Hírek : Máról holnapra: Hatvan év gyalázat |
Máról holnapra: Hatvan év gyalázat
2007.05.08. 10:19
2007.05.08. commora.hu-
A magyarokkal már rafináltabban jártak el, mint a németekkel, az elűzetést ,,lakosságcserének” álcázták, s valóban történtek kísérletek arra, hogy a maradék Magyarországon élő szlovákokat csábítsanak át Csehszlovákiába, nyilván, a magyaroktól ,,megtisztított” területekre, településekre. Beleültetvén őket a hátrahagyott vagyonokba, sok-sok nemzedék munkájának ,,gyümölcsöskosaraiba”.
Ám ez csak álca volt, hiszen meglehetősen kevés szlovák nemzetiségűnek támadt kedve Békésből, a Pilisből északra vándorolni, s így a paritás leghalványabb jegyeit sem lehet kimutatni, a magyarok elűzetése durva és kíméletlen volt, a Dunán kergették át őket rossz lélekvesztőkben, marhavagonokban vitték át a határon, kis motyóval, csak kisemmizett életüket hagyva meg. Akik maradtak, maradhattak, azokra még keservesebb sors várt - ha egyáltalán lehet szomorúbb valami a földönfutásnál?-, egy részüket Nyugat-Csehországba, éppen a Szudéta-vidékre deportálták, természetesen, a elűzött németek helyére, lágerekbe zárva, majd kényszerlakhelyekre erőltetve őket. Így történt meg - ó, a történelem groteszk fintora! -, hogy a magyarság nyugatra ,,terjeszkedhetett”, bár ehhez semmiféle indíttatást nem érzett magában. A Szlovákia területén megmaradtakra még súlyosabb megaláztatások vártak: megvonták állampolgárságukat, arra kényszerítettek egész közösségeket, hogy ,,reszlovakizáljanak”, azaz tagadják meg magyarságukat, feledjék el anyanyelvüket. Az akciók kitervelője az az Eduard Benes volt, aki államfői jogkörével élve, Sztálin atya szlávbarát bólintása mellett kiadta hírhedett dekrétumait, melyek milliók sorsát pecsételték meg. Köztük több százezer magyarét. Azóta hatvan év telt el, enyhült a légkör, a felvidéki magyarok visszakapták állampolgárságukat, vagyonkáik ! egy részét is, iskoláik vannak, pártjuk és egyesületeik, de a sebek máig sem forrtak be, mert sem Csehország, sem az időközben függetlenedett Szlovákia nem hajlandó hatályon kívül helyezni a hírhedett benesi dekrétumokat. Nem és nem! Talán most oly tömegű jóvátételt kellene fizetni az elüldözötteknek, hogy attól ugyancsak vakarózhatna a büszke Szlovákia!? Vélhetően nem csak erről van szó... (Háromszék)
|