Magyar összefogás, magyar igazság és egy nemzetben gondolkodás honlapja

Dunaszerdahelyen néhány napja foglalta el hivatalát Drahomír Vorlíček igazgató, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) tagja, aki azonnal leszedette a regionális mezőgazdasági kifizető ügynökség kétnyelvű információs tábláját. Az észak-szlovákiai Csacáról (Čadca) a csallóközi kisvárosba költözött vezető azt állította, azt még eltűri, hogy alkalmazottai és ügyfelei magyarul beszéljenek (a járás lakosságának több mint nyolcvan százaléka magyar nemzetiségű), de a törvénysértő táblát már nem, mert a kisebbség nyelvén csak bizonyos helységneveket lehet feltüntetni. Csak Simon Zsolt volt agrárminiszter tiltakozására és utódjának, Miroslav Jurenának, a Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Néppárt alelnökének az utasítására helyezte vissza tegnap a kétnyelvű tájékoztatót.

A pozsonyi Új Szó azért kapott levélben figyelmeztetést a pozsonyi kulturális tárca államnyelvőrző szekciójától, mert a pozsonyi közszolgálati rádió reklámjában magyarul tüntette fel a szlovákiai helységneveket, ahogy az a lapban bevett gyakorlat. Jozef Bednár, a minisztérium szóvivője közölte, hogy a nyilvános érintkezés során csak a települések hivatalos neveit lehet használni, márpedig a közlemény annak minősül. Ha csak a kisebbség nyelvén tüntetik fel a települések neveit, akkor állítása szerint sérülnek a többség jogai, mert a szöveg számukra érthetetlen.

Szabómihály Gizella, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda vezetője, a kisebbségi nyelvhasználat szakértője érdeklődésünkre kifejtette: a hazai kisebbségeknek, így a magyaroknak is alkotmányos joga az anyanyelvi tájékozódás. - Az anyanyelvnek a tulajdonnévrendszer is része. Ezt a jogot számos nemzetközi egyezmény is szavatolja.

Bizonytalan a Pátria Rádió magyar adásának a jövője is, mert anyagi gondok miatt a szlovák közszolgálati rádió januártól a középhullámú sugárzás megszüntetését fontolgatja. A heti 56 órás magyar adásnak egyelőre kijelölt URH-frekvenciája sincs.

Lapunk megkeresésére Öllős László politológus nem elszigetelt jelenségekként minősítette ezeket az eseteket. - A háttérben a kormánypárti Szlovák Nemzeti Párt igyekezete áll, amely leginkább magyarellenességgel tudja igazolni létét és fenntartani támogatottságát. A Robert Fico vezette Smer-SD pedig igyekszik ellensúlyozni a párt európai elfogadhatósága és a kormánypárt egységének megőrzése között, ami eleve kudarcra ítélt próbálkozás - szögezte le a neves szakértő.

Elvették, s most véle nagyra vannak...

2007. június 26. 15:43

HunHír.Hu

A tótkulturális tárca művészeti főosztálya írásban figyelmeztette a Pozsonyban megjelenő Új Szót, amiért az egyetlen szlovákiai magyar napilap fizetett hirdetésben magyarul írta a szlovákiai településneveket, holott azok a minisztérium szerint „a nyilvános érintkezésben” csakis szlovákul, az állam hivatalos nyelvén használhatók.

A csinált ország szerint a szlovákiai helységnevek az önkormányzatokról szóló törvény értelmében semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le. (Kérdés, hogy ki fordította, mire...) Mint azt keddi számában a lap – a minisztérium indoklását ismertetve – írja, „különbséget kell tenni a település neve és megjelölése között".

Egy másik törvény nyomán viszont megengedett, hogy nem szlovák nyelvű helynévtáblákkal jelöljék azokat a településeket, ahol valamely nemzetiség lélekszáma eléri a húsz százalékot. A minisztérium azonban egy másik, az önkormányzatokról szóló törvény „nyilvános érintkezésre” vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva megengedhetetlennek tartja, hogy a lap fizetett hirdetésben magyar nyelven közölt szlovákiai helységneveket.

Mint az Új Szó írja, levelében a minisztérium „hosszan értekezik arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethet a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez".

Szlovákiában röviddel az 1989-es rendszerváltás után kitört az úgynevezett nyelv- és táblaháború, amely az előző, kommunista rezsim helységnév-használati direktíváinál is durvább eszközökkel igyekezett megvonni a kisebbségek anyanyelvi jogait, mígnem azokat végül a jelenlegi szinten sikerült törvénybe foglalni. Az előző két kormányzati ciklusban, amikor a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is a kormánykoalíció része volt, csillapodtak a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai ellen berzenkedő törekvések, de az egy éve hivatalba lépett jelenlegi kormány alatt nem ez az első nyelvi jogokat korlátozó kísérlet. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a nyelvháborúk idején Vladimír Meciar koalíciós partnere a szintén magyargyűlölő, szélsőséges Ján Slota volt, s most mindketten a jelenleg kormányzó Robert Fico koalíciós partnerei.

HunHír.Hu - uno.hu

A szlovák soviniszta úthenger gurul tovább

Elvették, s most véle nagyra vannak...