A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöki tisztségét is betöltő miniszterelnök Mircea Geoanã, a román Szociáldemokrata Párt elnökének budapesti látogatása alkalmából, közös sajtótájékoztatón mutatott rá az autonómiatörekvések esetleges veszélyére, ezáltal mintegy azonosulva a kisebbik magyarországi kormánypárt vezetőjének álláspontjával.

Mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) elnöke az Új Magyar Szó napilapnak úgy nyilatkozott: az erdélyi magyarság számára az autonómia és a kollektív jogok nem igazán időszerűek. A Geoanával folytatott pénteki megbeszélést követően Gyurcsány Ferenc a székelyföldi önrendelkezési törekvésekről nyilatkozva úgy fogalmazott: az anyaországi kormány a minél szélesebb egyéni és közösségi autonómia pártján áll, de ezt össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy sokak számára „az elszakadási törekvések előszobáját jelenti” a közösségi autonómiatörekvés.(szerkesztői megjegyzés:A valóságban a legtöbb autonómia erőteljes anyaországi segítséggel jöhetett csak létre, lásd csupán az Olaszországban területi és gazdasági autonómiát élvező dél-tiroli németeket. Akiket Ausztria mindvégig keményen és nyíltan támogatott, pénzelt, és tárgyalófélként vett rész a Dél-Tirol önrendelkezését kimondó szerződéshez vezető folyamatban stb.)

Gyurcsány kijelentette: ha Magyarországról támogatnak határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiatörekvéseket, akkor az annak nem használ, hanem árt.
„Ez egy ország számára már egy szomszédos állam politikai igényeként értelmezhető. Óvok mindenkit attól, hogy úgy egyszerűsítse le ezt a kérdést: támogat-e egy autonómiatörekvést, vagy nem” – hangsúlyozta a szocialista politikus. Hozzátette: az RMDSZ politikáját általában támogatja, de nem akar tanácsokat osztogatni a romániai magyar érdekképviseletnek. Gyurcsány kijelentése előtt néhány nappal különben Nyakó István, az MSZP szóvivője még úgy nyilatkozott: a határon túli magyaroknak kell eldönteniük, hogy autonómiát kérnek-e, és őket is megillet minden olyan jog, amely más népeket Európában.

A magyar kormányfő nyilatkozata az anyaországban egyelőre komolyabb ellenzéki reakció nélkül maradt, ellentétben a Kóka János által elmondottakkal. A Kereszténydemokrata Néppárt tegnap vehemensen támadta az SZDSZ elnökének kijelentéseit, felszólítva Gyurcsány Ferencet, a kormány tagjait, a szabad demokrata politikusokat, hogy határolódjanak el ettől. „Kóka János segítette azokat a romániai nacionalista, soviniszta politikai tényezőket, amelyek minden módszerrel megpróbálják megakadályozni a magyarság jogos igényeinek érvényesítését” – jelentette ki Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselője.

Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Kóka János és Gyurcsány Ferenc kijelentései kapcsán a Krónikának elmondta, nyolcvan éve alig volt olyan állítás, amely jobban bizonyítaná: a magyarországi hivatalos vezetés mennyire hozzá nem értő módon kezeli a határon túli magyarság problémáit.

„Mindkét politikus nyilatkozata minősíthetetlen, káros és rossz, ráadásul tudatlanságról és rosszindulatról árulkodik” – vélekedett Marosvásárhely volt polgármestere. Fodor szerint riasztóan negatív hozzáállást sugall a magyar kormány képviselőinek az erdélyi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos álláspontja, ugyanakkor sajnálatos, hogy a politikusok nincsenek tisztában, nem ismerik a valódi teendőket.

„A magyarországi vezetés tévedése ezennel letagadhatatlan történelmi ténnyé vált. Elszomorító, hogy éppen az ellenkezőjét cselekszik annak, amit a brüsszeli elöljárók is ajánlanak: azaz, hogy pontosan ezek az autonómiaformák oldanák meg a feszültségeket bizonyos országokban” – tette hozzá az SZNT elnöke. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke úgy vélekedett: a 2004. december 5-én a kettős állampolgárság tárgyában rendezett népszavazás során kifejtett állásfoglalás során kifejtett álláspont után nem meglepő, hogy Kóka János és Gyurcsány Ferenc az autonómia ellen foglal állást. Szilágyi úgy véli, mindez az erdélyi magyarság megmaradásáért meghirdetett program feladásaként minősíthető.

