2007. április 11.
A kettős állampolgárság újra az alkotmánybírák előtt

Megint az Alkotmánybírósághoz (AB) kerül a kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezés. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) kérdőívét az Országos Választási Bizottság hitelesítette ugyan, de információnk szerint többen is megtámadták a határozatot.
Az AB már korábban tárgyalt erről, és 2004 tavaszán úgy döntött, hogy nincs akadálya az akkori referendumnak. Így az MVSZ, valamint a kezdeményezést támogató pártok - a Fidesztől a Munkáspártig - megkezdhették az aláírások gyűjtését, és 2004 decemberében meg is tartották a népszavazást, amelyre azonban nem ment el elegendő ember ( tudjuk miért- nemzetidal.gportal.hu megjegyzés).

Az AB meglehetősen terjedelmes határozata után nincsenek könnyű helyzetben azok, akik újabb indokokat keresnek a referendum ellen. Úgy tudjuk, van olyan indítvány is, amelyben meg sem próbáltak jogilag megalapozott érveket felmutatni. Ennél jobb esélye lehet annak, aki a diszkrimináció tilalmára hivatkozott. Ez egyébként korábban is felvetődött, ám az AB a nemzetiségre tekintettel biztosítandó előnyt - a kedvezményes honosítást - nem tartotta ellentétesnek az alkotmánnyal írja a Népszabadság.

Most viszont egy indítványozó alkotmánybíró egészen mással kísérletezik: álláspontja szerint eredményes népszavazás esetén a magyar nemzetiségűek között kellene az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlen megkülönböztetést tenni. A szomszédos országokban élő kisebbség tagjai ugyanis ebben az esetben csaknem automatikusan juthatnának állampolgársághoz, míg azok a magyar nemzetiségűek, akik máshol élnek, továbbra is csak a szokásos feltételekkel kérhetnék ugyanezt. Vagyis: lennének olyanok, akik letelepedés nélkül válhatnának az ország polgárává, mások viszont csak akkor, ha ide is költöznek.

A 2004-es AB-határozatot Kukorelli István alkotmányjogász nem támogatta, és a különvéleményéhez Holló András is csatlakozott.

Álláspontjuk szerint a népszavazás komoly alkotmányos problémát vetne fel, mert a kezdeményezők az állampolgárságot "nem az országhoz (az államhoz, államterülethez), hanem a nemzethez kívánják kötni". Helyben lakás nélkül pedig az állam és polgára között nem jön létre az a szoros és tényleges, kölcsönös jogokon és kötelezettségeken alapuló kapcsolat, amit a Nottebohm-ügyben hozott, 1955-ös nemzetközi bírósági ítélet is megkövetel.

http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=1241

Forrás: Vajdaság Ma

A Vajdaság Ma által átvett cikk eredetiben a 2004-es állampolgársági gyűlölet- és ellenkampányban kiemelkedő szerpet vállaló kormányközeli Népszabadságban jelent meg.

Hozzászólások megjelenítése

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.