| Hírek : PÁRBESZÉD az erdélyi magyar képviselet megújulásáért – Igénycsomag |
PÁRBESZÉD az erdélyi magyar képviselet megújulásáért – Igénycsomag
2007.07.30. 18:40
 2007.07.30. Erdély.Ma - Az erdélyi magyar rendszerváltás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenetet jelenti, olyan módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége ne sérüljön, hanem erősödjön a belső többszínűség és többszólamúság hasznosításával.
PÁRBESZÉD
az erdélyi magyar képviselet
megtisztulásáért és megújulásáért
Az erdélyi magyar politikai
rendszerváltás tartalma
Az erdélyi magyar rendszerváltás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenetet jelenti, olyan módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége ne sérüljön, hanem erősödjön a belső többszínűség és többszólamúság hasznosításával.
A tárgyalások elsődleges feltétele az, hogy az RMDSZ vezetői ismerjék el az erdélyi magyar közösségen belül létező politikai és világnézeti többszínűséget, pluralizmust. A politikai célokat megfogalmazó szervezetek vállalják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozását és működtetését. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Az EMEF működésének elvi alapja
• a bizalom és közösségi szolidaritás helyreállítására való törekvés,
• a választói akarat és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartása,
• a többszólamúság és munkamegosztás a közösségi érdekérvényesítésben,
• konszenzus - orientált döntéshozás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenet kidolgozásában.
Az EMEF megalakulásáig és intézményesüléséig ennek szerepét átmeneti jelleggel az RMDSZ és EMNT paritásos tárgyalóbizottsága tölti be.
Az EMEF feladata – többek között – kidolgozni a nemzeti összefogás programját, annak stratégiai sarokpontjait és a hozzárendelt cselekvési ütemtervet.
A nemzeti összefogás programja
I. Lehetséges közös célok, cselekvési prioritások
• A kisebbségek jogállásáról szóló törvény közvitájának újrakezdése, a tervezet módosítása, a kulturális autonómia közjogi keretének megvalósítása, ennek képviselete a politikai egyeztetéseken, a kormányban és a parlamentben
• A Székelyföld területi autonómiájának támogatása
- az SZNT által kezdeményezett belső népszavazás teljes politikai és logisztikai támogatása a helyi RMDSZ szervezetek által,
- a törvényhozásban függőben lévő törvénytervezetek támogatása az RMDSZ képviselet által
- az RMDSZ többségű megyei és helyi önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására vonatkozóan
- az Európa Parlamentben jelenleg lévő RMDSZ képviselők vállalják a Székelyföld autonómiájának képviseletét és az e célból már elindított lobby-tevékenységet
• A közoktatási és felsőoktatási stratégia politikai képviselete, konkrétan
- az oktatási törvény módosítása (kiemelten a román nyelv oktatásának kérdése, illetve a történelem és földrajz anyanyelven való oktatása)
- a felekezeti oktatás törvényi feltételeinek kialakítása
- a PKE akkreditációs törvényének támogatása
- a Sapientia EMTE akkreditációs folyamatának támogatása
- a Bolyai Egyetem ügyének nyílt és cselekvő felvállalása Bukarestben és Brüsszelben
- a BKB kezdeményezéseinek konkrét politikai és egyéb jellegű támogatása.
• A megtisztulás folyamatának elindítása
- a korrupciómentes közélet feltételeinek megteremtése
- a tisztségviselők átvilágítása, az átvilágítást és a lusztrációt tartalmazó jogszabályok aktív támogatása a törvényalkotás rendjén
- a közpénzek elosztásának és felhasználásának átvilágítása, depolitizálása, a politikai kliensrendszer felszámolása
- a sajtószabadság biztosítása, a pártsajtó visszaszorítása saját keretei közé, a sajtótámogatások átláthatóvá tétele
- a státusirodák depolitizálása és közszolgálatiságának garantálása.
• A csángóügy hangsúlyosabb és konkrétumokban megnyilvánuló képviselete
- anyanyelvi misék
- elemi oktatás, magyar nyelv oktatása
- az ügy képviselete a nemzetközi fórumokon.
• Az egyházak és a politikum partneri viszonyának helyreállítása, az egyházi támogatások depolitizálása.
• Az egyházi és közösségi javak restitúciós valamint kárpótlási folyamatának felgyorsítása.
• Az erdélyi magyar jövőkép határozottabb megjelenítése a román közvélemény előtt; ennek érdekében
- a magyar politikai szervezetek közösen dolgoznak ki egy teljes alkotmánytervezetet és azt közzé teszik
- erdélyi közvitát követően (amelybe mind román, mind magyar szakmai szervezeteket meghivnak) benyújtják a parlamentbe az EMNT régiókról szóló kerettörvény-tervezetét.
II. Rendszerváltozás az erdélyi magyarság politikai képviseletében.
Ehhez szükséges:
• A választási törvények valamint a párttörvény antidemokratikus és kisebbségi szempontból diszkriminatív, az etnobizniszt támogató elemeinek módosítása az RMDSZ parlamenti frakcióinak kezdeményezésére.
• A pluralizmus érvényesülése a tömbmagyar településeken, azaz: többpárti politikai verseny a helyhatósági választásokon.
• Azokon a településeken és régiókban, ahol csak összefogással lehet polgármesteri tisztséget szerezni illetve képviselőt juttatni az önkormányzatokba, közös listát kell állítani.
• Ennek alapjául a helyi belső választások szolgálnak, amelyeket az érintett és érdekelt politikai szervezetek közösen szerveznek meg.
• A parlamenti jelöltlisták összeállításában megegyezésre a következők szerint kerül sor:
- közvetlen tárgyalások útján azon politikai szervezetek között, amelyek már részt vettek legalább a helyhatósági választásokon, az egyes szervezetek korábbi választási eredményei alapján,
vagy
- a közösen szervezett előválasztások eredményei alapján (az egyes választókerületekben).
• Az Európai Parlamenti választások esetén a közös jelöltlista belső választások alapján áll össze.
• Megegyezés az RMDSZ érdekképviseleti monopólium-helyzetéből származó vagyon megosztásáról, illetve – ott, ahol az alternatív politikai szervezetek megjelenése ezt szükségessé teszi – közös használatáról.
III. A támogatási rendszer reformja
• Annak érdekében, a nemzeti közösségünket érintő közpénzek és támogatások elosztása terén az igazságosság, a méltányosság és az arányosság érvényesüljön, a politikai klientúraépítés lehetősége pedig teljes mértékben kiküszöbölődjön, a magyar és a román kormány által biztosított alapok elosztása tekintetében kétszintes döntési mechanizmus kialakítását kell bevezetni:
- felső szinten a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos alapon megalakított bizottsága állapítja meg a támogatások elosztásának főbb irányait, területeit és az azok közötti arányokat
- a közvetlen elosztás alsóbb szintjén a civil szervezetek által megválasztott/kijelölt testületek döntenek, biztosítandó ezáltal a pályázatok elbírálálási folyamatának teljes depolitizálása.
• A gyermekvállalást és az identitásválasztást ösztönző Erdélyi Magyar Alap létrehozása és működtetése
Kolozsvár, 2007 július 30.
|
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács |
|
|
Székely Nemzeti Tanács
|
| Tőkés László |
Szilágyi Zsolt |
Toró T. Tibor |
|
Fodor Imre
|
| elnök |
alelnök |
alelnök |
|
elnök |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum