A mohácsi vész – 1526. augusztus 29-én kora délután a Magyar Királyság mintegy 25 ezer főnyi hadserege a mohácsi csatamezőn megsemmisítő vere­séget szenvedett I. Nagy Szulejmán szultán (1520–1566) 75-80 ezer főnyi oszmán-török csapataitól. A csupán másfél órán át tartó ütközetben a magyar sereg szinte teljes gyalogsága mellett a politikai–katonai elit jelentős része (hat főpap és egy tucatnyi báró) veszett el, miközben menekülése során az ifjú magyar király, II. Lajos (1516–1526) a megáradt Csele-patakba fulladt. A csatavesztés következményei valódi fordulópontot hoztak Magyarország, sőt egész Közép-Európa történelmében. Elkezdődött a török uralom Magyar­országon, amely Szapolyai János (1526–1540) és I. Habsburg Ferdinánd (1526–1564) magyar királlyá választásával polgárháborúval párosult. Az utóbbi trónra kerülése azonban lehetőséget teremtett arra, hogy Magyarország három részre szakadása, két világbirodalom (az Oszmán és a Habsburg) frontvidékévé válása és ezzel járó másfél évszázados pusztulása ellenére is az európai keresztény kultúrkör része maradhasson. Moháccsal azonban a Magyar Királyság korábbi lokális nagyhatalmi szerepe örökre elveszett, és egy új birodalom, a Duna menti Habsburg Monarchia része, bár igen fontos és meghatározó része lett. A mohácsi csata esztendeje I. Ferdinánd cseh királlyá választásának köszönhetően ugyanakkor egyúttal az »Osztrák Ház« irányította új közép-európai nagyhatalom születési évének is tekinthető. Összeállította: Pálffy Géza Utolsó frissítés: 2004. szeptember 13. © 2004 MTA     Forrás: Magyar Virtuális Enciklopédia       nemzetidal.gportal.hu megjegyzés: A hatalmas pusztítás nem csak a kultúra terén nyilvánult meg,hanem magyar emberéletben olyan veszteségek érték a nemzetet, amely teljes magyarlakta területek eltűnésével járt a későbbi betelepítések és betelepülők révén és a magyarság lélekszáma a királyság területén arányaiban jelentősen lecsökkent. Ezt a veszteséget mind a mai napig nem tudtuk kiheverni, a trianoni tragédia is összefüggésbe hozható  ezzel a ténnyel. A mohácsi vész óta önállóságunk szinte sohasem volt teljes. Hol Kelet, hol Nyugat érdekszférájába keveredtünk, és ez a kiszolgáltatottság a globalizáció korszakában egyre fojtogatóbbá vált. A 20. század tragédiái, melyek a magyarságot is széjjeltörték, majd a II. világháború után a szovjet világbirodalom által ránk kényszerített gyarmati iga köetkezményeit még ma is érezzük a bőrünkön. A nemzettudat rombolása, az ateizmus, kozmopolitizmus a közgondolkodásban elérte azt a szintet,amely már a magyarság,mint nemzet tejes eltűnésével fenyeget. A nemzettudat már olyan szinten van, hogy a mohácsi veszteségről a Kárpát-medencében élő utódok már meg sem emlékeznek ( tisztelet azoknak a keveseknek, akik kivételek ez alól).

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.