2032-ben is lesz esélye a magyarságnak magyar képviseletre Bukaresteben, mondta el Kiss Tamás és Csata István kolozsvári szociológusok egy csíkszeredai előadáson. A Hány magyar lesz Erdélyben, Székelyföldön 2030-ban? című előadás alapjául a nemrég megjelent Népesedési perspektívák című kötet szolgált, ami természetesen az előadók munkáját dícséri.
A két szerző három szinten végzett kutatást: teljes Erdély szintjén, megyék, illetve oktatási régiók szintjén. A magyar, ugyanakkor a teljes népesség változását prognosztizálták 20 illetve 30 évre, azaz 2022 és 2032-re.
A szociológusok kutatásából kiderült, hogy előreláthatóan 2022-ben a magyarok száma az országban 1.132.000 lesz, 2032-ben pedig 1.008.000, ami azt jelenti, hogy 29%-os lesz a fogyás, azonban 16%-os fogyást mutat Románia összlakossága is. A legkedvezőbb kilátások Hargita és Kovászna megyében mutatkoznak, itt a Magyar népesség 20 év alatt várhatóan 11, 30 év alatt 16-17 %-al csökken.
A népesség fogyása regionálisan változó, hol több, hol kevesebb, átlagban 29%. Ennek legfőbb okai a migráció és az asszimiláció. Székleyföldön az asszimiláció elhanyagolható, itt csupán a migráció jelentős, de ez sem rendkívüli – állítják a kutatók.
A magyar népesség 27,7% él jelenleg Hargita és Kovászna megyékben, 2032-ben viszont várhatóan innen fog kikerülni az iskolás korba lépő gyermekek 38,2%-a. Mivel a különböző területeken nem egyforma arányban választják a szülők a magyar oktatást, elképzelhető, hogy a magyar osztályok többsége ebben a két megyében indul. Mindent összevetve kiderül, hogy a magyarság aránya Romániában 30 év múlva sem esik 5% alá, pontosabban a prognózis szerint 2032-re körülbelül 5,6% lesz – tudtuk meg Kiss Tamástól.
(Oláh Tünde/Polgári Élet)