlati tervek között szerepel továbbá a megszűnt vasúti összeköttetés felélesztése. Ami ugyanúgy Battonya virágkorának letűnt emléke: az ezernyolcszázas évek második felében még 14 ezres mezőváros akkoriban is Arad és környékének közelségét élvezte. A település csillaga a Párizs környéki békeszerződéseket követő határvágással leáldozott, s azóta a város teljesen a perifériára szorult. Jelenleg úgy tűnik, jövőjének záloga a monarchia feltámasztása - legalábbis gazdasági értelemben. Erre az Európai Unió keretein belül meg is van minden esély.
Forrás: fn.hu
A szerk. megjegyzése: tessék, itt egy újabb helyzet a nemzetiségi viszonyok visszaállítására (hosszú távon nézve, ha sok magyar megy át dolgozni, akkor ott is marad).
A cikkben nyugat-románia és hasonló szófordulatok Parciumra lettek változtatva.
AJÁNLOM AZ OLDALT
2007.09.02. FN - Mivel Parciumban már nincs szabad munkaerő, tárt karokkal várják a szakképzett magyar vendégmunkásokat. Az ottani alacsonyabb adóterhek és költségek miatt az sem számít, hogy az ittenieknek magasabb bért kell fizetni.
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum