A szlovák emberek "eleve nem tudják miről van szó" - vélekedett Simon Attila felvidéki magyar történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, akit az Új Szó című pozsonyi lap annak okán kérdezett, hogy a napokban ismét felmerült a kárvallottak megkövetésének és a sérelmek jelképes kárpótlásának kérdése. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) jelezte: esélytelenül ugyan, de szeptemberben törvénytervezetet terjeszt a szlovák parlament elé, amely a több mint fél évszázada késlekedő rendezés ügyét lenne hivatott előmozdítani.
Eduard Beneą, az 1940 és 1946 között előbb londoni emigrációban, a háború után pedig Prágában élő csehszlovák köztársasági elnök "gyakorlatilag pótolva a hiányzó törvényhozói hatalmat, összesen 114 dekrétumot (rendeletet) bocsátott ki", amelyeket később a parlament visszamenőleges hatállyal törvényi erőre emelt. A dekrétumok egy része a háború utáni Csehszlovákia újraszervezésének kereteit rögzíti, a másik része a "kassai kormányprogrammal összhangban megpróbál egyfajta szlovák nemzetállamot teremteni." Beneą dekrétumai közül 13 a szlovákiai magyarokra és németekre vonatkozik: az egyik a magyar és a német agrárvagyon elkobzásáról rendelkezik, a másik állampolgárságuktól fosztja meg a magyarokat, és elrendeli, hogy "a magyaroktól elkobzott földekre cseheket, szlávokat kell telepíteni."
A történész emlékeztet arra, hogy a jogsértések egy részét törvényesítő dekrétumok mellett azonos jogerővel bírtak az akkori Szlovák Nemzeti Tanács azonos célú rendelkezései. Ennek nyomán kobozták el a betiltott magyar egyesületek vagyonát, s hozták létre a magyarokat háborús bűnösnek nyilvánító népbíróságokat. Aláhúzza, hogy a kollektív bűnösség elvét követő rendeletek a szlovákiai magyarok egészét érintették, s "mivel mindannyian az akkoriak leszármazottai vagyunk, mondhatjuk, hogy mindnyájunkra hatással vannak." Jóllehet, az akkori rendelkezések egy részét még a kommunista hatalom, más részeit a rendszerváltást követő törvényhozás hatálytalanította vagy módosította, több rendelet a mai napig hatályos, noha a gyakorlatban nem alkalmazzák. "Ezért is fontos lenne a rendeletek formai hatálytalanítása" - húzza alá Simon Attila.
A magyar történész szerint nem helytállóak a szlovák érvelések, miszerint úgymond a kérdés megnyitása megkérdőjelezné a II. világháború utáni rendezést. "Az én olvasatomban a téma megnyitásától maximum a kollektív bűnösség elítélésének kimondása, egy bocsánatkérés, illetve egy jelképes vagyoni kárpótlás várható el, ami nem érintené a háború utáni rendezést, így az államhatárok kérdését sem" - fogalmaz Simon Attila, aki szerint a kérdéssel kapcsolatos felvilágosítás mindenképpen szükséges lenne, mert különben a (szlovák) közvélemény a "hazug politikai demagógia" áldozatául eshet, márpedig tudni kell: "a Beneą-dekrétumok egyik nagy problémája az, hogy a kollektív bűnösség elvére épültek, s ez az elv az Európai Unió jogrendjével összeegyeztethetetlen."
"A gond, hogy a jelenlegi szlovák történelemszemlélet egyik alapkövét épp a szlovákiai magyarok kollektív bűnösségének elve képezi. Ha kimondanák ennek semmisségét, történelmi mítoszok sora dőlne össze kártyavárként. Ez pedig sok mindenkinek kínos lenne" - állapítja a szlovákiai magyar történész.
(MTI)

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2992

2007. augusztus 8. [10:08]
Bárdos: az MKP erkölcsi kötelessége felvetni a Beneą-dekrétumok kérdését

