Az első női alkotmánybíró az őszi eseményekről és a jogállam zavarairól

Dr. Tersztyánszky Ödönné dr. Vasadi Éva jogász - az első női alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar oktatója - általános iskolai tanulmányait a budapesti Ajtósi Dürer sori iskolában, (az 1953-ban megszüntetett „Sacré Coeur”-ben), középiskolai tanulmányait a budapesti XIV. kerületi Állami Tanítóképzőben végezte, 1954-ben érettségizett. Jogi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, 1958-ban szerzett diplomát és avatták doktorrá "summa cum laude" minősítéssel. 1958 és 1961 között a Budapesti 21.sz. Ügyvédi Munkaközösség ügyvédjelöltje, kétéves ügyvédjelölti gyakorlat után tette le az ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát 1962-64 között, eközben tanítói oklevelet szerzett. 1961-től 1966-ig az OTP Pest megyei Igazgatóság vezető jogtanácsosa, a hetvenes évek elejétől az OTP Központ Jogi Igazgatóságán vezető jogtanácsos, majd az OTP Lakáshitelezési- és Beruházási Főosztály vezetője volt 1989. március 15-éig. (Közben 9 hónapig a TIT budapesti szervezetének szaktudományi osztályvezetője.) Ez idő alatt részt vett a különböző lakáshitelezési és szociálpolitikai kedvezményekre, lakáskoncepciókra, valamint az adózásra vonatkozó jogszabályok előkészítésében, a belső szabályozások elkészítésében. Az OTP saját beruházásában épülő lakásépítésekkel kapcsolatos jogi munkák szintén a hatáskörébe tartoztak. Az OTP megyei hálózatában működő jogászok szakmai továbbképzésében és munkájuk ellenőrzésében tevékenyen vett rész. 1989. március 15-e után meghívást kapott az akkor alakult Alkotmánybíróságra főtanácsosként, először dr. Kilényi Géza alkotmánybíróé, utána pedig dr. Németh János, az Alkotmánybíróság elnökének a főtanácsosa. 1990-től a Jogi Szakvizsga Bizottság cenzora lett. 1997-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen címzetes docensként pénzügyi jogot oktat, 1998-tól gazdasági dékánhelyettes volt egészen az alkotmánybírói megválasztásáig. 1999. július 1-jével választotta meg a magyar Országgyűlés alkotmánybíróvá, 2006 februárjáig volt alkotmánybíró. Ő volt az első magyar női alkotmánybíró, az alkotmánybírói székben férjét, Tersztyánszky Ödönt váltotta fel.

Sólyom László köztársasági elnök 2006. október 22-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta neki (az átadáson csak Sólyom Lászlóval fogott kezet, Gyurcsány Ferenccel és Szili Katalinnal nem).

-„Sikeres, eredményes évet zárt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2006-ban - mondta április 28-án Gergényi Péter vezérőrnagy a fővárosi Városligetben rendezett budapesti rendőrnapon. Petrétei József rendészeti miniszter szerint pedig a BRFK jó színvonalon teljesített a múlt évben, hatékonyan látta el feladatát. Mi erről a véleménye, hiszen többek szerint embervadászat folyt ősszel Budapest utcáin?

Azok után, ami tavaly ősszel történt, s ahogyan az események során a rendőrség beavatkozott, - számos jogsértést és sérülést okozva - kissé meglepőek ezek a szavak. Az tény, hogy a rendőrségnek számos feladata van a közrend, a közlekedés és igazgatás területén, amelyekért indokolhatók lennének a dicsérő szavak. De ezt oly módon tenni, hogy az értékelésből kimarad mindaz, ami a tavaly őszi események során történt, erősen kifogásolhatóvá teszi a rendőri vezetés hozzáállását.

-Ön Herczegh Gézával és Zlinszky Jánossal –mindketten volt alkotmánybírák- nem értettek egyet a Gönczöl-bizottság jelentésével. A bizottság tagjai 1944-ig mentek vissza. Ezek szerint a régmúlt felelős mindenért?

-A Gönczöl-bizottság - melyet a kormány egy határozattal hozott létre - személyi összetétele történészből, jogászból, rendőrből, alkotmányjogászból, pszichológusból állt. Nyilvánvalóan mindenki a kapott feladatot saját szakmája szerint próbálta megközelíteni. Így a történész visszament 1944-ig. A pszichológus pedig a tömeglélektanról írt. Mi ezekkel nem foglalkoztunk, minthogy olyan szakterületek, amelyek kívül esnek az alkotmányossági szempontú vizsgálatunkon. Azt kifogásoltuk, hogy a Gönczöl-bizottság a saját maga által összeállított tényállás alapján vagy nem vont le következtetéseket, vagy pedig helytelen konklúziókat állapított meg. A jelentés szerint: az őszödi beszéd után a miniszterelnök és a kormány felelőssége nem állapítható meg. A bizottság szétterítette a felelősséget : a köztársasági elnöktől szinte az utca emberéig mindenki közrehatott. Ehhez képest: senki sem felelős közvetlenül az eseményekért. (Bár az előfordult „túlkapásokért” Gergényi parancsnok és az ellenzék felelőssége mégis megjelenik a jelentésben.) A bizottság másik megállapítása pedig a rendőrséggel volt kapcsolatos. Eszerint a beavatkozás törvényes, jogszerű és arányos volt. Ezt a megállapítást sem tudtuk elfogadni.

-A Gönczöl-bizottságnak volt MSZMP-sek is tagjai voltak, és az előző Gyurcsány-kormány államtitkára, Csepeli György is benne volt a grémiumban. Mennyire beszélhetünk így pártatlanságról?

-Nem a személyeken keresztül bíráltuk a jelentésben foglaltakat, sem magát a bizottságot. A megbízás jogi természete minősíti ugyanis a létrehozott bizottság helyzetét. A megbízás esetén a megbízott a kapott feladatot a megbízott érdekében kell ellátnia. Ezt a bizottságot pedig a kormány hozta létre és adott számára megbízást: derítse fel a 2006. szeptember 17. és október 23. között történtek hátterét, okait, vizsgálja meg a rendőri beavatkozásokat.

A bizottság e megbízásnak tett eleget jelentésével.

-Gondolom, a kormányfő tudta, hogy mi miért történik az országban. Itt a külföld és az emberek megnyugtatásáról lehet szó?

-Lehet, hogy a jelentés elkészíttetése az emberek megnyugtatását is szolgálta, bár a 260 oldalt meghaladó jelentést nem sokan olvasták el, inkább azokat a részeket ismerhették meg, amelyeket kiemelt a sajtó. A fontosabb cél az volt, hogy Franco Frattini számára hivatalos kormányzati jelentésként adják át. Tehát eleget tettek annak az elvárásnak, amely szükségszerűen az események hivatalos kivizsgálására irányult.

- Gönczölék javaslatainak egy része a gyülekezési és a véleménynyilvánítási jogot védő szabályok erősítését, kiegészítését célozza. Itt némi ellentmondást veszek észre. Miért lenne ezekre szükség, ha a szeptember-októberi budapesti tüntetések során alkalmazott rendőri intézkedések jogszerűek, szakszerűek és arányosak lettek volna?

-A javaslatok közül a gumilövedék használatának betiltását és a rendőrségi törvény finomítását célzókat magunk is elképzelhetőnek tartottuk. A gyülekezési jognak – mint fontos szabadságjogok egyikének – további szigorítása, a hatalom által való korlátozása válaszul a történtekre, viszont elfogadhatatlan. Egyetértettünk viszonyt Halmai Gábornak – a bizottság tagjának- különvéleményével, amely a spontán gyülekezés jelenlegi tilalmát tartja alkotmányosan kifogásolhatónak.

-Mi is a spontán gyülekezés?

- Az alkotmányból kell kiindulni. Eszerint a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. A gyülekezési jog gyakorlása mindaddig, amíg békés (nem fegyveres, felfegyverzett vagy támadó), addig azt garantálnia kell a hatalomnak. Korlátozható jogról lévén szó, fontos okból korlátozható, pl. közérdekre hivatkozással. De a korlátozás nem jelentheti a jog kiüresítését. Azzal, hogy hatályos jogunk a nem bejelentett tüntetést kötelezően oszlatni rendeli, kiüresíti a jog gyakorlását.(A spontán tüntetés ui. fogalmilag nem bejelenthető, ezért nem is gyakorolható, ami ellentétes az alkotmányban foglaltakkal.)

-A rendőrök szoktak hivatkozni a közlekedés megakadályozására is…

- Minthogy közérdekből korlátozásható a joggyakorlás, ilyen közérdek lehet a közlekedés akadályozása, de nem tilthatja meg a gyülekezést, ha más helyen biztosítható a demonstráció.

