Kétségtelen tény, Közép- és Kis-Ázsia legkülönfélébb törzsei, népcsoportjai táplálnak különös és erős rokonságtudatot a „nyugatra szakadt” magyarsággal, Kazakisztánban például úgyszólván mindenütt – ebben a madjar törzs tagjai nem egyedülállók. Ennek nyilvánvaló oka a közös sztyeppi múlt, az együttélés hagyománya közös nagy birodalmakban; kevésbé megfogható oka a nomád emlékezetben és szolidaritásban rejlik. [No, meg a rokonságban...-szerk.]
A madjar (madijar, ejtsd: magyjar [madzsar - szerk.]) törzsi név önmagában még nem szolgáltathatna bizonyítékot arra, hogy hajdanán egymás részei lehettünk, bár a rokonság vallói meg vannak győződve arról, hogy az akusztikai hasonlóság többnyire sokkal mélyebb párhuzamokat is takarhat. Persze akad olyan feltételezés is, hogy az egyezés puszta véletlen, hiszen például a kazakisztáni albánoknak vagy a dagesztáni avaroknak sincs semmi közük a dél-európai albánokhoz vagy a frankok által szétzúzott avarsághoz. [Már miért ne lehetne? Az avarok is az ázsiai pusztákból érkeztek a Kárpát-medencébe. A legtöbb tudós szerint (hazaiak és nemzetköziek egyaránt) azonosak azzal a kínaiak által zsuanzsuannak nevezett néppel, akik a IV-VI században Belső-Ázsia urai voltak. Vannak olyanok is (jóval kevesebben), akik az albánokat az  Al Bánságban túlélő hunok leszármazottainak tartják. (ugyanők szerint a Atilla birodalmát bánságokra (közigazgatási egység) osztotta fel, így érthetővé válhat az Al Bánság elnevezés, hisz a Hun Birodalom alsó vidéke volt ez a táj.) De ennek valószínűsége több, mint kétséges, mivel az albánok magukat shqiptarë-nak hívják, ráadásul régi magyar (akik hunok volnánk..) elnevezésük: orbonászok, arnauták, arnótok, szkipetárok. -szerk.] Németh Gyula neves huszadik századi turkológus feltételezése az volt, hogy a „magyarra” emlékeztető népnév a XIII. században, a tatárjárás után keletkezhetett a keleti világban: Batu kán testvére, Sejbani kán tizenegyedik fia, az esetleg a magyarországi győzelmek emlékére Madzsarnak hívott herceg után neveztek el területet az Arany Horda földjén. Míg Ligeti Lajos szerint a XIII. századi és későbbi közép-ázsiai „madzsar” etnikai névnek, mely a „magyar, megyer” szóból származik, köze lehet a keleti magyarsághoz.
A magyarok emlékezetét őrző keleti helységnevekből sincs kevés: többek között magyar és brit utazók emlékeznek meg egy Madzsar nevű város romjairól a Kaukázusban, amelyet a néphagyomány a magyarokhoz köt, és amely igen merész képzettársításokra is ragadtatott sokakat. [Valószínűleg a Kaukázusban maradt/oda vándorolt szavárd magyarokról van szó, ők identitásukat és nyelvüket Azerbajdzsánban a XIX.-XX. század fordulójáig őrizték. -szerk.] Munkácsi Bernát 1916-os tanulmányában megjegyzi, hogy a Volga vidékén előfordul a Mozsarovka, Mozsarovó, illetve Madjar településnév votják környezetben. Legalább 15–20 helynévről van szó. S egy távolabbi (közelebbi) példa: „Vonultak a magyarok Kijev mellett a hegyen keresztül, amelyet ma magyarnak nevezünk” – áll a 898. évet leíró orosz Nyesztor-őskrónikában. Ami mélyen elgondolkodtató: Róna-Tas András részletesen szól az 1986-ban Csisztopol temetőjében felfedezett arab feliratról egy 1311-ben elhunyt Izmail nevezetű, muzulmán vallású férfi sírkövén, akinek apját Madzsar Radzsabnak hívták. E követ a mongol invázió során szétszóródott keleti magyarság Káma menti jelenlétének bizonyítékaként tartják számon. [A Magna Hungáriai magyarok, akiket Juliánus megtalált -szerk.]
Hab a tortán: Északnyugat-Mongóliában és Nepálban „mazsarok”, illetve „magarok” [madzsarok -szerk.] élnek. Ám mielőtt a mi szemünk előtt is megjelennének a XIX. századi romantikus utazók víziói a színmagyar Ázsiáról, érdemes emlékeztetni arra, hogy a középkori források gyakran kapcsoltak más népneveket a magyarokhoz, amilyen például a hun, az avar, a türk vagy a baskír. [Talán azért teszik, mert rokonok is voltunk... -szerk.]Bár ezen összefüggések további kutatásokat kívánnak, a formállogika szabálya szerint felmerülhet az is, miért ne kapcsolhatták volna más, velünk valahol, valamikor együtt élő töredéknépekhez a magyarok nevét…
Akik vitatják a kazakisztáni madjar törzs rokonságát, úgy vélekednek, nevük a Muhammadjar, azaz a „Mohamed barátja”, tehát igazhitű kifejezés rövidítéséből származik. Benkő Mihály ezt cáfolja, arra hivatkozva, hogy egy 1999-es kazak értelmező szótárban a madiar szó jelentése: „Korábban így nevezték a magyarokat”; a mazsaré: „Így nevezték a magyarokat az Arany Horda idején.” Csakhogy ma Kazakisztánban leginkább az orosz nyelvből származó „vengrijt” és „Vengriját” használják ránk, illetve hazánkra – csak ritkábban a Mazsarsztánt. [Mivel Kazakisztán lakosságának kb. 45%-a orosz, és az országnak az orosz hivatalos nyelve is, ráadásul -mint a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokban, itt is- a hivatalokban (a kazak helyett!) az oroszt használják. No, és, bár saját pénzük, mégis a rubelt használják (szintén egész Közép-Ázsiára igaz). És az sem elhallgatandó tény, hogy Közép-Ázsia -így Kazakisztán is- több, mint 200 éve orosz megszállás alatt áll(t).]

a szerkesztő megjegyzése: Biztos feltűnt, hogy a Kazakisztán szót használtam, az atlaszokban (stb.) fellelhető Kazahsztán helyett. Ennek oka: Kazakisztán neve oroszul: Kazahsztán.

(Magyar Nemzet-Felvidék.Ma-Nemzetidal.gportal.hu)

Hozzászólni ITT, a Fórumban lehet

Kapcsolódó cikkek: