Hírek : Nincs magyar felsőoktatási politika Erdélyben |
Nincs magyar felsőoktatási politika Erdélyben
2007.08.16. 20:46
Erdély Ma, 2007. augusztus 16. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) folytatja a harcot az önálló magyar karok létrehozásáért a kolozsvári Babeş—Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pedig közeli céljai között legfontosabbnak tartja a meglévő szakok akkreditációját. Ezt a BKB két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel, illetve a Sapientia rektorhelyettese, Szép Sándor hangsúlyozta a gyergyószentmiklósi EMI-táborban. Az önálló állami magyar egyetem létrehozásának esélyei és gáncsai 2007-ben témájú kerekasztal-beszélgetésen.
Kovács Lehel vázolta azt az utat, amelyet a BKB 2005 szeptemberétől bejárt a magyar karok létrehozása és a magyar feliratok elhelyezése ügyében, amelynek főbb állomásai voltak a többrendbeli brüsszeli és strasbourgi tájékoztatók, tüntetéslánc több erdélyi városban, az aláírásgyűjtések, az egyetem magyar tantestületének megkérdezése az ügyben, kisebbségi felsőoktatási konferencia megszervezése, a román és magyar kormány tájékoztatása a valós helyzetről, különböző nemzetközi fórumok megkeresése, bécsi sajtótájékoztató, végül a be nem tartott egyetemi határozatok számonkérése után a megtorlással járó táblaakció, amikor Hantz Péter magyar nyelvű feliratokat helyezett el az egyetem három épületében, amelyeket azonnal eltávolított a vezetőség. A román hírszerzés szerint egy lehetséges magyar állami egyetem nemzetbiztonsági kockázati tényező lenne — kezdte az akadályok, gáncsoskodások felsorolását Hantz Péter. Szerinte a román hatalom nem kívánja, hogy egy erős, felelős magyar értelmiségi réteg alakuljon ki a szorgalmazott önálló magyar egyetem kötelékében, attól is tartanak, hogy ezáltal a magyar közösség anyagi javakhoz jut, és netán növekszik komfortérzete, nem lehet majd ellenőrzés alatt tartani, és emiatt azt a diverziós érvet is felhozzák az egyetem létesítése ellen, hogy nincs elegendő tanár, tehát nem lehetne biztosítani a minőségi oktatást. Ha nincs egyetem, nincs, ahová tanárokat alkalmazni — szögezte le Hantz Péter. A BKB alelnöke ismertette azt a folyamatot, ahogyan szervezete munkáját az egyetem vezetősége hitelteleníti külföldön, és valótlanul azt hirdeti, hogy a BBTE-n a multikulturalitás minden feltételét teljesítik. Hantz Péter szerint manipulált felmérések, nem reprezentatív riportok látnak napvilágot, a szakmai lejáratás, megfélemlítés, a kollektív véleménynyilvánítás megakadályozása eszközeivel gáncsoskodnak a BKB törekvései ellen, olyan magyar vezetőket látnak szívesen az egyetem vezetésében, akik együttműködnek ebben az akadályoztatásban. De még a magyar tanárok között is van olyan, aki azt kérdezi, mennyivel lesz több a fizetése, ha megalakulnak a magyar karok — mondta a táblaakció miatt Kovács Lehellel együtt elbocsátott egyetemi tanár. Közel tizenháromezer hallgató tanul magyarul hazai egyetemeken, ami abszolút számban soknak tűnhet, de a magyar lakossághoz, illetve a magyar hallgatók arányához képest nagyon alacsony. A 6,6 százalékos romániai magyar kisebbség csupán 4,4 százalékban van jelen az egyetemeken, de csak 1,6 százalék a magyarul tanuló hallgatók aránya. A középfokú oktatásban tapasztalt diáklétszám-csökkenés fényében, valamint a folyamatos elvándorlásnak köszönhetően vajon milyen mutatók lesznek 2025-ben? — tette fel a kérdést Szép Sándor. A Sapientia rektorhelyettese szerint Erdélyben mindmáig nem alakult ki egy egységes felsőoktatási politika, ami nélkül a többséget nem lehet meggyőzni a magyar törekvések jogosságáról, megléte pedig abban is segítene, hogy ne egymás ellen, hanem egymásért tegyék meg lépéseiket az anyanyelvű oktatásban érdekeltek. E gondolat azért kerül folyton terítékre magyar felsőoktatási kérdésekben, mert sokan úgy vélik, hogy a Sapientia fejlődési törekvései gyengítik a BBTE önálló magyar karainak esélyeit, amit az így gondolkodók elsősorban az akkreditáció miatt felerősödő tanárkeresésre alapoznak. Hantz Péter szerint az ideális magyar egyetemi hálózat akkor jöhetne létre, ha jogegyenlőség lenne, a BBTE (hétezer magyarul tanuló hallgatója van), a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (1200), a színi egyetem (148), a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem (1050), a Sapientia (2400), a kolozsvári protestáns teológia (140), a gyulafehérvári római katolikus teológia (83), a román egyetemek magyar csoportjai (néhány száz hallgatóval) és a hiányzó szakok (többek között mezőgazdasági, állatorvosi, műszaki képzés) együtt alkotnák a magyar felsőoktatási rendszert. Mindaddig, amíg ez nem valósul meg, illetve egy másik formában nem jön létre önálló magyar állami egyetem, a BKB folytatja harcát a magyar karokért, újabb, széles körű aláírásgyűjtésbe kezd, szeptemberben pedig a marosvásárhelyi egyetemmel együtt tájékoztató kerékpártúrát indít Strasbourgba, a végcélig tizenkét városban szervez tüntetéseket. Az egyetem vezetőségének benyújtott ultimátum szerint, ha szeptember 1-jéig nem helyezik el a magyar nyelvű feliratokat az egyetem épületeiben, a BKB önerőből teszi ezt meg — közölte Kovács Lehel. Kérdés, a magyar karokért és az akkreditációért folytatott harc miként járulhat hozzá a legfőbb cél eléréséhez, mert az nem vitás, amíg nincs önálló anyanyelvi állami felsőoktatási intézményünk, addig nemhogy a már említett komfortérzetünk nem lehet meg, hanem másodrangú polgárok maradunk, miközben Európában azt hiszik rólunk, hogy a legnagyobb kisebbségként minden jog megadatik számunkra. Fekete Réka, Háromszék
Kapcsolódó cikk:
Erdélyi Magyar Tudományegyetem, más néven Sapientia, Csíkszeredai Campus. Tévhitek keringenek, melyek nem túl jó színben tüntetik fel az egyetemet. A rossz hírek ellenére sok diák mégis a Sapientia mellett dönt, nem hallgatva tanáraik tanácsára. Az oktatók is hisznek a gonosz pletykáknak, és nem ajánlják az itteni továbbtanulás lehetőségét.
Miért nem? Íme a válasz: a szakokat nem akkreditálták! Ez bizony téves, egyes szakokat már akkreditáltak. Jómagam is úgy döntöttem, hogy itt folytatom tanulmányaimat. Egyetlen pillanatig sem bántam meg. Elégedett vagyok mind az oktatás színvonalával, mind pedig a diákélettel.
Az egyetem épülete a város központjában található. Az előadótermek, étkezde, irodák, a bentlakás és a tanári lakások egyazon épületben, a hatszintes volt szállodában vannak. A földszint és félemelet az előadótermek helye, az első emeleten a titkárság és a tanszékirodák. A bentlakásszobák a második, harmadik, negyedik, ötödik szinten, a tanári lakások pedig a hatodikon. Ne aggódjanak a jövendőbeli hallgatók, hogy mászniuk kell a lépcsőt, mert három felvonó gondoskodik a szállításról. A bentlakásszobákat elszállásolási szerződés aláírása után adják ki egy tanévre. Három- és négyágyas szobákban laknak a hallgatók, mindeniknek külön fürdőszobája van. A bentlakás havonta 200—240 lejbe kerül. Az összeg tartalmazza a közköltséget és a napi háromfogásos ebédet. A bentlakók reggel 7 órától este 11 óráig fogadhatnak látogatókat, és bármikor kijárhatnak.
Az egyetem korszerűen felszerelt. Minden előadóteremben kivetítő, sőt, némelyikben számítógép is, és laptopok állnak a professzorok rendelkezésére. Hét szakon oktatnak: kommunikáció és PR, szociológia, környezetmérnöki, élelmiszer-mérnöki, könyvelés, közgazdaságtan, román—angol. Minden szakon léteznek tandíjmentes helyek, és természetesen tandíjasak is. A tandíj 200 euró egy tanévre, és ezt több részletben is ki lehet fizetni. Háromféle ösztöndíjra lehet pályázni: szociális, tanulmányi és érdemösztöndíj. Az egyetem kreditrendszer szerint működik. Minden tantárgy meghatározott számú kreditpontot ér. Például egy négy kreditpontot érő tantárgyból akkor kapható meg a négy pont, ha a diák a vizsgán elérte az ötös jegyet. Egy félévben harminchárom kreditpont érhető el, egy évben tehát hatvanhat. Ha a hallgató egy tanévben nem teljesített legalább negyven pontot, nem tanulhat tovább az egyetemen, és ösztöndíjat sem kaphat, sőt, vissza kell fizetnie, ha részesült belőle.
A diákélet eléggé színes az egyetemen. Több öntevékeny kör is működik, fel is sorolnék néhányat: Hallgatói Önkormányzat, Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség, Csíkszeredai Rákóczi Szövetség, Egyetemi Zöld Kör, EMTE Rádió, Színi Társulat, Csillagász Szakkör, különböző sportkörök stb. Ezek mind megmozgatják a diákságot programjaikkal: filmvetítések, társaságitánc-oktatás, egyetemi bulik, bálok, kirándulások. A belépés bármelyik öntevékeny körbe szabad, szívesen fogadnak új jelentkezőket.
Érdemes megfontolni, ki milyen egyetemet választ, lehetőségként ott van a listán a Sapientia is.
Végh Tímea Hajnalka, Háromszék
|