Belpolitika, közélet illusztráció, forrás: internetÚgy tűnik, némi vihart kavart a szlovák politika nyári állóvizében Csáky Pál bejelentése, miszerint pártja szeptemberben a parlament elé viszi a Beneą-dekrétumok problémáját. Azt a „problémacsomagot”, amelyet már évtizedek óta hordoz a hátán mind a szlovák, mind a magyar politika, s már éppen ideje lenne levetni és pontot tenni az ügy végére.
Nem mindegy azonban, hogy hogyan. Az elmúlt nyolc esztendőben ugyanis a folyamatos szőnyeg alá söprögetésnek lehettünk tanúi, no meg választási időszakonként hangzatos szólamoknak és nagy ígéreteknek. Most, kampányon kívül, Csáky Pállal az élen a parlament elé kerülhetnek az elnöki dekrétumok. Kétségkívül indulatokat keltenek majd – ahogy már most is – az ellenérdekelt fél oldalán, ez azonban nem lehet szempont a magyar párt számára. Itt ugyanis olyan igényről van szó, amely mögött a felvidéki magyarok széles tömegei állnak. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője szerint ugyanis a kárpótlás követelése, annak parlament elé való terjesztése nem Csáky Pál MKP-elnök személyes óhaja, hanem az egész párté. „Ezt kívánják tagjaink, szimpatizánsaink és a választóink” – nyilatkozta Bárdos a TASR hírügynökségnek. Kivételek persze akadnak, ahogy például a korábbi MKP-elnök is, aki a médiát teleharsogva helyteleníti a kárpótlást kezdeményezők munkáját.
A frakcióvezető szerint az MKP-nak egyenesen erkölcsi kötelessége, hogy a Beneą-dekrétumok kérdéséről és a lehetséges megoldásokról beszéljen. Elmondta, hogy az MKP jelenlegi elnöke már akkor is foglalkozott a kárpótlás kérdésével, amikor a párt kormánytényező volt, tehát szó sincs újdonságról. Bárdos elismeri ugyan, hogy a jelenlegi politikai klímában aligha van esély komolyabb eredmény elérésére, ez azonban nem jelenti azt, hogy hallgatni fognak a Beneą-dekrétumokról. Hangsúlyozta azonban, hogy mindvégig a demokrácia által megkívánt szabályok keretei között fognak tevékenykedni, éspedig a szlovák parlament útján.
Mint ahogy általában, úgy ez esetben is saját külön bejáratú véleménye van a dologról Ján Slotának, a nemzetiek vezérének. Szerinte ugyanis éppenséggel nem a magyarok kárpótlásáról kellene beszélni, hanem a szlovákok sérelmeiről – s jóvátételéről – amiket a „Horthy-féle fasiszta Magyarország” okozott az elorzott szlovák földön.
(Felvidék.ma)

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2991

SLOTA: MAGYARORSZÁGNAK KÉNE KÁRPÓTOLNI A DEPORTÁLTAKAT

2007.8.7 www.commora.hu
Ján Slota SNS-elnök szerint Magyarországnak kellene kárpótolnia azokat a szlovákiai magyarokat, akiket a Beneą-dekrétumok alapján hurcoltak meg. Slota kijelentette: pártja inkább azoknak a szlovákoknak a kárpótlásával kíván foglalkozni, akik 1938 után szenvedtek sérelmeket, amikor „a Horthy-féle fasiszta Magyarország szlovák területeket foglalt el.“

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke keddi nyilatkozatában úgy vélekedett: Magyarország az 1948-as államközi szerződéssel magára vállalta a Beneą-dekrétumok által sújtott szlovákiai magyarok kárpótlását. „A Szlovák Köztársaságnak nem kötelessége teljesíteni a Magyar Köztársaság kötlezettségeit“ - állítja Slota.

Az SNS élesen visszautasítja az MKP kezdeményezését a Beneą-dekrétumok áldozatainak kárpótlására. Slota az MKP javaslatát egy terv részének tartja, amelynek „végső célja a bécsi döntés megerősítése, és a trianoni szerződés kétségbe vonása“.