„Az autonómia az EMNT és az erdélyi magyarság számára az európai modernség megvalósulását jelentené Romániában. Az anyaországi vezetés ezzel tulajdonképpen az Európai Unióban bevált mintákat tagadja meg. Kár, hogy nem lehet elmagyarázni a jelenlegi szocialista-liberális kormány tagjainak, hogy ne a romániai utód- és testvérpárt kéréseire hallgassanak, hanem – mint ahogy azt Ausztria tette a dél-tiroli német ajkú kisebbség esetében – védőhatalomként lépjen fel az erdélyi magyarság érdekében. Sajnálatos és elítélendő, hogy a magyar kormány fontosabbnak tartja a határon átívelő szocialista kapcsolatokat, mint a magyar–magyar viszonyt” – vélekedett a Krónikának Szilágyi Zsolt.

Szerinte a jelenlegi helyzet kialakulásához hozzájárult az az erdélyi politika is, amely nem kérte és kéri hangsúlyosan a magyar kormány támogatását az alapvető kisebbségi törekvésekben. Az EMNT alelnöke sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ-nek nincs hatékony álláspontja a mindenkori anyaországi kormány támogatását illetően, amit tetéz a magyar kormány berkeiben uralkodó, az erdélyi politikai helyzettel kapcsolatos káosz és zavartság.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mindenképpen pozitívnak értékelte, hogy a Geoanã–Gyurcsány találkozón kisebbségi jogokról, autonómiáról szó esett, illetve mindketten reagáltak az ehhez kapcsolódó kérdésre. Ami a magyar miniszterelnök álláspontját illeti, Markó fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ álláspontját az autonómia kérdésében mérvadónak tartják. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: elvárják, hogy a magyar kabinet támogassa az RMDSZ törekvéseit.

Nagy B. István
www.kronika.ro  

Forrás: Erdély Ma: Gyurcsány nem autonómiapárti

Megjegyzés: Gyurcsány, amit lehet mindent elárul, az állampolgárság után, most az autonómia ügyét, mint összmagyar ügyet árulta el a számára és kormánya számára fontos "jószomszédi" kapcsolatok ápolása érdekében.

Az, hogy mi a fontos az összmagyarság és nem az MSZP számára, abszolút nem számít vagy annyira a magyarság sorsa iránt érzéketlen és perspektíva nélküli a posztkommunista látásmód, hogy fel sem fogják a súlyát és következményeit "ballépéseiknek".

nemzetidal.gportal.hu szerk.

Kóka az elcsatolt területeken folyó asszimiláció mellett: "nem időszerű az autonómia"		2007.08.23. 11:34
2007.08.22.kuruc.info,MTI nyomán. Néhány évvel ezelőtt valóban az autonómia és a kollektív jogok lehettek a legfontosabb kérdések, Románia és Magyarország európai uniós tagsága után azonban ezek nem igazán időszerűek - jelentette ki Kóka János, a magyarfóbiás Szabad Demokrata Szövetség (SZDSZ) elnöke az RMDSZ két pártlapjának: az Új Magyar Szónak és az Erdélyi Riportnak. Tovább >>   Gyurcsány nyíltan a magyar autonómia ellen fordult  EMI-közlemény kuruc.info nyomán 2007.08.27.  Gyurcsány Ferenc nyíltan állást foglalt az erdélyi magyarság önrendelkezési szándékai ellen mivel szerinte ezt elszakadási törekvésként értékelhetik a szomszédos országok. Ennek az ügynek a magyarországi hátszél inkább árt - uszított ismét a magyarság ellen, hírhedt vadrománokat megszégyenítő kijelentéssel. A fiatalon meggazdagodott Kóka János SZDSZ-es pártelnök után Gyurcsány is kihátrált a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek támogatása mögül, igaz, eddig is csak szavakban támogatta. A Magyar Hírlap kérdésére, hogy a magyar szocialisták támogatják-e az erdélyi magyarság önrendelkezési terveit, Gyurcsány – Mircea Geoana román szociáldemokrata pártelnökkel tartott budapesti sajtótájékoztatóján – azt mondta, ő a minél szélesebb autonómiákat pártolja ugyan, de "a közösségi autonómia iránti törekvések ebben a régióban az elszakadási törekvések előszobáját jelenthetik". Ezt azzal magyarázta , hogy "magyarként, Magyarországon ebben a kérdésben nagyon könnyű állást foglalni. Bennünk nincsenek meg ugyanis azok a történelmi-társadalmi-politikai görcsök és félelmek, amelyek a térség történelméből fakadóan más országokban léteznek." Az elmúlt héten Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke mondta azt két erdélyi lapban is megjelent interjújában, hogy az autonómiatörekvések ma már nem időszerűek, mivel Magyarország és Románia egyaránt az Európai Unió tagja. Gyurcsány azt is kijelentette, hogy "ha Magyarországról támogatnak határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiaigényeket, e törekvéseknek az nem használ, inkább árt". Azzal érvelt, hogy ilyenformán felerősödnének a vélekedések, miszerint az ügyben nem a kisebbségek törekvései jutnak kifejeződésre, hanem egy szomszédos állam követelései. "Ezért én ebben az ügyben a bölcsességet tartom vezérelvnek" – fűzte hozzá. (Kuruc.info kommentár: A valóságban a legtöbb autonómia erőteljes anyaországi segítséggel jöhetett csak létre, lásd csupán az Olaszországban területi és gazdasági autonómiát élvező dél-tiroli németeket. Akiket Ausztria mindvégig keményen és nyíltan támogatott, pénzelt, és tárgyalófélként vett rész a Dél-Tirol önrendelkezését kimondó szerződéshez vezető folyamatban stb.) A Fidesz reakciója: "Azt hittük, hogy Kóka János autonómiaellenes kijelentései különböznek a kormány álláspontjától, bár ez nem jelenti azt, hogy ne ért volna bennünket aggódva és értetlenül" – reagált a történtekre a Fidesz külügyi kabinetjét vezető Németh Zsolt. Szerinte az a tény, hogy Gyurcsány is hasonló szellemben szólalt meg, azt jelenti: fordulat következett be a kabinet hozzáállásában. "Kóka most azt vetítette elő, hogy a kormány szakít azzal az eddigi álláspontjával, hogy a határon túli magyarok kérdéseiben a vezetőiknek az igazát tartja mérvadónak. Ezt igazolta most Gyurcsány Ferenc is, amikor azt mondta, hogy nem taktikus az autonómiatörekvések támogatása. Pedig meggyőződésem – fűzte hozzá Németh Zsolt –, hogy Magyarországnak alkotmányos kötelessége a határon túliak ügyeit támogatni, már csak azért is, mert az ő célkitűzéseik eredményességének fontos előfeltétele, hogy maguk mögött tudhassák az anyaország feltétlen támogatását. Felszólítjuk ezért a kormányt, vizsgálja felül álláspontját, s feltétlenül kötelezze el magát az autonómia mellett. Jól látható ugyanis, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megszüntetése milyen problémákhoz vezethet." Tavaly máshogy gondolta Gyurcsány Ferenc 2006. május 30-án Budapesten: "A kormány támogatja az Európai Unió kisebbségi dimenziójának erősítését, és törekedni fog arra, hogy a kisebbségi politikában az egyéni emberi jogi megközelítés mellett a kollektív jogok szemlélete is tért nyerjen. Ezen folyamatokat erősítő törekvésként támogatja a határon túli magyarság autonómiaigényeit, az európai elvekkel és gyakorlattal összhangban, és az érintett ország demokratikus politikai erőivel szövetségben." (miniszterelnok.hu) (Kristály Lehel - Magyar Hírlap nyomán) Közlemény Kóka János és Gyurcsány Ferenc autonómiaellenes megnyilatkozásai tárgyában Nem nagy meglepetéssel, ám annál komolyabb aggodalommal vettük tudomásul a magyarországi politikai identitásválság újabb jelét, melyről Kóka János pártelnök és Gyurcsány Ferenc kormányfő és pártelnök legutóbbi megnyilatkozásai tesznek tanúbizonyságot. Kijelentésük mérföldkő a politikai képviseletet kisajátító kárpát-medencei magyar politikai erők önfeladási folyamatában, hiszen vezető magyar politikusok első alkalommal vetemedtek arra, hogy kétségbe vonják az elszakított területeken élő magyarság egyetlen túlélési eszközének, az autonómiának a szükségességét, illetve kormányfői szinten megtagadják a kivívásához szükséges segítséget. Attól tartunk, nem véletlen elszólásokról van szó, hanem a 87 éve meghúzott határokon kívül rekedt magyarok cserbenhagyásának a kinyilatkoztatásáról, s e kijelentések az ezirányú szemléletváltást tudatják. Megnyilvánulásukat a kormánypártok december 5. előtti és október 23-ai saját nemzetükre való rárontás egyértelmű folyományaként értékeljük, szomorúan állapítva meg, hogy ennyire sem érintette meg e két politikust augusztus 20-ának üzenete. Megállapítjuk: maradéktalanul kimeríti a nemzetárulás fogalmát az, hogy Gyurcsány Ferenc nemcsak ráerősít Kóka János szavaira, hanem azt az erdélyi magyarságot elnyomó román politikum jelenlétében teszi, képessé bizonyulva túlszárnyalni az erdélyi magyarság Medgyessy Péter általi arcul köpését is. Míg ugyanis elődje bukaresti román és magyarul beszélő politikusokkal Erdély elcsatolását nyugtázta koccintással annak évfordulóján, az ország jelenlegi illegitim miniszterelnöke gyakorlatilag szabad utat enged – a szerb és a szlovák után – a román nemzetpolitikának is a jogfosztottság állapotának további fenntartására. Felhívjuk a figyelmüket, hogy az anyaország hathatós segítsége nélkül a lehetetlen határát súrolja az elcsatolt területeken élő magyarság által elérni kívánt belső önrendelkezés kivívásának lehetősége, ezt számos példa bizonyítja. Emlékeztetjük ugyanakkor, hogy alkotmányba foglalt kötelességüknek valamint pártprogramjaiknak és több tucatnyi a mostani megnyilatkozásuknak ellentmondó ígéretüknek nem tesznek eleget, amennyiben kijelentéseik a közeljövő politikai lépéseit (illetve azok hiányát) vetítik előre. Felszólítjuk a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége vezetőségét, szakítson a hosszabb távon a külhoni magyarság vesztét okozó politizálással, az általuk alkotott kormány pedig vállaljon védőhatalmi státust és minden eszközzel segítse a délvidéki, felvidéki és erdélyi magyarság autonómiaküzdelmét, hogy Magyarország és a magyar nemzet valóban erős közösséget alkothasson, egyáltalán: megmaradhasson. Felszólítjuk továbbá a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy amennyiben valóban az erdélyi magyarság háromszintű autonómiájáért küzd, kérje számon a hozzá közel álló politikai erők megnyilatkozásait és hasonlóképpen szólítsa fel őket autonómiatörekvéseink hangsúlyos támogatására. Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöksége nevében Soós Sándor elnök Bagoly Zsolt alelnök Kelt 2007. augusztus havának 27. napján Kolozsvárott Előzmények: „Néhány évvel ezelőtt valóban az autonómia és a kollektív jogok lehettek a legfontosabb kérdések, Románia és Magyarország európai uniós tagsága után azonban ezek nem igazán időszerűek – jelentette ki Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) elnöke.” (MTI) A miniszterelnök arról is beszélt, hogy amennyiben Magyarországról támogatnak határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiatörekvéseket, akkor az annak nem használ, hanem árt. Hozzátette: ez egy ország számára már egy szomszédos állam politikai igényeként értelmezhető. (Háromszék, 2007. augusztus 25.) (www.emi.erdely.ma)

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.