- Mondják: a magyar alkotmány értéktartalmú. Ez mit jelent? S köze van ennek az államfő által hangoztatott morális válsághoz?

-A morál nem feltétlenül vallási erkölcsöt jelent. Egy alkotmányos jogállamban a moralitás a hatalom gyakorlóinak azt az elvárható kötelezettségét, belső kényszerét kell hogy jelentse, amely szerint mindenkor az alkotmányos értékek mentén cselekedjék. S hogy ezekért a döntésekért, cselekvésekért vállalja a felelősséget és annak következményeit is. Ilyen alkotmányos értékek: az élethez, az emberi méltósághoz való jogok feltétlen védelme, a polgári és politikai jogok gyakorlásának biztosítása, és mindazoknak az alkotmányos elveknek és követelményeknek figyelembevétele, amelyeket az Alkotmánybíróság tizenhat éves működése során kidolgozott. Amikor napvilágra került a miniszterelnök őszödi beszéde, joggal emelte fel tehát szavát a köztársasági elnök, jelezve, hogy ez morális válságba sodorja az országot. Egy demokratikus, alkotmányos jogállamban nemcsak a jogszabályoknak, az alkotmánynak és a meghatározott intézményrendszernek kell léteznie, hanem mindennek az alkotmány szellemében kell működnie. A mindenkor hatalmon lévők, megkapják a hatalomgyakorlás eszközeit, de ugyanakkor súlyos politikai, jogi és morális kötelezettségük is van a közjó szolgálata érdekében.

- Nem élünk jogállamban?

- A Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. Minden feltétele létezik. A közelmúlt eseményei azonban e jogállam működésének súlyos zavaraira hívták fel a figyelmet.

- Önök szerint szereptévesztésben van az Országgyűlés, szereptévesztésben vannak a politikai pártok és szereptévesztésben van a kormány is. Ez csak a mai helyzetre igaz?

-A szereptévesztés abban áll, hogy a miniszterelnök is, a kormány is és az őket támogató parlamenti többség a négy évre elnyert hatalmát egyre inkább korlátlannak tekinti. Nem veszi figyelembe a demokratikusan megválasztott ellenzéket, mellőzi a társadalom, a szakmák véleményét, ellenállását. A szereptévesztést jelenti az is, hogy ha nem veszik tudomásul, hogy a demokráciákban a kormány és a miniszterelnök nem az őket támogató pártoké, hanem az egész országé, a nemzeté. Innen nyeri megbízatását. Az elnyert bizalom adhatja legitimitását.

- Még februárban írták meg Herczegh Gézával és Zlinszky Jánossal együtt levelüket Franco Frattininek, az Európai Bizottság alelnökének. Kaptak rá valamilyen választ?

-A Gönczöl-jelentés megjelenése után megtudtuk, hogy az a kormány hivatalos jelentésként megy ki az EU- Bizottsághoz, ezért úgy döntöttünk, jeleznünk kell a közvélemény és Frattini úr számára : a jelentéssel szemben vannak észrevételek és kifogások is. Ezért írtuk a nyílt levelet Frattini részére, és közöltük : az észrevételeket angolra fordítva eljuttatjuk hozzá.

Ez megtörtént. Válasz még nem érkezett.

- Nem csak Önök, hanem a Morvai-bizottság is más eredményre jutott, mint Gönczölék. Van-e valami lényeges különbség Morvai Krisztiánék és a volt alkotmánybírák vizsgálati metódusa között?

- Az egyik különbség formai: mi nem bizottságként működtünk. Elolvasva a jelentést, úgy döntöttünk: meg kell tennünk nyilvánosan észrevételeinket. Ez egyfajta belső kényszer volt. Morvai Krisztináék a konkrét jogsérelmek vizsgálatából indultak ki és jutottak el az általános következtetésre. Mi pedig „alkotmányjogi szemüvegen” keresztül vizsgáltuk meg a jelentést.

- Az őszi eseményeket vizsgálva: egyedi rendőri jogsértésekről van-e szó, vagy pedig emberi jogok tömeges sérüléseiről?

