Hírek : Nyelvháború a szlovák fronton:Az Új Szóban Pozsony továbbra sem lesz Bratislava |
Nyelvháború a szlovák fronton:Az Új Szóban Pozsony továbbra sem lesz Bratislava
2007.07.03. 11:27
2007. július 03. Erdély Ma.
Egyelőre kivárnak a pozsonyi Új Szó című napilap vezetői, de úgy tartják, nem szabad szőnyeg alá söpörni a szlovákiai magyar nyelvű újságot ért megfélemlítési kísérletet. Mint ismeretes, egy héttel ezelőtt a szlovák kulturális tárca művészeti főosztálya írásban figyelmeztette a szerkesztőséget amiatt, hogy a napilap fizetett hirdetésben magyarul írta a szlovákiai településneveket.
A minisztérium álláspontja szerint a hivatalos használatban a településnevek csakis az állam hivatalos nyelvén használhatók, az önkormányzatokról szóló törvény értelmében semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le. Molnár Norbert, az Új Szó főszerkesztője úgy tájékoztatott, hogy a szlovák kulturális tárca jogalapként a kisebbségi nyelvhasználati törvényre hivatkozott. Ez kimondja, hogy a hivatalos használatban – a törvényi megfogalmazás szerint „nyilvános érintkezésre” – csak azon települések neve használható szlováktól eltérő nyelven, amelyekben az illető kisebbség részaránya eléri a 20 százalékot. „Mi azonban nem vagyunk hajlandók eltérni a magyar helyesírás és névhasználat szabályaitól – jelentette ki Molnár Norbert –, márpedig ez az egész a megfélemlítési szándékon kívül semmi egyebet nem célozhat, mint a magyar nyelv megerőszakolását.” A főszerkesztő szerint az Új Szó csak eszköz ebben a történetben, az ügy hátterében inkább a szlovák rádiót akarja megzabolázni a kormány. Az inkriminált hirdetés ugyanis a szlovák rádió új adókörzeteit ismertető anyagot tartalmazta, a benne szereplő helységneveket a lap lefordította, az eljárás ellen pedig a megrendelő semmilyen kifogást nem emelt. A lap kiadója szakértőnél is tájékozódott a minisztériumi intelem jogi megalapozottságáról. A szakemberek szerint a jogalapként idézett törvény nem írja elő azt, amit a tárca számon kért, a napisajtóban megjelenő tájékoztatás ugyanis nem a hivatali érintkezés része. Szlovákiában a kilencvenes évek elején tört ki az úgynevezett nyelv- és táblaháború, amely a kommunista rezsim helységnév-használati előírásainál is durvább eszközökkel igyekezett szűkíteni a kisebbségi nyelvhasználati jogokat. Az előző két kormányzati ciklusban, amikor a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is a kormánykoalíció része volt, némileg csillapodtak a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait csorbító törekvések, az egy éve hivatalban lévő kabinetnek azonban nem ez az első, nyelvi jogokat korlátozni próbáló kísérlete. „Mivel semmi garancia arra, hogy a hasonló esetek nem ismétlődnek meg, nem »a jobb a béke« álláspontjára helyezkedünk, hanem következetesen alkalmazzuk eddigi szerkesztési és nyelvhasználati gyakorlatunkat – mondta Molnár Norbert. – Bízunk a nyilvánosság és az ésszerűség erejében.” Csinta Samuwww.kronika.ro
Kapcsolódó cikkek:
A magyar nevét használták a helységeknek a sajtóban- törvénytelenül rótta meg a szlovák kulturális tárca az Új Szó napilapot |
Frissítve(27.20:30) |
2007.06.26. 10:39 |
|
2007.06.26. VajdaságMA, Új Szó - A szlovák kulturális tárca művészeti főosztálya írásban figyelmeztette a Pozsonyban megjelenő Új Szót, amiért az egyetlen szlovákiai magyar napilap fizetett hirdetésben magyarul írta a szlovákiai településneveket, holott azok a minisztérium szerint "a nyilvános érintkezésben" csakis szlovákul, az állam hivatalos nyelvén használhatók. Tovább >>
Elvették, s most véle nagyra vannak...
2007. június 26. 15:43HunHír.Hu
A tót kulturális tárca művészeti főosztálya írásban figyelmeztette a Pozsonyban megjelenő Új Szót, amiért az egyetlen szlovákiai magyar napilap fizetett hirdetésben magyarul írta a szlovákiai településneveket, holott azok a minisztérium szerint „a nyilvános érintkezésben” csakis szlovákul, az állam hivatalos nyelvén használhatók.
A csinált ország szerint a szlovákiai helységnevek az önkormányzatokról szóló törvény értelmében semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le. (Kérdés, hogy ki fordította, mire...) Mint azt keddi számában a lap – a minisztérium indoklását ismertetve – írja, „különbséget kell tenni a település neve és megjelölése között".
Egy másik törvény nyomán viszont megengedett, hogy nem szlovák nyelvű helynévtáblákkal jelöljék azokat a településeket, ahol valamely nemzetiség lélekszáma eléri a húsz százalékot. A minisztérium azonban egy másik, az önkormányzatokról szóló törvény „nyilvános érintkezésre” vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva megengedhetetlennek tartja, hogy a lap fizetett hirdetésben magyar nyelven közölt szlovákiai helységneveket.
Mint az Új Szó írja, levelében a minisztérium „hosszan értekezik arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethet a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez".
Szlovákiában röviddel az 1989-es rendszerváltás után kitört az úgynevezett nyelv- és táblaháború, amely az előző, kommunista rezsim helységnév-használati direktíváinál is durvább eszközökkel igyekezett megvonni a kisebbségek anyanyelvi jogait, mígnem azokat végül a jelenlegi szinten sikerült törvénybe foglalni. Az előző két kormányzati ciklusban, amikor a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is a kormánykoalíció része volt, csillapodtak a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai ellen berzenkedő törekvések, de az egy éve hivatalba lépett jelenlegi kormány alatt nem ez az első nyelvi jogokat korlátozó kísérlet. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a nyelvháborúk idején Vladimír Meciar koalíciós partnere a szintén magyargyűlölő, szélsőséges Ján Slota volt, s most mindketten a jelenleg kormányzó Robert Fico koalíciós partnerei.
HunHír.Hu - uno.hu |
|