Fábián Gyula jogász, a nemzetközi jog és az európai jog doktora szerint Magyarország nemzetközi jogi szerződések alapján tud nyomást gyakorolni Romániára. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország ezt úgy teheti meg, ha az alapvető emberi jogok biztosításának a követelménye mellett tekintettel van a be nem avatkozás tilalmára is. Magyarország autonómia-ügyben Románia uniós csatlakozásakor tudott volna komolyan fellépni és „a koppenhágai kritériumok kisebbségi előírásait komolyabban számon kérni Romániától".

Kántor Zoltán kisebbség-szociológus, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa arról beszélt: egy új koncepció szerint az európai regionalizmus keretében újra lehetne fogalmazni az autonómiát. Magyarország ma legfeljebb elvi állásfoglalásokat tehet. „Még káros is lehet, hogy ha a magyar kormány hangosan támogatja az autonómiát" – figyelmeztetett. Magyarországnak „univerzális szinten" kell képviselnie a kisebbségi jogokat, tehát más országok és kisebbségek esetében is.

Dunay Pál jogász, az MKI igazgatója szerint is egy normatív alapú nemzetközi megközelítés „hozhat valamit". Magyarország az elmúlt 17 évben politikai kurzusoktól függően és eltérő módszerekkel ugyan, de következetesen tágította a határon túl élő kisebbségek élethelyzetét érintő kereteket. Ez idő alatt Romániában nagyon sokat javult a magyar kisebbség helyzete, és ma már az autonómia bizonyos elemei megtalálhatók.

Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti és Etnikai Kisebbségkutató Intézetének munkatársa szerint kevés az esély arra, hogy az itt élő magyarok autonómiát alakíthassanak ki, mert a politikai környezet nem kedvez ennek a többségi nemzeteknél. Szerbiában és Szlovákiában komoly a félelem az önigazgatási törekvésekkel szemben, és ez a félelem Romániában is megjelenik. Ez jelenik meg a román alkotmányban is, az egységes nemzetállam kimondásával.

Sólyom László köztársasági elnök arról beszélt, hogy tényszerűen fel kell tárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. Tudatában kell lenni annak is, hogy az európai uniós csatlakozással egyes nemzetrészek, „úgy tűnik, hosszabb időre" az unión kívül maradnak. Ezért a nemzetrészek közötti kapcsolattal kiemelten kell foglalkoznunk – hangoztatta.

Szabadság
http://www.hhrf.org/szabadsag/uj/lap.php?datum=20070519#E14E20