Ján Slota szerint a Beneą-dekrétumok kérdésének felvetése Pandora szelencéjének kinyitásához hasonlatos. A nacionalisták úgy vélik, hogy a jelenlegi Európában ez veszélyes játék a tűzzel, mert a dekrétumok a második világháború lezárásának részei. „Egyértelműen el kell utasítani az MKP hasonló lépéseit, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal“ - nyilatkozta Slota, aki szerint az MKP új vezetésének újabb provokációjáról van szó, amellyel csak megerősítik a párt szélsőséges irányultságát, és azt, hogy Dél-Szlovákia autonómiájának elérése a céljuk.

Duray: A 48-as szerződés csak a lakosságcsere érintettjeire vonatkozott,melyet a magyar parlament nem is hagyott jóvá 

Duray Miklós, az MKP stratégiai elnöke a Bumm kérdésére elmondta: Ján Slota valószínűleg az 1948-as csorba-tói szerződésre gondolhatott, amely arról szól, hogy Magyarország kárpótolja a lakosságcsere érintettjeit, azaz azokat a csehszlovákiai magyarokat, akiket Magyarországra telepítettek ki. Ezt a szerződést azonban a magyar parlament nem is hagyta jóvá.

Duray hozzátette: a Slota által emlegetett szerződés viszont egyáltalán nem vonatkozik a csehországi kényszermunkára hurcolt magyarokra, mint ahogy azoknak a kárpótlásáról sem rendelkezik, akiknek a vagyonát Csehszlovákiában elkobozták. Az MKP alelnöke Slota egyéb fejtegetéseit és elméleteit nem kívánta kommentálni.
(bumm, SITA)

Benes-dekrétumok: Slota megint nem tudja, mit beszél !		2007.08.07. 19:55
2007. augusztus 7. MNO nyomán. Ján Slota szélsőséges szlovák pártvezér szerint nem jár kártérítés a felvidéki magyaroknak azért, mert a II. világháború után meghurcolták őket. Slota az egyik szlovák kormánypárt vezetője, és mindezzel arra reagált, hogy az ellenzéki Magyar Koalíció Pártja kártérítést kíván benyújtani a Benes-dekrétumok miatt. Tovább >>

Benes szelleme kísért - csak a rablóbékével megszerzett javak fontosak a szlovák vezetőknek		2007.08.07. 10:48
2007. augusztus 06. 20:18HunHír.Hu A szlovák parlamenti ellenzékhez tartozó Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elveti a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) azon törekvését, hogy a felvidéki magyarok II. világháború utáni jogfosztását a kollektív bűnösség elve alapján törvényesítő - máig hatályos - Benes-dekrétumokból fakadó sérelmeket a szlovák kormány erkölcsileg és anyagilag is orvosolja. Tovább >>   2007. augusztus 7. [10:28] Bugár szerint Csáky Pál lépése feszültségeket szít Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának demokratikus módon leváltott (s elmondása szerint visszavonulófélben lévő) elnöke kifogásolja Csáky Pál MKP-elnök azon törekvéseit, amelyek a Beneą-dekrétumok által okozott sérelmek orvoslására irányulnak. Mint ismeretes, Csáky Pál a Bugár-érára jellemző hosszú lapítás után végre átvéve a kezdeményezést, meg kívánja nyitni a magyarok kollektív jogfosztását kimondó elnöki dekrétumokat. Bugár szerint azonban ez helytelen lépés, mivel csak feszültségeket fog okozni. Ez persze nyilvánvaló, hiszen maga a kérdés is feszültségekkel teli, nem beszélve arról, hogy mennyi „feszültséget” okoztak maguk a dekrétumok a meghurcolt magyarok tömegeinek. A párt exelnöke inkább előzetes egyeztetést tartott volna helyesnek a többi parlamenti párttal a kérdésben. Amely egyeztetés eredményét illetően persze kétségeink sem lehetnek, hiszen a szlovák demokrácia eddigi csúcsát jelentő Dzurinda-kormány sem volt hajlandó a dekrétumokról tárgyalni. Ezt maga Bugár Béla is elismerte. A Csáky Pál vezetésével új lendületet kapó MKP úgy tűnik, fiatalos erővel veti magát az eddig „kényesnek” (s ezért gyorsan a szőnyeg alá söpört) mondott kérdések elé is, ami kétségkívül ellentétben áll a korábbi elnök mentalitásával. (Felvidék.ma) http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=karpat&id=2987

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.