Az MPSZ arra buzdította híveit a román államfő leváltását célzó népszavazás kampányában, hogy szavazzanak nemmel az elnök menesztésére. Milyen érvek szóltak Traian Basescu támogatása mellett?

– A múlt és a jövő közötti választási lehetőségként fogtuk fel a népszavazást. Azért foglaltunk állást a modernizáció mellett, elvi támogatást nyújtva Traian Basescunak, mert kétéves mandátuma során fontos kérdéseket nyitott meg: beindította például a korrupcióellenes harcot, feloldotta a volt kommunista titkosszolgálat, a Securitate másfél millió dossziéjának titkosítását, Kelet-Európában pedig szinte egyedüli államfőként elítélte a kommunizmus rémtetteit. Olyan elvi lépéseket tett, amelyek támogatásra érdemesek az erdélyi magyarság részéről. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az MPSZ mindenben elégedett vele, de a romániai politikai elit képviselői közül magasan Basescu az a személy, akit érdemes volt támogatni a népszavazáson.

– A Basescu-ellenes koalíciót erősítő RMDSZ vezetői ellenben többek között azt vetették az elnök szemére, hogy elutasította a területi autonómiát, sőt magyarellenes hangokat ütött meg a kampányban.

– Én egyetlen ilyen megnyilvánulását sem hallottam. Egészen más lapra tartozik, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök a személyes ügyeit próbálta a magyarság ügyévé tenni, miután a korrupcióellenes ügyészség vizsgálatot indított ellene a vagyonnyilatkozata kapcsán. De az RMDSZ vezetői a Nagy Zsolt távközlési miniszter elleni bűnvádi eljárást is az összmagyarság ügyévé igyekeztek előléptetni. Ezeket a dolgokat azonban egy pillanatig sem szabad összekeverni, mint ahogy ezt Basescu kolozsvári nagygyűlésén hangsúlyozta is. Cinikus magatartás az RMDSZ vezetői részéről, hogy saját tisztázatlan ügyeiket mintegy mártírként az összmagyarság ügyévé szeretnék avanzsálni. Traian Basescunak az autonómiához fűződő álláspontja kapcsán el kell mondani azt is, hogy tízéves államelnöki mandátuma során Ion Iliescu sem tett semmit az önrendelkezés érdekében. Mint ahogy az ideiglenes elnöki tisztséget betöltő Nicolae Vacaroiu volt kormányfő vagy a jelenlegi liberális–RMDSZ-kormány sem volt képes még a kulturális autonómia kérdését sem megoldani. Az RMDSZ hamiskártyás magatartására vall kizárólag Basescut kikiáltani felelősnek az autonómia ügyében, holott tudjuk, hogy valamennyi román politikus tartózkodóan viszonyul ehhez a kérdéshez. Tudnék jobb államelnököt Románia élére a jelenlegi bukaresti politikusi felhozatalnál, Tőkés Lászlót például szívesen látnám az államfői székben, de amíg erre nincs esélyünk, a román politikai elit által felmutatott jelöltek közül Basescu a legelfogadhatóbb. Tavalyi székelyudvarhelyi látogatása során az elnök közölte, annyi autonómiája lesz a székelyföldi városoknak, mint a többi romániai településnek. Pesszimista megközelítés szerint ez azt jelenti, hogy sehol sem lesz autonómia, az optimistább szerint azonban nem zárta le az ügyet, mert egységes megoldásban gondolkodik. Számunkra elfogadható megoldás volna, ha tárgyalni tudnánk a bukaresti politikusokkal arról, hogy területi autonómiát kapjanak a természetes történelmi régiók Romániában.

– Ön szerint milyen politikai tanulságokat kell levonnia az RMDSZ-nek abból, hogy buzdítása ellenére az erdélyi magyarok alacsony arányban járultak az urnák elé, illetve hogy túlnyomó többségük nemmel szavazott Basescu leváltására?

– Az RMDSZ gyakorlatilag önkritikát gyakorol, amikor az emberek távolmaradását hangoztatja, hiszen ebből az következik, hogy nem tudja mozgósítani az erdélyi magyar szavazópolgárokat, nem képes tömegesen ráállítani őket az általa meghirdetett programra. Ez mindenképpen az RMDSZ kudarca. Ugyanakkor ha azt elemezzük, hogy a magyarok 75 százaléka Basescu leváltása, egyúttal az RMDSZ ellen szavazott, akkor ez már politikai csőd, mert kiderült, hogy Markó és csapata nem képviseli az erdélyi magyar közösség jelentős részét. Márpedig egy jogállam erkölcsi szabályai szerint ha egy politikai magatartás csődbe ment, és a nép felülbírálta egy párt döntését, akkor le kell vonni a
következtetéseket, vagyis a Bases-
cu felfüggesztését megszavazó RMDSZ-es parlamenti képviselőknek és szenátoroknak le kell mondaniuk mandátumukról. Ehhez képest Markó Béla ismét hamis játékba kezd, és szenátori mandátuma helyett kormányfő-helyettesi tisztségéről készül lemondani. Igazán nem vall nagy karakterre részéről éppen most elmenekülni a süllyedő hajóról, amikor köztudott, hogy a bukaresti kormány heteken belül megbukik.

– Márpedig ha megbukik a Tariceanu-kabinet, akkor valószínűleg új választások lesznek Romániában. Sikerül-e párttá alakítani az idő előtti megmérettetésig a polgári szövetséget, megtalálja-e az erdélyi magyar választópolgár a szavazócédulán az MPSZ jelvényét?

– Kicsit előreszaladtunk. A bukaresti kormányválság egyik kimenetele valóban az előre hozott választás lehet, de más forgatókönyvek is léteznek a parlamenti pártok körében. Szerintem az ellenzéki Szociáldemokrata Pártból kiválik az Ioan Rus vezette kolozsvári csapat és beolvad a demokrata alakulatba, a liberálisok közül pedig sokan otthagyják Calin Popescu Tariceanut, és átigazolnak Theodor Stolojan volt kormányfő liberális–demokrata alakulatához. Tehát anélkül is felállhat egy új parlamenti többség, hogy választásokra kerülne sor. Az MPSZ közel áll ahhoz, hogy politikai alternatívát mutasson fel az RMDSZ mellett, ám legfontosabb feladata, hogy a helyhatósági választásokon kínálja a választás szabadságának lehetőségét, parlamenti megmérettetés esetén pedig valamilyen együttműködésre törekedjen az RMDSZ-szel. Tehát az ideális sorrendet úgy állítanám fel, hogy az önkormányzati választásokon versenytársként megméretkezünk az RMDSZ-szel együtt, majd az elért eredmények birtokában próbálunk elgondolkodni az elmúlt 17 évben tapasztaltnál minőségibb parlamenti képviselet kialakításán. Hangsúlyozom, a polgári szövetség nem a Markó Béla vezette alakulat ellen jött létre, hanem az erdélyi magyar közösség érdekében kíván cselekedni, azt hirdetve, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet. Sőt, az elmúlt időszak tapasztalatai azt igazolják, hogy az RMDSZ-en kívüli élet egyre ígéretesebb.

Rostás Szabolcs (Kolozsvár)