Duray Miklós szerint Szlovákiában leginkább a kulturális és a perszonális autonómiát lehetne megteremteni, mert az önkormányzatiságnak ez a formája más kisebbségeknek, főleg a romáknak is megfelelne, miként a többségi nemzetnek is.

– Nem lenne jobb, ha ezek a területeket egyenesen Magyarországhoz kerülnének? – tették fel az újabb kérdét a politikusnak. – Ez merőben más kérdés, amely összefügg Európa stabilitásával és a régió bizonytalan egyensúlyi helyzetével, amelyben élünk. Vagyis ez nem úgy merül fel, hogy akarunk-e vagy sem kisebbségiek lenni – magyarázta.

Az MKP vezető politikusa felidézte azokat az éveket, amikor a kommunista rezsimben jogvédőként tevékenykedett, s a titkosrendőrség zaklatta és be is börtönözték. Majd arról beszélt, hogy a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) még 1996-ban is le akarta járatni, s ha ez nem sikerülne, akkor azt sem zárták ki, hogy elteszik láb alól.

Erről állítólag egy belső, titkos anyag tanúskodik, amelyet egy jóakarója megmutatott neki. Duray szerint ma sem kizárt ilyesmi, ezért nem állt meg tavaly a rendőröknek, akik emiatt üldözőbe vették, majd miután beérték, közölték vele, hogy gyorshajtás miatt akarták igazoltatni. A polikus nem volt hajlandó megfújni az alkoholszondát.

– Kinek lenne érdeke ma lejáratni önt, hiszen ellenzéki politikusként semmi esélye sincs arra, hogy elképzeléseit valóra váltsa? – firtatta tovább az újságíró.
– Ez igaz, de továbbra is kellemetlen vagyok bizonyos politikai és pénzügyi köröknek, meg egy nem európai titkosszolgálatnak – felelte Duray.

A továbbiakban megismételte korábbi álláspontjait, melyek szerint Bugár Bélából a kommunista titkosszolgálat egyik ügynöke faragott pártelnököt, s többek között azzal a feladattal bízta meg 1990-ben, tegyen meg mindent azért, hogy Duray ne lehessen a magyar párt parlamenti frakciójának elnöke.

– Lehet, hogy Bugár nem tudta, hogy az illető besúgó, de ezt az utasítást a saját fülemmel hallottam – állította Duray Miklós. A továbbiakban bírálta az MKP volt elnökét, mert tekintélyelvű pártvezető volt, s hazudott is. Ezután az interjúalany megismételte azt a korábbi véleményét is, hogy Bugár Bélát bizonyos gazdasági lobbi irányította, elsősorban Világi Oszkár, aki jelenleg a Mol-csoporthoz tartozó pozsonyi nemzeti kőolajfinomító, a Slovnaft vezérigazgatója.

– Miért nem beszél konkrétan? – érdeklődött tovább a publicista.
– Nem vagyunk nyomozók, de a párttagságunk sok mindent tud, azt is tudja, miről beszélek – felelte Duray. Aki újra az állította, hogy az MKP rimaszombati járási konferenciáján megvásárolták a szavazatokat, s így lett járási elnök Simon Zsolt, volt agrárminiszter.

– De hiszen, ezért a kijelentéséért nemrég nyilvánosan bocsánatot kért! – vetette közbe a beszélgető partnere.

– Nem azért kértem bocsánatot, mert nem mondtam igazat. Azokat követtem meg, akik úgy érezték, hogy megsértettem őket – felelte Duray Miklós.

A megvádolt Bugárék természetesen hevesen tagadnak, ez azonban nem változtat a tényen, hogy az MKP korábbi vezetői, de Csáky is szépen feladták-eladták a felvidéki magyar autonómia ügyét, sőt ma már nyilvánosan is készek lemondani róla.

(Felvidék.ma nyomán)

Megj.: a csehszlovákiai magyar torzókifejezés helyesbítve felvidéki magyarra. ( gportal.hu szerk).

Az MKP a Benes-dekrétumokat feszegeti

Duray Miklós a Sme című szlovák napilap internetes honlapjának adott szokatlanul terjedelmes interjújában többek között azt is közölte, hogy pártja a Benes-dekrétumokban foglaltak kérdéskörét is górcső alá venné.

A Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes-dekrétumok kérdéskörének megnyitására készül, jelezte hétfőn Duray Miklós, a párt stratégiai alelnöke.

Duray arról is szólt, hogy a kárvallott magyarok kárpótlása hatvan év múltán elodázhatatlan kötelessége az egykori Csehszlovákia utódállamainak. Mint mondta, ez az MKP tagságának egyre gyakrabban elhangzó elvárása, amelyre a párt aligha mondhatna nemet.

A beszélgetésben a SME döntően a politikus álláspontjának, emberi-politikai pályafutásának ismert elemeit firtatja. Duray részletesen szól az autonómia kérdéséről, amelynek kivitelezhetőségét elsődlegesen a kulturális vagy a személyi autonómia modellje szerint tartja kivitelezhetőnek, de Szlovákia esetében szerinte ez is inkább csak elméletileg képzelhető el. Politikai akarat híján, a szlovákok ellenállásával szemben, és részben a magyarok kellő támogatása híján a kulturális autonómia nehezen, inkább talán a személyi autonómia lenne kivitelezhető. A portál határmódosítással kapcsolatos kérésére válaszolva Duray azt mondta: "Erről szándékosan soha nem beszélek, mert az ilyen megoldások mindig hadiállapottal kapcsolatosak."

A demokrácia működéséről szólva azt mondta: a demokrácia nélküle és még sokak nélkül is működne, de korántsem mindegy, hogy formálisan vagy ténylegesen működik-e, ráadásul, fűzte hozzá, "a demokrácia a többség közönséges diktatúrája is lehet".


HunHír.Hu - origo.hu nyomán

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.