Az EMI-sek mellé szegődött az időjárás pénteken: kellemes időben, néha simogató napsütésben követhette az előadásokat vagy hódolhatott magyaros szórakozásoknak a III. EMI-tábor egyre népesebb közönsége. A legnagyobb érdeklődésnek a Gergely István előadása és az önrendelkezés témakörét megvitató kerekasztal-beszélgetés örvendett. Péntek délután immár több mint 2,700 táborlakót számolt a nemzeti értékrendet valló fiatalok és magukat fiatalnak érzők találkozóhelye, az EMI-tábor. A nagysátras előadók sorát Horváth Mátyás, a Nemzeti Fórum Heves megyei elnöke tartotta Visszatérés az eredetekhez avagy túlélés a Kárpát-medencében címmel, őt követte Gergely István csíksomlyói plébános.

Tiszti az erdélyi magyar prófétasorsról szólt, előadását „inkább igehirdetésnek” nevezve elöljáróban. Egyértelművé tette: próféta az, aki ismeretet kap és annak hírül adásával szolgál akkor is, ha tudja, mi lesz a következménye és az ő sorsa - így cselekedett Jézus is, aki a kényelmes polgári élet helyett vállalta a sorsát. A magyarság helyzetéről a plébános így vélekedik: a nemzetnek csak egy esélye van: ha magába száll, megtér és újjűszületik úgy, hogy lassan egységre törekszik. A terméketlenné vált szőlőt vagy fát kivágják, mondta Tiszti, Mátyás meggyilkolását és Rákóczinak egy másik keresztény állam ellen indított háborút nevezve meg a nemzet folyamatos vergődése kezdetének. Mikor egy nép elveszíti küldetéstudatát, önmagát veszíti el - mi pedig jelenleg mások szolgálatában állunk, zsellérsorsba jutottunk, holott nekünk nem másoknak kellene dogozni.

Bár itt is bomlaszt a kozmopolitizmus, tudomásul kell vennünk, hogy Isten bennünket magyarnak teremtett, és meg kell őriznünk ebbéli minőségünket, különben csak manipulálnak bennünket. Sorsunk alakításában jelentős szerepe kellene hogy legyen vezetőinknek, akik nem azért kerültek e pozícióba, hogy a közösség javait feléljék, hanem azért, hogy szolgálják azt, jelentette ki az időszerű alapigazságot Gergely István. A rab vezető maga körül sem akar szabad embert látni, mert nem a maggyőződést és a jót képviseli, hanem annak a rendszernek a rabja, amelyik őt tartja. A plébános Mózest állította követendő példaként, hiszen ő visszautasította a kis lépések politikáját, mikor a szabadságról volt szó, mely az egész általa képviselt közösség ügye volt.

A szervezők és a résztvevők őszinte sajnálatára hiányos volt az önrendelkezési jog és a székelyföldi autonómiatörekvések nemzetközi vetületeit megvitató kerekasztal-beszélgetés, begetség miatt ugyanis nem tudott eljönni Sven Knoll, a Dél-tiroli Szabadság Ifjúsági Mozgalom aktivistája. Elküldte viszont az előadását üdvözlő levél kíséretében. Ebben üdvözli a tábort és teljes támogatásukról biztosítja az erdélyi magyarság „függetlenségre való törekvését.” Előadásában párhuzamot von Erdély és Dél-Tirol helyzete között, azon meggyőződésének adva hangot, hogy ahogy országok elnyerhették népszavazással függetlenségüket, úgy ez népcsoportokra is vonatkozik. „Az önrendelkezési joghoz jogunk van, mindenkor gyakorolhatjuk, de legalább annyi bátorság kell, hogy követeljük!” - üzente Sven Knoll Dél-Tirolból.

A magyarság túl szerény, hiszen csak autonómiát kér, míg az észtek, lettek, litvánok, szlovének, horvátok és albánok államot hoztak létre, mégsem kapja meg még ezt sem, vont párhuzamot Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász. Skizofrén állapot, hogy állandóan sírunk és gyászolunk Trianon miatt, közben pedig állandóan hangoztatjuk, hogy milyen hűséges állampolgárok vagyunk, akik a világért sem akarnak határmódosítást, legfennebb autonómiát. Ez Trianon megerősítése és jóváhagyása. Miért nincs a magyarságnak bátorsága önrendelkezést követelni - tette fel a kérdést Eva Maria Barki. Borbély Zsolt Attila moderátor válaszként felidézte az RMDSZ kolozsvári nyilatkozatának létrejöttét, mely eredetileg tartalmazta a nemzeti önrendelkezést, ám Eckstein-Kovács Péter javaslatára kikerült belőle és az állampolgári hűséget hangoztató belső önrendelkezés fogalmával helyettesítették. Árus Zsolt gyergyószéki MPSZ-elnök is RMDSZ árulását, a román politikum általi felvásárlását és képviseleti kizárólagosságát jelölte meg a visszafogottság okaként. Felhívta ugyanakkor a figyelmet az egy évvel ezelőtti ditrói nemzetgyűlés határozatára, melyben az áll, hogy amennyiben a román kormány nem hajlandó tárgyalásba bocsátkozni az autonómiáról, akkor újabb nemzetgyűlést szerveznek, mely arról fog dönteni, az önrendelkezés mely formáját választja a székelység.