- Kétségtelen megállapítható, hogy az emberi jogok, az emberi méltóság, a gyülekezési jog, a szabad véleménynyilvánítás joga demonstrálhatóan sérelmet szenvedett. Egyetlen olyan eset sem fordulhat elő egy alkotmányos jogállamban, amikor a hatalom alapvető emberi jogot sért meg. Itt pedig nem egy esetről van szó. Mi ezen a vonalon bíráltuk a rendőrség munkáját. Megítélésünk szerint az alkotmánytól a rendőrségi és a gyülekezési törvényen át olyan jogszabályi keret állt rendelkezésre, amelynek betartása esetén a rendőrség képes lett volna jogszerűen eljárni (ld: 2007. március 15.). Mégsem ez történt.

-A Gönczöl-jelentés a „túlerővel szemben küzdő rendőri egységekről” beszél. 50-100 főnyi agresszív rendbontó állt szemben 378 főnyi rendőrrel szemben! Tehát ha csak három rendőr jut egy rendbontóra az kevés…

-Az MTV Székház témakörét különválasztanám a következő napok eseményeitől és október 23-ától. Szeptember 18. után maga a televízió mutatta be azokat az arcokat, akiket a rendőrség már korábban ismert. A rendőrség feladata ilyenkor kiemelni a keménymagot. Kérdés: miért nem történt meg itt? Azok a rendőrök, akik jelen voltak – mint később kiderült - sem felszerelésükben, sem képzettségükben nem voltak megfelelőek a feladathoz. Másik kérdés, miért nem kaptak parancsot azok a rendőrök, akiket szakszerűen felfegyverkezve a Nádor utcába szállítottak? Másfél órán keresztül nem történt rendőri beavatkozás… Csak a vandalizmus, autófelgyújtás.(Ami természetesen bűncselekmény, s elítélendő). Az Ignácz –féle rendőri jelentés levezeti az eseményeket és nevesíti is a felelősöket. A Gönczöl - jelentés Gergényi parancsnok felelősségét megállapítja, de a miniszter, a kormány felelősségéről nem szól. Az október 23-ai történéseket külön vizsgálva azt lehet megállapítani, hogy a rendőrségnek itt sem sikerült megoldani feladatát. Nevezetesen azt, hogy az ünneplő, békésen gyülekezőket megvédje a már oszlatás alatt lévő tömegektől. Az Astoriánál majd százezer békés ember ünnepelt, nem történik semmi rendbontás. E közben a Deák téren és más helyszíneken atrocitások vannak. A rendőrségnek az alkotmány szerint kettős feladata van: a gyülekezési jog biztosítása egyfelől - és a bűncselekmények megelőzése és a büntetési eljárás megindítása másfelől. Ennek a kettős feladatnak október 23-án a rendőrség nem tudott megfelelni. A két intézkedés nem különült el, összemosódtak a cselekmények és így a békés tüntetők az oszlatás alatt lévőkkel. Ezért fordulhattak elő a jogsértések, sérelmek.

- Nem volt-e hiba a Fidesz részéről a helyszín kiválasztása? Hiszen az Astoria egy jelentős forgalmi csomópont?

- Ezen lehet vitatkozni, de az Astoriával szemben nem volt rendőri kifogás. Amíg a rendőrség nem kezdte el az oszlatást, addig a rendező feladata volt az elvonulás biztosítása. De ha menet közben az ünnepségre rácsúszik egy oszlatási aktus, akkor már a rendőrség feladata az, hogy biztosítsa a békés elvonulást is.

- Ezért tehetik fel a kérdést sokan: csupán rendőri alkalmatlanságról van szó, vagy pedig már szándékos megfélemlítésről?

- Ennek vizsgálatába nem mennék bele… Az, hogy alkalmatlanok voltak, azt aláhúzom, sőt kiemelem, a rendőrség nem rendőrségként járt el. A rendőrségi törvény szerint ui.: rendőr az, akinek azonosító jele van, rendőri egyenruhát visel és igazolja magát intézkedéskor. Ehelyett kommandósok jöttek álarcban és azonosítás nélkül. Ez az eljárás önmagában törvényellenes. Mindezekért mondtuk azt, hogy szemben a jelentés konklúziójával a rendőrség eljárása nem volt sem törvényes, jogszerű, sem pedig arányos.

- Sokan mondják: a rendőr parancsot teljesített. Ha tudja, hogy a parancs törvényellenes, megtagadhatja-e?

