A nemzeti kisebbségek kérdését is felvetette a közép-európai államfők brünni csúcstalálkozójának pénteki plenáris ülésén Sólyom László köztársasági elnök. "Felhívtam a kollégák figyelmét két dologra. Az egyik, hogy a nemzetközi jog fejlődése az utóbbi időben elismeri a kulturális nemzet és a politikai nemzet fogalmának az egyenjogúságát. Az is elismerést nyert, hogy az anyaország támogathatja a határon túl élő kisebbségei identitásának a fenntartását" - nyilatkozta a tanácskozás után Sólyom László. A 20. századi próbálkozások a homogén nemzetállamok kialakítására többnyire csődöt mondtak, és sok szenvedést okoztak. A kisebbségek itt vannak, problémáikat meg kell oldani - mondta az államfő. Felszólalásában egyebek között szólt az európai integráció elmélyítéséről és a környezetvédelemről is.

Gondola

A nemzeti kisebbségek kérdését is felvetette a közép-európai államfők brünni csúcstalálkozójának pénteki plenáris ülésén Sólyom László köztársasági elnök. "Felhívtam a kollégák figyelmét két dologra. Az egyik, hogy a nemzetközi jog fejlődése az utóbbi időben elismeri a kulturális nemzet és a politikai nemzet fogalmának az egyenjogúságát. A másik: az is elismerést nyert, hogy az anyaország támogathatja a határon túl élő kisebbségei identitásának a fenntartását" - nyilatkozta magyar újságíróknak a tanácskozás után Sólyom László. Megjegyezte: Ez egy fontos dolog! A 20. századi próbálkozások a homogén nemzetállamok kialakítására többnyire csődöt mondtak, és sok szenvedést okoztak. A kisebbségek itt vannak, problémáikat meg kell oldani - mondta az államfő. Szükségesnek nevezte, hogy a jövőbeni európai alkotmány szövege a nemzeti kisebbségekkel is foglalkozzon. Felszólalásában Sólyom László még az európai integráció elmélyítéséről és a környezetvédelemről is beszélt. Leszögezte: Magyarország elkötelezett az Európai Unió további bővítése mellett, s fontosnak tartja a politikai integráció elmélyítését is. A környezetvédelemmel kapcsolatban kifejtette: a kelet-európai régió, részint az unióhoz újonnan csatlakozott országok, részint a csatlakozásra váró balkáni államok olyan természeti értékekkel, kincsekkel rendelkeznek, amelyeket meg kell védeni. Ehhez azonban uniós segítségre lenne szükségük. A zöld eszme ugyanakkor a térségbeli ellentétek leküzdésének a katalizátora is lehetne. A délutáni tanácskozáson Koszovó függetlenségének a kérdése is szóba került, s kiderült, hogy az egyes országok eltérően látják a megoldást. Csehország támogatja a megoldás keresését, s úgy véli, annak olyannak kell lennie, hogy élvezze az összes érintett fél támogatását. Ivan Gasparovic szlovák államfő szinte egész beszédét ennek a problémának szentelte. "Koszovó kérdésében olyan megoldást kell találni, hogy senkinek se legyen sérelmi érzése, s hogy a megoldás ne alkosson precedenst" - mondta Gasparovic újságíróknak anélkül, hogy említette volna Magyarországot, vagy a szlovákiai magyarokat, akiket ezzel kapcsolatban súlyos bírálatok, vádak értek szlovák politikusok részéről. Boris Tadic szerb államfő Sólyom szerint "egy nagyon szenvedélyes védőbeszédet tartott Szerbia integritása és Koszovó el nem szakítása mellett, de ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Belgrád készségét is a kompromisszumokra. Sólyom László a csúcs alkalmából találkozott Georgij Parvanov bolgár elnökkel. Az esti órákban az államfők balettelőadást tekintettek meg a Mahen Színházban, majd pedig Václav Klaus díszvacsorát adott tiszteletükre. A közép-európai elnöki találkozó szombaton folytatódik. Sólyom László más elfoglaltságai miatt a pénteki program befejezése után visszautazik Budapestre.

MTI/hirado.hu

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.