Le kell számolni a szekus RMDSZ-szel, már a székelyek csaknem egyharmada aláírt az autonómia mellett

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke a belső népszavazás fontosságát hangsúlyozta mint faktum- és helyzetteremtő kezdeményezését. A népakaratot fel kell mutatni, ennek eszköze a népszavazás, és már 180,000 aláírásnál tartunk, részletezte az alelnök.

Az erdélyi magyarságot nem Bukarestben kell képviselni

Le kell számolni az RMDSZ-szel, hiszen olyan vastag falat épített az erdélyi magyarság és külföld között, hogy Nyugaton egyrészt nem is tudnak a problémáinkról, ha pedig mégis eljut a hírük a fülükbe, akkor az RMDSZ-vezetés siet azonnal elmondani, hogy itt minden rendben. Az is tévedés, hogy Bukaresteben kellene küzdeni az autonómiáért, a dél-tiroliak sem ültek volna soha római bársonyszékbe, a kormányra lépés pedig egyenesen abszurd, hiszen akkor a többségi nemzetet is kell képviselni, szögezte le Eva Maria Barki. A nemzetközi jogász hozzátette: nem is pártban, hanem a népakarat felmutatásában kell gondolkozni, erre volt jó a belső népszavazás. Nemzetközi problémát kell csinálni az ügyből, az autonómia viszont belügy, csak két ország problémája képezheti nemzetközi tárgyalások tárgyát. A Kárpát-medencében mi vagyunk a nép, ezért kell az önrendelkezést követelnünk, autonómiát pedig majd mi adunk másoknak, elvégre van ebben tapasztalatunk, fogalmazott Barki Éva.

L. B.

Augusztus 9.: az EMI-tábor második napja Kárpátia koncerttel

Háromóránként pár percre neki-nekiszomorodó langyos eső, a kellemes szélben vidáman lobogó magyar, székely és Árpád-sávos zászlók, zsúfolásig telt előadósátrak, önfeledten játszó gyerekek, az előadások témáit megvitató fiatalok és meglett korúak – ez a kép fogadta tegnap az EMI-táborba kilátogatókat.

Nem tántorítja el a bizonytalan időjárás a magyar fiatalokat: első nap több mint 700 résztvevő regisztrált a nemzeti értékrendet valló ifjúság találkozóhelyének számító EMI-táborban, csütörtök délutánig ez a szám 1,300-ra növekedett. A szervezők szerint ez nemcsak azt bizonyítja egyértelműen, hogy komoly igény van erre a rendezvényre, hanem azt is, hogy a Kárpát-medencei magyarság felnőtt tagjai szomjazzák az őszinte, egyenes szót, a fiataljai pedig szeretik az olyan magyaros szórakozásokat, mint lovaglás vagy íjászat.

Elsősorban mégis az előadások vonzzák a Gyergyószentmiklós melletti Négyes Motel területét felkeresőket. Ezek témaköre leginkább az önrendelkezés témája köré csoportosul, ennek ellenére nem nevezhető egysíkúnak. Miután első nap a magyar nyelv misztikus titkairól, az amerikai magyarok életéről, Horthy Miklósról és a Tismaneanu-jelentésről volt szó, csütörtökön az erdélyi magyar többek között nagycsaládosokról, a külső és belső önrendelkezés aktuális nemzetközi jogi kérdéseiről és a spanyolországi területi önkormányzatokról tartottak előadást a meghívottak. Szó esett továbbá arról, hogyan védekezhetünk szerves társadalommal a létrontó téveszmék ellen, és sor került EMI-kerekasztal-beszélgetésre is.

A külső és belső önrendelkezés aktuális nemzetközi jogi kérdéseiről szólva az előadó Tóth Norbert nemzetközi jogász egyebek mellett kifejtette, hogy a román államnak csak haszna származna az autonómia megadásából. Az autonómia valójában az ország integritását biztosítja, fogalmazott, hozzátéve: azt viszont nekünk kell követelni. „Bele kell verni a románok fejébe, hogy a székelység nem fogja abbahagyni az autonómia követelését, és nem tudni, milyen vége lesz, ha a román politikum nem enged ennek” – fogalmazott. Kitért arra is, hogy ugyan nem lehetetlen, de igen nehéz anyaország nélkül autonómia-küzdelmet vívni. Jelen pillanatban viszont nincs magyar külpolitika, és csak szavakban támogatják az autonómia ügyét. Amíg ez a kurzus-és szemléletváltás nem következik be a magyar politikában, addig hirdetni kell az igényt minden lehetséges helyen, főleg Nyugat-Európában, tanácsolta a nemzetközi jogász.

A szervezők hétvégére még egyszer ennyi új táborlakóra számítanak, színvonalas programokban továbbra sincs hiány: csütörtök este Bárdos Sarolta és a DemeterVin borait mutatták be, utána Kárpátia-koncert következett, csütörtökön pedig újabb előadás-sorozat vette kezdetét. Reggel második világháborús katonai hőstetteinkről lesz előadás, az önrendelkezési jog és a székely autonómiatörekvések nemzetközi vetületeiről, az RMDSZ politizálásának zsákutcájáról, a belső-magyarországi morális válságról, Gergely István csíksomlyói plébános pedig az erdélyi magyar prófétasorsról fog beszélni.

L. B.

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.