-A rendőrségi törvény úgy szól, olyan parancsot, amely jogszabályt sért, a rendőr megtagadhatja. De van egy másik rendelkezés is: ha valamely rendőr bűncselekményt követ el, akkor a jelen lévő fokozatától függetlenül is köteles a bűncselekményt elkövető rendőrt tettében megakadályozni. Ehelyett mi volt látható? Letepert emberekbe rúgnak bele a rendőrök, s senki nem ment oda a cselekvők leállítására. Tehát egy sor olyan rendőri törvényt léptek át, ami azt bizonyítja : alkalmatlanság és súlyos törvénysértés történt.

-Említette, hogy legfeljebb Gergényit marasztalják el a Gönczöl-jelentésben. A BRFK vezetője felett nem áll senki?

-A rendőrség egy hierarchikus szervezet. A rendőrséget a kormányban a miniszter – Petrétei úr- képviseli. Az ő irányítása alatt áll az országos, a budapesti, a megyei rendőri vezetés. Az alkotmány arra is felhatalmazza a kormányt és a miniszterelnököt, hogy súlyos esetben közvetlenül is beavatkozzék. Az eseményekért tehát végső soron a kormány, a miniszterelnök felelőssége is fennáll. Ez utóbbi annál is inkább, mert a Petrétei miniszter úr és Gergényi parancsnok esetében a kormányfő lemondásukat nem fogadta el, ezzel a történtekért a felelősséget magára vállalta.

-A médiában kritizálták Önöket, azért, mert nem léptek fel az ellen, hogy néhány embert a Kossuth téren zsidó politikusként tüntettek fel. S akkor is hallgattak, amikor bírák és ügyészek elérhetőségeit közölték különböző honlapokon. Mit válaszol ezekre a vádakra?

-Ezek nyilvánvalóan politikai célzatú vádak. Az alkotmányos szemléletünk azt jelenti, hogy csak a hatalomnak az alkotmányos jogokba való beavatkozását vizsgáltuk. Az pedig, amikor egy tüntetésen az egyik csoport a másikat megbélyegzi, még ha az elítélendő is, bírósági feladat lesz kivizsgálni. De nem lehet rajtunk számon kérni, mikor és milyen kérdésben élünk alkotmányos véleménynyilvánítási jogunkkal.

-Ugyanazt mondják az esettel kapcsolatban, mint az ellenzék. Nem vádolták önöket Fidesz-szimpátiával?

-Ha a tények azonosak, akkor azok párttól függetlenül azonosak. Nekünk semmi közünk egyetlen párthoz sem.

-Gondolom, lerágott csont, de megkérdem: az őszödi beszéd, vagy a rendőrök fellépése miatt nem fogott kezet a miniszterelnökkel október 22-én?

-Kifejezetten az Őszödön elhangzottak miatt. A miniszterelnöki beszéd sokkoló hatású volt számomra is. Tizenhat évet töltöttem el az Alkotmánybíróságon, ebből hat évet alkotmánybíróként. Mindeddig hittem a jogállam létében, működésében, a demokratikus jogrend érvényesülésében. Az őszödi beszéd mindezt megkérdőjelezte. A miniszterelnökkel való kézfogás számomra a tettének megerősítését jelentette volna, ez ellentétben állt eskümmel, erkölcsi álláspontommal.

-Önök leszögezik: „az őszödi beszédből megállapítható választási megtévesztés okán az ellenzék joggal veti fel, s a társadalom széles rétegei is láthatják úgy, hogy a kormánynak még az általa előre meghirdetett program végrehajtására sincs legitim felhatalmazása.” Ebből kiindulva: legitim-e a kormány, vagy nem?

-Legális, de nem legitim. A legalitás azt jelenti, hogy törvényeken nyugszik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké történt megválasztása. Kezdve a hatalomra jutásától egészen a bizalmi szavazásig. Ezek formálisan a demokrácia szabályai szerint játszódtak le. Azáltal azonban, hogy a 2006-os megválasztásakor – bevallottan- nem azt a programot fogadtatta el, amelyet tényelegesen meg akar valósítani, hanem egy olyat, amit a választók nem fogadtak el, s amely teljes kidolgozottságában ma sem ismeretes, nem nyert felhatalmazást annak végrehajtására. Ez az, amiért nem legitim a kormányzat és a miniszterelnök működése. Ez az oka annak, hogy egyre fogy a bizalom mögötte.

Forrás: Függetlenség