Az Országgyűlés 2001. május 8-án nyilvánította emléknappá az utolsó szovjet katona kivonulásának napját. 1991. június 19-én 15.01 órakor hagyta el Viktor Silov tábornok személyében az utolsó szovjet katona a Magyar Köztársaság területét. Az Országgyűlés döntése értelmében minden évben június utolsó szombatján – idén június 30-án – emléknap volt, a Magyar Szabadság Napja.

A Magyarok Világszövetsége ez évben Ereklyés Nemzetzászló állítással emlékezett a szovjet csapatok kivonulására. Az év elején az MVSZ és a DEPORT–’56 népszavazási aláírásgyűjtést folytatott az 1945. évi IX-es törvény hatályon kívül helyezéséért. Ez a törvény teremtett eszmei alapot évtizedeken keresztül arra, hogy a magyar szabadság megszentelt terén idegen hatalmi szimbólum, egy szovjet katonai emlékmű díszelegjen.

A népszavazási aláírásgyűjtés sikeresnek bizonyult, mert annak hatására az Országgyűlés június 25-én egy deregulációs törvény keretében hatályon kívül helyezte az 1945. évi IX-es törvényt.

Más haszna is volt a népszavazási aláírásgyűjtésnek: Dr. Bartal Sándor V. kerületi önkormányzati képviselő interpellációja nyomán kiderült, hogy 1945-ben a szovjet katonai emlékmű állításakor teljesen törvénytelenül bontották el az Ereklyés Országzászlót, amely addig a Szabadság tér arculatát meghatározta. Ezt követően, 2007. február 6-án a Magyarok Világszövetsége egy zászlótartó piramissal megjelölte az Ereklyés Országzászló helyét.

Ezt a kérését nyomatékosította 2007. június 30-án, a Magyar Szabadság Napján, amikor felállította az Ereklyés Nemzetzászló jelt. Az ünnepélyes zászlóállítást több hónapos engedélyeztetési procedúra előzte meg. Az MVSZ elnöke már ez év február 5-én kelt levelében kérte a területileg illetékes V. kerületi polgármestert, Rogán Antalt, hogy az önkormányzat engedélyezze a törvénytelenül lebontott Ereklyés Országzászló helyének megjelölését, mindaddig, míg a tér eredeti állapotát visszaállítják. Közel öt hónap után végül megszületett a három napra szóló ideiglenes engedély, dr. Bartal Sándor önkormányzati képviselő közreműködésével. Az Ereklyés Nemzetzászló jel állításánál beszédet mondott:
drBartal Sándor, aki ezúttal is követelte a szovjet emlékmű áthelyezését egy katonatemetőbe. Kanyó László, mint egyik aláírásgyűjtés szervező, a Nemzeti Front részéről követelte a valódi rendszerváltást. Hompoth Zoltán az MVSZ Pest megyei elnöke kiemelte az aláírás fontosságát az 1945-ös törvény eltörlésében.

Az Ereklyés Nemzetzászló jel magasságában vetekedett a szovjet emlékművel, árbocán három zászló volt: legfelül az MVSZ zászló, utána az Árpád-házi zászló, alatta a nemzeti zászló. Valószínű, hogy e zászlóegyüttes nagyon sérthette bizonyos médiakörök érdekeit-érzékenységet, mert dr. Bartal Sándornak olyan kijelentést adtak a szájába, ami el sem hangzott, és rendhagyó módon számos hírportál átvette, sőt a Kossuth rádió aznap többször is bemondta: „Bartal Sándor V. kerületi fideszes képviselő elmondta, hogy a sátrat az egykoron a Szabadság téren állt Ereklyés Országzászló helyén állították fel, a szovjet hősi emlékmű előtt. A képviselő szerint a sátor addig marad a Szabadság téren, amíg le nem bontják a szovjet hősi emlékművet.”

Az MVSZ az engedélynek megfelelően három nap múlva lebontotta a Nemzetzászló jelt. Nem úgy, mint a szovjet hatóságok és szellemi örökösük a 62 éve törvénytelenül állított szovjet emlékművet. Ezt követően az MVSZ újból benyújtotta az Ereklyés Nemzetzászló jel felállításának egy évre szóló kérelmét - áll az MVSZ hírportálunkhoz eljuttatott közleményében.

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.