Magyar Nemzet
Kiábrándító jelentést tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal a magyar gazdaság állapotáról: a gazdaság növekedési üteme a második negyedévben mindössze 1,4 százalékot ért el. Az adat – amely a legpesszimistább jóslatokat is bőven alulmúlja – tizenegy éves mélypontot jelent, hiszen utoljára a Bokros-csomag megszorító intézkedései vetették vissza ilyen mértékben a növekedésünket.

A gazdasági mutatók immár egyértelműen jelzik: óriási árat kell fizetnünk az elmúlt évek felelőtlen gazdaságpolitikájáért. A mostani növekedési adatok azt is világosan mutatják, hogy a tavalyi választások után kihirdetett megszorítócsomag szerkezete rossz. A döntően adó- és járulékemelésre alapozó tűzoltó intézkedések ugyan mérsékelték a világszinten is kiemelkedő államháztartási hiányunkat, a gazdaság alapvető problémáit nem kezelték. Az Európai Unióhoz történő felzárkózásunk nemcsak megtorpant, de fél éve a leszakadásunk folyik, méghozzá gyorsuló ütemben. Gazdaságunk fejlődése fényévekre jár versenytársaink növekedésétől, jó ideje a 27 tagú unió átlagát sem érjük el. Cseh- és Lengyelország, de még Bulgária és Románia gazdasága is csaknem négyszer gyorsabb ütemben fejlődik hazánkénál, nem beszélve Szlovákiáról, ahol a második negyedévben 9,2 százalékos (!) dinamikát mértek. Nem kétséges tehát, hogy a még mögöttünk lévő országok közül több hamarosan megelőz minket, a kérdés csak az, mikor. Szlovénia és Csehország után tavaly a néhány éve még bőven mögöttünk álló Észtország is lehagyta hazánkat az egy főre eső GDP tekintetében. Az idén Szlovákia teszi ugyanezt, az az ország, amelynek gazdasága 2002-ben jóval fejletlenebb volt hazánkénál. Nem kell a messzi jövőbe tekinteni a többi balti állam esetében sem: a konvergenciaprogram előrejelzése alapján Lettország és Litvánia is hamarosan leköröz bennünket. (Lettországban ez év második negyedévben 11,3, Litvániában 7,7 százalékos gazdasági növekedést mértek.) A konvergenciaprogram nem ad választ a magyar gazdaság legfontosabb kérdéseire, ezért nem tudni, mikor és főleg mitől fog újra felgyorsulni növekedésünk. A teljes adóterhelésünk a második legmagasabb az új uniós tagállamok közül, az élőmunkát terhelő adók pedig csak Olaszországban nagyobbak, mint nálunk. Ilyen feltételek mellett nem túl valószínű, hogy beruházni kívánó külföldi nagyvállalatok taposnák egymás sarkát Magyarországon. A gazdaság élénkítése a hazai kis- és középvállalkozásoktól sem várható, hiszen a cégek jelentős része komoly likviditási problémákkal küzd egy olyan piacon, ahol a csökkenő reálkeresetek miatt az eladások fellendülésében sem lehet bízni. A 2002-től folytatott megalapozatlan gazdaságpolitika kiigazítása tehát nem csupán az idei esztendőre vonatkozik, ahogy azt a kormánypropaganda sugallni próbálja. A folytatódó nadrágszíjhúzás hatásait jóval tovább fogjuk érezni. Ráadásul a versenytársaink és a köztünk lévő különbség egyre látványosabb lesz. 2009-től Szlovákiában nagy valószínűséggel euróval lehet fizetni. Ma nincs olyan elemzőintézet, amely ne Magyarországot jelölné meg utolsónak az euróövezeti csatlakozásra váró tagállamok sorában. Mikor már Romániában és Bulgáriában is felváltja az euró a helyi valutát, mi még mindig a forint árfolyamáért izgulhatunk, fizethetjük az átváltási költségeket, no meg az uniós átlagnál jóval magasabb hitelkamatokat. Az egy helyben topogó gazdaságunkról érkezett lesújtó adat újabb figyelmeztetés: a kormánynak végre olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek élénkítik a gazdaságot, növelik a versenyképességet és a foglalkoztatást. Nemcsak szóban, hanem a gyakorlatban is. Forrás: http://www.mno.hu/index.mno?cikk=425417&rvt=114

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.