Hírek : Tiltják a rovásírást Székelyföldön! Dokumentum |
Tiltják a rovásírást Székelyföldön! Dokumentum
2007.05.31. 17:45
2007.05.31.kuruc.info. Hamar reagált a Hargita megyei prefektus a bukaresti Gardianulban közölt cikkre, amely egyebek mellett Gyergyócsomafalva bejáratánál lévő falutáblával is foglalkozik (különösen a rovásírással). Csak egy dolgot nem értünk: igaz, hogy a törvény nem rendelkezik a "háromnyelvű" feliratok sorsáról, DE NEM IS TILTJA AZT!
A bátor falu táblája
| Ugyanakkor Gyergyócsomafalva neve a falubejáratnál lévő táblán 2 nyelven van kiírva: románul és magyarul, mindössze a magyar név latin betűkkel, illetve székely rovásbetűkkel is megjelenik! Ennyit a romániai kisebbségi jogokról! Tiltakozunk a prefektus önkényes utasítása ellen! - írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében Ambrus Albert-Árpád, a Gyergyócsomafalvi Polgármesteri Hivatal közösségfejlesztési referense.
A Hargita Megyei Prefektúra 2007. május 30. / 4519-es számú átirata (szabad fordítás román nyelvből)
Gyergyócsomafalva Község Polgármesteri Hivatala részére - Polgármester úr figyelmébe -
Figyelembe véve, hogy az önök településének területén háromnyelvű útjelző táblákat helyeztek el, figyelmükbe ajánljuk a feliratozásra vonatkozó törvénykezés néhány előírását: - A 2001 / 1206-os Kormányhatározat, amely a nemzeti kisebbségek jogainak gyakorlatba ültetésének normáit határozza meg a 4. cikkelyben megemlíti: „azokon a településeken, amelyeken egy nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok az összlakosság több mint 20 %-át képezik, biztosítani kell a település nevének kiírását az illető nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok anyanyelvén is”; - A 10. cikkely (1) bekezdése ugyanabból a kormányhatározatból előírja: „Egyes települések neveinek nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárainak anyanyelvén való kiírási módozatát az 1/1-1/23-as sz mellékletek szabályozzák.” - A 11. cikkely (1) bekezdése kimondja azt is, hogy „azokon a településeken, amelyeken egy nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok az összlakosság több mint 20 %-át képezik a település anyanyelven történő kiírása ugyanazon az útjelző táblán történik, a román nyelvű felirat alatt, ugyanolyan típusú, méretű és színű betűkkel a 2-es számú melléklet szerint. A feliratot fel kell tüntetni mind a településre beérkező, mind pedig a kimenő jelzőtáblán. Tanulmányozva az említett jogi előírásokat és az – újraközölt – helyi közigazgatásra vonatkozó 215/2001-es törvényt megállapítjuk, hogy sehol sem található pontosítás a háromnyelvű feliratozásra. Figyelembe véve a fent leírtakat követeljük, hogy alkalmazkodjanak az érvényes törvényes előírásokhoz az önök települése bejáratánál és kijáratánál elhelyezett táblák feliratozási módját illetően, olyan módon, hogy az megfeleljen a törvényességi szempontnak. Tisztelettel,
Constantin Strujan prefektus (aláírás és pecsét)
GARDIANUL c. napilap, 2007. május 28.
HÁROMNYELVÛ: ROMÁN, MAGYAR, ÉS SZÉKELY FELIRATOK JELENTEK MEG HARGITA MEGYÉBEN (szabad fordítás a román szövegből)
Vasárnap, a Csíksomlyói pünkösdi rendezvények mellett, a Hargita megyei Gyergyócsomafalván zajlott a Székely Székek küldötteinek gyűlése. A község központjában elhelyezkedő székesegyházban lezajlott mise után, ahol jelen volt Dr. Czirják Árpád püspök is, koszorúkat helyeztek el a templomkertben lévő második világháborús magyar hősök emlékművénél és Kossuth Lajos szobránál. Az USA-beli Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubányi Miklós beszédet tartott, amelyben szóba hozta az autonómia ügyét is. Beszédében elhangzott: „…már 1506 előtt létezett autonómia, még mielőtt Európa ismerte volna az autonómia intézményét, nekünk megvoltak a saját demokratikus törvényeink, volt már székely alkotmányunk… olyan törvények, amelyek 1500 után voltak nem születnek száz év, csak több évszázad alatt… A székely ábécé egyedüli Európában, több mint 30.000 éves múlttal rendelkezik és a sumérok is használták. A genetikai kutatások bebizonyították ezt, és egy genetikai minta a Kárpát-medencében él ma is. Tehát, a székely ábécé egyidős a magyar nyelvvel.” Mi több, a Magyarok Világszövetségének elnöke elmondta, hogy mindenik polgármesteri hivatal kellene kövesse Gyergyócsomafalva község példáját, ahol a bejáratnál és kimenetelnél a falutáblán magyarul, székelyül és románul jelenik meg a település neve, ugyanakkor a polgármesteri hivatalok és helyi tanácsok az intézményekre ki kellene tegyék a piros, fehér, zöld, nappal és holddal ellátott székely zászlót.
Kovács Anna
Pontosítások a Gardianul-ban megjelentekkel kapcsolatban (lejegyezte: Ambrus A. Árpád):
- Gyergyócsomafalván nem a Székely Székek küldötteinek gyűlése, hanem a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyűlése zajlott - A község központban lévő templom igaz hogy elég nagy méretű, de nem székesegyház - Dr. Czirják Árpád nem püspök, hanem érseki helynök és pápai prelátus, és nem is volt jelen az ünnepségen, csak a meghívóban szerepelt a neve - A második világháborús emlékmű igazából első világháborús, mert 1936-ban készült, és utólag kerültek rá a második világháborús hősök, illetve az 1848-as honvédek (a ’90-es évek közepén) - A Magyarok Világszövetsége nem az USA-ban működik, csak az USA-ból is vannak tagjai - Patrubányi eredetileg Patrubány - A falutáblán nem székelyül van kiírva a település neve, hanem magyarul, csak a latin betűs írás mellett székely rovásírással is; a feliratok sorrendje nem magyar, székely, román, hanem román, magyar és székely (fentről lefele, ezt a cikkhez mellékelt fénykép is bizonyítja) - A székely zászló nem piros, fehér, zöld nappal és holddal, hanem kék színű aranynappal és növekvő ezüstfélholddal a közepén egy aranycsíkkal.
Az ispáni átirat első
|
és második oldala
|
|